A mogorva külső alatt természetesen arany szív lapul. Két Oscar-díjas színész, Michael Douglas és Diane Keaton, egy jó nevű rendező, gyerek, kutya, szép házak, napsütötte tópart. Ezt a bombabiztos receptet szinte el se lehet rontani.

Szerelem a végzetem (And so it goes)

 

Nyugdíjas románc


       Oren Little (Michael Douglas) visszavonulóban lévő ingatlan ügynök. Utolsó nagy dobásának a saját, birtokra emlékeztető házát szánja, hogy hátralévő nyugdíjas éveire Vermontba költözhessen. Addig is egy négylakásos tóparti ház alsó szintjén héderezik, folyamatos harcban az összes többi lakóval. Közvetlen szomszédja a szintén özvegy Leah (Diane Keaton) nem tudja magát túltenni a férje halálán és hiába próbálja valóra váltani régi álmát és beindítani énekesi karrierjét, ez sem tudja kirángatni depressziójából.


        Egy napon aztán beállít Oren tíz éve nem látott fia az unokájával, akit a nagyapánál hagyna, amíg ő börtönbe vonul. A megoldásnak egyik érintett sem örül. Leah oldja meg a helyzetet, a szárnyai alá veszi a kislányt. Oren mindent megtesz a gyerek anyjának felkutatására, és fia kiszabadítására, közben pedig egyre több időt tölt az énekesnővel és egészen új perspektívák nyílnak meg előtte.



        Michael Douglas az én képzeletemben megmaradt a Smaragd románca és a Nílus gyöngye fess kalandorának, így eléggé megdöbbentem, hogy már abban a korban – és kondícióban – van, hogy Diane Keatonnal alkossanak egy párt. (Bár még mindig jobban járt, mint a románcbéli partnere, Kathleen Turner, akinek utolsó emlékezetes alakítása a Jóbarátokban Chandler apjának szerepe volt.) Diane Keatonnak úgy tűnik bevált a recept, hisz a Minden végzet nehéz-re erősen hasonlító alaphelyzetben találjuk ismét. Akinek pedig ez nem ugrott volna be elsőre, annak segített a magyar címadás.


         A főszereplők motivációi számomra sajnos kevéssé meggyőzőek. Miért adnák fel évtizedek boldog ellenségeskedését pusztán mert közösen vigyáznak egy gyerekre? (Számtalan házasság bizonyítja a gyakorlatban, hogy ez csak olaj a tűzre.) Sőt kedvelnék meg egymást olyannyira, hogy le is feküdjenek egymással. Oren modorának javulása is inkább csak az érdekeinek mentén halad, nem szívből jön. Leah énekesi karrierje szintén felemás. A kiskocsmákban fellépegető nő pályafutását alapjaiban változtatja meg a zenei menedzsmenthez is értő ingatlanügynök pusztán azzal, hogy megmondja neki, ne sírjon a számok közben és ne beszéljen a halott férjéről.


         Oren fiáról, unokájáról, feleségéről – vagy ha már itt tartunk, Leah férjéről – gyakorlatilag semmit nem tudunk meg. Az ilyesfajta lukakat fedik el a poénok és a két főszereplő karizmája, bár mindkét színészen érezhető, hogy félgőzzel dolgozott.


         A filmben minden megvan egy átlagos vígjátékhoz, de sajnos ennél több nem igazán. Kedves, kikapcsoló limonádé
ötven fölé címezve.



Szerelem a végzetem DVD film











Cikk megosztása