Andrzej Wajda háborús trilógiájának második darabja a Csatorna, amelyben a rendező elsőként vállalkozott arra, hogy a lengyel történelem és a második világháború egyik legdrámaibb, méltatlanul háttérbe szorított epizódját dolgozza fel. Bár Wajda maga is tagja volt a Honi Hadseregnek, a film a túlélő Jerzy Stefan Stawiński visszaemlékezésein alapul. Zadra (Wienczyslaw Glinski) főhadnagy és 43 bajtársának története a föld alatti csatornarendszerbe szorított felkelők tragédiájának állít emléket. A kis csapat tagjai a kelet-európai pokol valóságos mélységeibe szállnak alá, hogy utolsó küzdelmükkel az áldozathozatal, a hősiesség, és a nemzeti sors kérdéseire hívják fel a figyelmet.

A fiatal színészek kiváló teljesítménye és a bravúros operatőri megoldások 1957-ben a Csatornának juttatták a cannes-i zsűri különdíját, és Wajdát világszerte ismert rendezővé tették.  Nem véletlen, hogy ma sokan a film bemutatásának dátumát egyben a Lengyel Filmiskola születési időpontjának is tekintik.

lengyel