Rémy az ötvenes évei elején járól, elvált férfi kórházba kerül. Volt felesége, Louise, arra kéri a jelenleg Londonban élő fiukat, Sébastient, hogy jöjjön haza haldokló apját meglátogatni. De ő húzódozik, hisz hosszú évek óta nem volt az apjával kapcsolata: nem volt mondanivalójuk egymás számára. Végül mégis Montrealba repül, hogy segítsen és apja támasza legyen a nehéz helyzetben. Amint megérkezik, Sébastien minden követ megmozgat, hogy könnyítsen a Rémy-re váró szendvedéseken. Még az apja életében egykor oly fontos vidám bandát is összehívja: rokonok, barátok, egykori szeretők jönnek össze Rémy betegágya körül. Vajon mi lett belőlük mára, ebben a barbárok uralta korban? A film izgalmasan egyéni, bölcs szemlélettel vall életről és halálról, miözben markáns véleményt formál korunkról is. Nem csoda, hogy a 2004-es Oscar-gálán a Legjobb Eredeti Forgatókönyv-díjra jelölték, megnyerte a Legjobb Külföldi Filmnek járó Oscar-díjat, a 2003-as Cannes-i Fesztiválon a Legjobb Forgatókönyvnek járó elismerést, Marie-Josée Croze pedig a Legjobb Női Főszereplőnek járó díjat.