A kopár mezőn álló elszigetelt kép és hang telepet a kíméletlen fegyelmet tartó, fanatikus Lilik vezeti. Rajta és a solymászokon kívül csak Teréz él itt. A Fiú megismeri a telep munkáját, magával ragadja a sólymok röptetésének elemi ereje és szépsége, ám közben egyre inkább taszítja az a lelki terror, az a barbár rend, amellyel Lilik az embereken uralkodik. „Ha hosszú a szíj, kitör az anarchia” – írta Mészöly Miklós 1956-ban, Magasiskola című kisregényében, amelynek megfilmesítését a két barát, Gaál István és Huszárik Zoltán egyaránt tervezte. Gaál István nem pusztán egy erős antitotalitárius parabolát rendezett, hanem az irodalmi remekművel egyenértékű, markáns vizualitású filmet. Művében a kegyetlenség, az alávetettség általános érvényű megfogalmazásán átsejlik a ’68-as forradalmakat, a csehszlovákiai bevonulást követő általános közérzet is. A Cannes-ban különdíjat nyert filmnek és az ezt követő Holt vidéknek köszönhetően Gaált 1974-ben az International Film Guide a legjobb tíz rendező közé sorolta. A kiadványon szereplő werkfilmben Gaált látjuk, amint a film leghíresebb jelenetét, a labdázást veszi fel.