Barabási Albert-László kutatásainak köszönhetően a világ ma másképpen tekint a hálózatokra. Az elmúlt évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, ami hatékony eszköznek tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is. Barabási Albert-László - a BarabásiLab munkatársaival - kifejlesztette a komplexitás vizuális szókincsét, amit úttörő kutatásai ihlettek a fehérje-kölcsönhatásoktól kezdve az álhírek terjedéséig. A kétdimenziós vizualizációik és 3D adatszobrok lehetővé tették, hogy lássuk, miként működnek valójában az életünket irányító komplex rendszerek. A Rejtett mintázatok a BarabásiLab vizuális nyelvének evolúcióját dokumentálja. A kötet a BarabásiLab munkájának retrospektív kiállítása alkalmából jelenik meg, amely a budapesti Ludwig Múzeumban debütált, majd a németországi Karlsruhe Művészeti és Médiaközpontjába utazik. A gazdagon illusztrált összeállítás több tucat színes képet és ábrát tartalmaz, a művészet és a formatervezés világa vezető hangjainak kommentárjaival és kurátorok magyarázataival. A hálózati vizualizáció alakulásának és fejlődésének nyomon követésével - a BarabásiLab meghatározó projektjeinek bemutatásán keresztül - az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. Barabási kutatásaiban többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll a középpontban, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A hálózati szemlélet olyan átfogó, univerzális módszerrel kecsegtet, amelynek segítségével szinte minden összefüggés (pl. a művészeti karrierek sikeressége) természettudományos precizitással vizsgálható. "Érteni végre az életünk összes vonatkozását meghatározó és alakító rejtett struktúrákat - a legtermészetesebbtől a legművibb konstrukciókig - ez mára ambíciójává, egyben szükségletévé vált minden tudatos állampolgárnak. Ebben a könyvben és a hozzá társuló kiállításon Barabási Albert-László a valóság rendszertermészetének feltárására szolgáló páratlan képességével új, fontos nyelvet mutat be a világnak, amelyet mindannyiunknak meg kell tanulnia, hogy jobb jövőt építhessünk az összes faj számára." PAOLA ANTONELLI, főkurátor, a Museum of Modern Arts Építészet és Design osztály főkurátora, valamint kutatási és fejlesztési igazgatója "Barabási Albert-László munkássága túllép a bevett gondolatrendszereken, ennyiben követi a szellemi hagyatékát a magyar művésznek és művészetteoretikusnak, Kepes Györgynek, aki kijelentette, hogy "túl kell lépnünk az új tudással szembeni félelmen." Barabási új típusú szövetséget köt a tudás legváltozatosabb formáival. Kutatásai egy nyüzsgő laboratóriumban folynak, és mindig azt keresik, hogy mit nem tudunk még. Azzal, ahogy különleges műveit behozza a múzeumok világába, egyúttal meg is sokszorozza a múzeumi világokat." HANS ULRICH OBRIST, a Serpentine Galleries művészeti igazgatójaEredeti név: Hidden Patterns: Visualizing Networks at Barabasi LabKiadás éve: 2021Oldalak száma: 202 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789635720019EAN: 9789635720019

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 122. Címlapunk memento, mert lehet, hogy mire megjelenünk már alig marad valami a hetvenes évek egyik legjobb modern magyar épületéből, ami a Várban állt, és mint ipari műemlék - néhány évig onnan irányították Budapest áramellátását - egy funkcióváltással tökéletes helyszíne lehetett volna különböző művészeti programoknak, és energetizálhatta volna a negyed életét. Persze nagyon megosztó egy-egy ilyen épület, mint ahogy szinte mindegyik, ami állított valamit, és a közízlés előtt járt, vagy még közel ötven év múlva is előtte jár. A trendek változnak - a múlt század huszas éveiben a szecesszió iránti ellenérzéseket kellett leküzdeniük a hivatásos értékőrzőknek, most épp a brutalizmusnak nevezett irányzat csúcsteljesítményeivel kellene megbarátkoztatniuk a nagyközönséget. Minden esetre hülye dolog lesz majd húsz év múlva visszaépíteni a Teherelosztó tornyát. Mint az eddigiekből sejthető e számunk cikkei főleg a megőrzés, visszabontás, újraértékelés kérdései körül keringenek. Így aztán olvashatnak a velencei biennále magyar pavilonjának építésekor és újjáépítésekor zajló, a vicces elemeket sem nélkülöző csatározásokról, egy Czóbel-mű újranézéséről, vagy arról, érdemes volt-e visszabontani a Levelet olvasó lány című Vermeer-képet, és megkérdőjelezni, hogy maga Vermeer hajtotta rajta végre a Cupido-motívum eltüntetését. Cikkünkben olyan restaurátor mondja el véleményét, aki fantasztikus gyűjteményének képei között élve vélhetően sokunknál jobban érti, amit a művek beszélnek. Címlapsztorink leletmentő projektről szól, Branczik Márta kezdeményezéséről, aminek keretében olyan hetvenes évekbeli épületekről készül dokumentáció, amelyek érdemesek lennének a megőrzésre, mégis lebontásra ítéltettek. Ezek a korszak csúcsteljesítményei, de valahogy az ekkoriban tömegével épült lakótelepek, és mondjuk még a szocialista múlt árnya is, rájuk vetül. Pedig mára a lakótelepek is érdekes átalakuláson mennek keresztül, vagy amelyik nem, ott besegítenek köztéri művészeti projektek - például Veszprémben, ahol megszülettek a város legújabb szelfi-pontjai. Az idő- illetve stílus-rétegek egymáshoz való viszonyát egy-egy életművön belül vizsgálva dolgozik a művészettörténész, de van, hogy az efféle munka a művész számára is érdekes - ez maga a posztmodern, aminek fontos darabjai szintén most csúsznak bele a védendő kategóriába, illetve most nyílik ki rájuk a szemünk. Bak Imre interjúnk is ennek jegyében készült. Paradigmaváltások: ez lehetne tehát e számunk hívószava - az alkotás mögötti szándék, és a műalkotások értelmezési gyakorlatának változásáról szól az Ulbert Ádám műveivel foglalkozó írás, illetve az a cikkünk, ami Arnold Schönberg festményeit helyezi el a nonfiguratív művészet idővonalán pszichológiai vonatkozásokat is megemlítve. A könyvek amiket ismertetünk tulajdonképpen ugyanezzel foglalkoznak: az értékítéletek változásainak dinamikájával. Végül Dürer tesz pontot a sok kérdés végére, amikor bevonultatja szemünk elé A lovag a halál és az ördög című kép szereplőit. (Topor Tünde)Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306441EAN: 9771785306441

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 114. Júniusi számunk a múltkorrigálás jegyében állt össze. Címlapunkon olyan mű szerepel, aminek jelentésrétegeit hosszú éveken keresztül lehet majd felfejteni, miközben újabbak és újabbak rakódnak rá. Bármennyire szokatlan is ez egy piros, 3D nyomtatással készült lányfej esetében, ez a szobor az ország egyik legfontosabb emlékműve. Ahogy szinte minden városban volt Petőfi-szobor, amikor a hazaszeretetért fiatalon vállalt hősi halál volt az értékrend tetején, most Molnár Csilla, az 1945 utáni első magyar szépségkirálynő-választás később öngyilkosságot elkövetett győztese tűnik a legadekvátabb szimbólumnak, főleg ha a szobor elkészültének fázisait is figyelembe vesszük: hogy egy 16 éves lányról 1985-ben milyen körülmények között készült a gipszminta, ami alapján utána bronzot öntöttek, hogy Pauer Gyula szobra végül a Nemzeti Galériába került, de nem volt kiállítva, hogy Eperjesi Ágnes felöltöztette ezt a bronzaktot, illetve a mostani Fészek Galéria-beli kiállításra a Kis Varsó Nefertitijére direkten utaló szépségkirálynő-emlékművet csinált belőle. Persze mégiscsak Pauer Gyulának köszönhetjük, hogy annak a korszaknak, a rendszerváltást már csírájában magában hordó időszaknak lett egy olyan lenyomata, amit utána értelmezni, öltöztetni, félre- vagy kiállítani lehet. Hogy megőrződött az örökkévalóságnak. Az Eperjesi által most felhasznált fej szenvedő szentek, síremlékek típusát őrző megformálásmódja miatt akkor is alkalmas lesz az általános női-emberi érzések kifejezésére, ha Molnár Csilla története valamikor lekopik róla. Cikkünk a Velencei Biennálé idei magyar szereplőjéről azt járja körül, hogy a múltban eldőlt dolgok helyett hogyan vázol fel visszamenőleges lehetőségeket Waliczky Tamás azokban a gondolatkísérletekben, amelyek végül a technológiai fejlődés és a tárgyalkotási folyamat más-más fázisát mutatják, némiképp a Vissza a jövőbe filmek mintájára. Sugár János nyolcvanas évekbeli grafikái is furcsa viszonyban vannak az idővel, tudjuk, hogy Sugár ambíciója az volt, hogy a húsz évvel későbbi világot képezze le. Vagy legalábbis úgy képezze le a saját korát, ahogy azt szerinte húsz évvel később csinálná. Lakner Antal műveinek értelmezéséhez pedig jó tudni, hogy miközben elképesztő technológiai fejlesztések zajlanak azért, hogy a jövőben a kisujjunkat se kelljen mozdítani, közben egy másik szféra, a művészek, már azon dolgoznak, hogyan orvosolják az emiatt várható bajokat. Múltkorrekció a Fortepan archívum kitalálása és működtetése is. Elképesztő többlettudás birtokába kerültünk, mert valakiknek kipattant az agyából a fotózás miatt felgyülemlett és régebben még kidobásra ítélt képanyag megmentésének gondolata, és megteremtették a közös újrahasznosítás feltételeit. Egyszerűbb eset, amikor életművek elfeledett vagy elveszettnek hitt művei kerülnek elő és ágyazódnak a köztudatba, mint ahogy az egy Magyarországon karriert csinált, olasz festőművész, Marastoni Jakab képeivel történik. Illetve megnézzük, mi történik most épp Amerikában, a legnagyobb impresszionizmus-fogyasztó országban egy eddig háttérbe szorult festőnővel, akire csak újabban esik annyi fény, mint eddig férfi pályatársaira. Egy állandó kiállítás újrarendezéséről is írunk, ami miatt megváltozhat majd a képünk a századfordulós Bécsről, és arról, hogyan született meg a modernizmus. Végül pedig arról való tudásunk íródik át egy könyv segítségével, hogy volt-e, van-e feminista művészet Magyarországon. Azért e számunk illusztrációit ebből a szempontból is figyelmükbe ajánljuk: ebből a szempontból e számunk alcíme ez is lehetne: Marastoni Jakab Görög nőjétől Várnagy Ildikó Éva menekülése a Paradicsomból című, mára megsemmisült szobráig. TARTALOM ARTANZIX Biennálé Szilágyi Róza Tekla: PANASZOPERA A PSZEUDO-STRANDON Biennálé Schneider Ákos: GÉPEK A FANTAZMAGÓRIÁN TÚL Waliczky Tamás Képzelt kameráiról Kiállítás Lépold Zsanett: A JÖVŐ OTTHONA Lakner Antal a temesvári Art Encountersben Esszé Geskó Judit: KÍSÉRLETI VAGY KOGNITÍV Sugár János sokszorosított grafikái Interjú Topor Tünde - Winkler Nóra: A KÖZÖSSÉG EREJÉT KIHASZNÁLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK NAGY HÍVE VAGYOK Beszélgetés Virágvölgyi Istvánnal, a Fortepan-kiállítás kurátorával Kiállítás PÁTOSZ ÉS KRITIKA Eperjesi Ágnes: Pauer Gyula Magyarország szépe 1985 című szobrának kontextusairól (részlet) Adamik Luca: Érezzem megtiszteltetésnek Tanulmány Hornyik Sándor: A NŐ KÍSÉRTÉSEI Tatai Erzsébet "feminista olvasókönyvéről" Gyűjtők, gyűjtemények Ébli Gábor: A NAGY VISSZATÉRÉS Kiállítássorozat a Böhm-gyűjteményből Alig ismert életművek Murádin Jenő: ÚTJELZŐK MARASTONI JAKAB NYOMDOKAIN Kiállítás Kovács Ágnes: BÉCS 1900 A modernizmus eredete Kiállítás Fáy Miklós: NŐK FÜLÉBEN AZ A VALAMI Berthe Morisot-kiállítás Dallasban ARTANZIXKiadás éve: 2019Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306342EAN: 9771785306342

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 120. Idei első számunk alapkérdése, hogy mik történhetnek egyes életművekkel, hogyan változik megítélésük az időben. Ennek legproblematikusabb válfaja, amikor egy adott korszak közönsége annyira biztos az értékítéletében, hogy meg is semmisít műveket. Esetünkben Mattis Teutsch János szocreálnak tartott kései festményei közül lett néhány kép ennek áldozata - cikkünk azt járja körül, mennyire voltak ezek a művész saját intenciói szerintiek. Kis kitérő: a megítélés változásáról szól összes buszos városlátogatásunk is, azért néztük meg például a dunaújvárosi egyiptomizáló modernista orvosi rendelőt vagy legutóbb Salgótarján hetvenes évekbeli, űrkorszaknak megfelelő épületeit és fogjuk megnézni most március 7-én Paksot, a városközpontot, a tulipános házakat, Makovecz ottani templomát (és persze a Képtárban a Révész-Roskó kiállítást!), mert ezek épp mostanában válnak megőrzendő műemlékké, látogatandó turisztikai célponttá. Az időben változó megítélésű életművekre jó példa a Picasso hisztérikus szeretője szerepkörből épp mostanra kitört szürrealista fotóművész Dora Maaré, de az is tanulságos történet, mekkora sztárnak számít ma a modernizmus sajátos, az orosz népi építkezés tapasztalatait felhasználó, viszont élete második felében a sztálini évek alatt semmilyen jelentős megbízást sem kapó képviselője, Konsztantyin Melnyikov. Van aztán az az eset is, amikor egy-egy művészi teljesítmény sehogyan sem tudja elérni a boldog (?) kevesek szerint őt megillető helyet: a Nemzeti Galéria-beli, még márciusig látogatható Farkas István-kiállítás kapcsán írunk erről. A pozitív példák közé tartozik azonban a dizájntörténet egyik legnagyobb hatású alakja, akinek székeit a mai napig újragyártják: a skót Charles Rennie Mackintosh, vagy itt a konceptművész John Baldessari, akinek megítélésével annyira nincs baj, hogy nála a népszerűségi görbe folyamatos stagnálása várható, mert az már a csúcson volt nemrég bekövetkezett halála előtt is. És ha már csúcsok: a megítélés pénzre váltva jelenik meg a műtárgypiacon; ennek tavalyi történéseiről közlünk összefoglalót. Igyekszünk törleszteni a magyar művészettörténet-írás adósságaiból: Párizsban működő, barátságban álló, egymást festő nők szinte ismeretlen életműveit próbáljuk bemutatni, köztük egy világszerte már nagyon is ismertet, a félig magyar Amrita Sher-Gilét. Akinek a nagybátyjáról is írunk: az India-kutató Baktay Ervinről, egy róla készült karikatúra kapcsán. Végül pedig Rotschild Klára is szóba kerül - mint mikrotörténelmi nagyság. TARTALOM Műkereskedelem Martos Gábor CSÚCSOK OTT, CSÚCSOK ITT, ÉS AMI KÖZTÜK VAN 2019 legnagyobb nemzetközi és hazai műtárgypiaci sikerei Kiállítás P. Szűcs JuliannaIDEGENKÉNT A HIDEG POKOLBANFarkas István Budapest, Párizs, Szigliget, Auschwitz Építészettörténet Ferkai AndrásLOW-TECH AVANTGÁRD?Gondolatok egy moszkvai modern házmúzeum kapcsán Kiállítás Boros Judit KILÉPÉS A KONSTRUKCIÓK VILÁGÁBÓL Mattis Teutsch János utolsó korszaka, és ami mögötte van Portré Horányi Attila EGY PORTRÉRÓLLábady István: Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát portréja Kiállítás Hanna ClarisIDŐTLEN TRÓJA Címlapsztori Szilágyi Róza Tekla A SZÁJAK ÉS SZEMEK MÁR TÚL NAGY FIGYELMET KAPTAKVisszatekintés John Baldessari munkáira az internet tükrében Kiállítás Szuda Barna A KIÁLLÍTÁS MINT TERÁPIADora Maar színre lép Dizájntörténet Vadas József SKÓT KOCKACharles Rennie Mackintosh máig élő öröksége Tanulmány Drienyovszki ZsófiaEGYMÁST FESTŐ NŐK PÁRIZSBANJáritz Józsa, Basch Edit és Amrita Sher-Gil barátsága Jutalomjáték Kelényi Béla AZ ÖNVISSZATÜKRÖZÉS FOKOZATAI Egy Baktay Ervin-karikatúra margójára Kiállítás Fáy Miklós KLÁRI NÉNI ÉS JAMES BOND Kiadás éve: 2020 Oldalak száma: 80 oldal Kötésmód: pur ragasztókötés ISBN: 9771785306427 EAN: 9771785306427

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 125. TARTALOM Topor Tünde: ARS UNA Avagy mi köze a Kisszebeni oltárnak a magyar brutalizmushoz? Virág Judit: RIPPL-RÓNAI OTTHONKÉPEIDioráma a festmények és visszaemlékezések alapján Lukács Viola: FOGTAM EGY KALAPÁCSOT, ÉS ÖSSZETÖRTEM A TÜKÖRKÉPEMET Interjú Kuchta Klárával Martos Gábor: MEGSZŰNIK AZ ANYAG, ÉS LÉTREJÖN VALAMI SZELLEMI Egy régi beszélgetés Konok Tamással Darabos Edit: PÖTTYÖS, KOCKÁS, NAPKERESZTES, VIRÁGMINTÁS, AVAGY A MODERN ÉLETÉRZÉS A bécsi Secession-kiállítás katalógusának utóélete Endre Patxi: KOZMIKUS KARÁCSONYFAZ. Gács György: A kortárs építészet üdvözlése, 1968 Lépold Zsanett: EGYENSÚLYBAN A Deutsche Telekom gyűjteményéről Mélyi József: STEINERTŐL MICSURINIG ÉS VISSZA A Darwin Múzeum Moszkvában Szilágyi Róza Tekla: DÍJ A LEGSZEBBNEK EGY KIFEJEZETTEN NEM SZÉP ÉVBEN Szikra Renáta: FLORA DELANICAMary, Mary, kicsi Mary, mi nyílik a kertedben? Gutenberg-galaxis Lépold Zsanett: KORTÁRSUNK, ELAINE Margaret Atwood: Macskaszem Gutenberg-galaxis Fáy Miklós: FODRÁSZ ÉS TRAFIKOS Szüts Miklós: A Földön élni ünnepély Fáy Miklós: ARTANZIX Kiadás éve: 2020 Oldalak száma: 80 oldal Kötésmód: pur ragasztókötés ISBN: 9771785306472 EAN: 9771785306472

Az utóbbi néhány évtizedben a művészet a múzeumokból, gyűjteményekből és művészeti galériákból az utcákra költözött és meghódította a városokat. Lélegzetelállító kifejezőkészséggel rendelkező látnoki művészek borították be munkáikkal a mindennapi élet tereit, amelyek időnként jellegtelenek és elhagyatottak. Új palettával, új módszerekkel fejezik ki ötleteiket. A művészet újra kitört a keretek közül, és közvetlenül a közönséghez szól közbülső csatornák és szűrők nélkül. Társadalmi témák, politikai kritika és költészet jelenik meg a hidakon, régi épületek homlokzatán, a tereket szegélyező korlátok között. Ez a kötet segít felfedezni a street art-jelenséget, valamint tartalmaz egy előszót, melyet a téma egyik szakértője, a grafikus dizájnnal foglalkozó Chris Veersteeg írt. Az előszóban a szerző a kortárs művészet ezen formájának eredete és inspirációs forrásai után nyomoz, miközben bemutatja annak különböző fajtáit is. Ezután a világ jelenlegi street art-kultúrájának húsz legnagyobb művésze veszi át a terepet – Banksytől Shepard Fairey-ig, Vhilstôl Alex Vauig – köszönhetően Alessandra Mattanza interjúinak, aki sokoldalú és tehetséges újságíró, emellett a kortárs művészetek szakértője. A művészek így közvetlenül az olvasónak mesélik el történetüket, megismertetve bennünket az alapokkal és az ihletforrásként szolgáló ötletekkel, lehetővé téve, hogy közvetlenül éljük meg a kreatív folyamatot, mely a végső üzenet megformálásához vezet.Kiadás éve: 2018Oldalak száma: 256 oldalKötésmód: keménytábla, védőborítóISBN: 9789634066453EAN: 9789634066453

Modern vagy kortárs, elsősorban absztrakt, nonfiguratív műveket bemutató képzőművészeti kiállításokon rendszeresen hallható a megjegyzés: "Ilyet én is tudok..." Amikor pedig egy ekként minősített alkotás dollár- vagy fontmilliókért cserél gazdát, joggal érkezik a kérdés: "Ki az a #*@, aki ennyi pénzt ad ezért?" Márpedig a világ legdrágábban elkelő műtárgyai között ma a legtöbb sztártétel az úgynevezett post-war vagy a kortárs művek közül kerül ki. A könyv ezekből a topleütésekből válogat, bemutatva a művek szerzőit, az alkotások történetét, illetve megpróbál szakmabeli elemzések segítségével magyarázatot találni a sokszor irracionálisnak tűnő árakra. Martos Gábor 2000 óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Ez a kötet a kiadónknál korábban megjelent Műkereskedelem - Egy cápa ára című könyvének ikerdarabja.Kiadás éve: 2018Oldalak száma: 252 oldalKötésmód: ragasztottISBN: 9789634930013EAN: 9789634930013

Fókuszban sorozatunk legújabb kötete a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozásban jelenik meg Neves magyar képzőművészek címmel.Kiadás éve: 2016Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: füles, kartonáltISBN: 9786155533594EAN: 9786155533594

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 126. A címlapunkon közölt műtárgy egy újabb csodálatos sztori főszereplője, s azonosítása kapcsán a 20. század elejének plasztikai kísérleteiről is olvashatnak. Szerzőnk, Barki Gergely eddigi felfedezéseinek köszönhetően már valóságos műtárgy-mágnesként működik, de még így is meglepő, hogy elszánt nyomozásai néha milyen szenzációs, ugyanakkor meggyőző eredményt hoznak. Ismét közrebocsátjuk szokásos év eleji műkereskedelmi összefoglalónkat is. Mellette nemcsak a múzeumok jövőjét tekintjük át egy most megjelent könyv kapcsán, de tulajdonképpen egy könyv adja az apropóját annak az eszmefuttatásnak is, amely azt boncolgatja, hogy Barabási Albert-László hálózatelmélete valóban alkalmazható-e, ha a műkereskedelmi sikert akarjuk megjósolni. Aztán egy sirázi festőiskolában csillagászok közreműködésével készült horoszkópról, amulettekről és a világ egyik legősibb vallásáról, a zoroasztrizmusról írunk az Irán művészetét bemutató londoni kiállítás beharangozójában. Egyébként az irracionalitás uralta korszakokban megnő az érdeklődés a misztikus, titokzatos jelenségek és a bensőnkben rejtőző ismeretlen lények iránt - ezzel a biztos tudással ereszkedhetünk majd a mélybe, hogy kortárs műveket nézzünk a budafoki pincerendszer járataiban, amikor újra lesz erre lehetőség. Játsszuk azt, hogy meghaltunk, ez volt a címe a kiállításnak, amit az Artus-Kapcsolótérben most is be lehet járni, igaz, már csak online tárlatvezetés formájában, mi pedig sajnos már csak halála után, adósságunkat törlesztve tekinthetjük át a kiállító, Bodóczky István különleges életművét. Talán a legnagyobb hatású grafikus volt, és a művészi nyomatok legnagyobb konjunktúrája idején működött, de mindössze 25 évet élt: Egy kép rovatunkban Aubrey Beardsley önarcképét elemezzük, különös tekintettel a kép sarkában olvasható rejtélyes feliratra. E számunkban a műtárgyak utáni nyomozás teljesen más értelemben is megjelenik: a nyolcvanas évek fordulóján betörésből származó, nagy értékű műkincsek vándoroltak illegálisan külföldre. Most induló cikksorozatunk első része a számítógépes bűnügyi nyilvántartás kialakulását tárgyalja, összefüggésben a Presztízs-ügy néven elhíresült esetekkel. Végül, az internet megjelenése után a művészettörténetben is új korszak köszöntött be: nemcsak a művek azonosítása vált könnyebbé, hanem új típusú műveket kell leírnunk, teljesen új fogalmakkal. Gyorstalpalónkat annak biztos tudatával adjuk közre, hogy ha újra visszaáll a világ a normális működésre, az online térből sok minden már akkor sem jön vissza. Az ott zajló folyamatokat, művészetre gyakorolt hatásukat jobb minél előbb és minél alaposabban megismerni. (Topor Tünde)Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306489EAN: 9771785306489

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 128. Biztos az elmúlt hónapok kiállításokban szegényebb időszaka is közrejátszott abban, hogy nagyobb számban történhetett meg problémák részletes kitárgyalása, életművek, műcsoportok, motívumvándorlások nagyobb lélegzetű összefoglalása. Így állhatott össze ez a tanulmánykülönszám, amely mégis kapcsolódik aktualitásokhoz, mert könyvekről, kiállításokról is hosszabban, elemzőbben írtak szerzőink, mint az egyébként megszokott. Közmegegyezés, hogy a magyar művészettörténet-írásnak, művészeti sajtónak vannak adósságai: bizonyos területek iránt néha felfokozott és általános érdeklődés mutatkozik, mások valami miatt kívül rekednek a figyelem főáramán. Biztosan elbírna még kiegészítéseket Mélyi József különszámindítója, ami ezt az adósságot egyre növekvő sugarú spirálként írja le, miközben azokat a kezdeményezéseket is felsorolja, amelyek a hátralékok ledolgozásán fáradoznak. Vannak például életművek, amelyekkel sok cikk foglalkozik, de egy esetleges stílusváltás néha megakasztja az értelmezési munkát. Nálunk most Csató József műveiről született olyan írás Hornyik Sándortól, ami nemcsak az itthoni és nemzetközi kortárs trendekhez, de a hazai művészeti hagyományhoz is kapcsolja ezeket. Az euroatlanti kultúrán kívüli művészet sem kap mindig elegendő teret, Kelényi Béla tanulmánya viszont pont azt próbálja körüljárni, hogy egy távol-keleti motívum, egy japán típusú buddhaábrázolás milyen áttételeken keresztül tudott akár lakásdekorációként is újjászületni a két háború közti Magyarországon. Ismeretlen festő-életművekről, például az Ausztráliában nagy karriert befutott Kaszab Juditról, vagy művészekről készült portréfotók alig elkezdődött gyűjtéséről is írunk. Aztán szóba kerül egy, a művészeti szakirodalomban hátrányos helyzetűnek tekinthető műfaj is: Tokai Gábor nagy lélegzetű cikkéből egy mára sajnos szinte teljesen megsemmisült szoborsorozat nemzetközi és hazai kontextusa bontakozik ki. Az építészet sem marad ki: P. Szűcs Julianna elemzi a nemrég megjelent Árkay-könyvet, de egy hamarosan újra megnyíló kiállításra is rendkívül alapos ismertetővel bocsátjuk útjára az olvasót: a Kiscelli Múzeum Templomterében nézhetik meg Asztalos Zsolt emlékezetet vizsgáló, sok elemű és sok műfajt egyesítő installációját.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306519EAN: 9771785306519

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 129. Címlapunkon egy látható abból a sok száz képből, amit művészeti oktatásban részesült nők festettek a 18. század végén - 19. század elején Párizsban. Úgy tűnik, az átlagtól elütni akarók már akkor is vonzódtak a fekete ruhákhoz - mindenki más világos színben, leginkább fehérben viselte a görög szobrokról ellesett divatot, a kép festője, Nisa Villers mégis inkább azt választotta, hogy a fekete árnyalataiból, illetve a mellette megélénkülő színekből építse fel ezt a szándéka szerint akadémikus, közben pedig a szürrealizmust, de legalábbis a romantikát megelőlegező kompozíciót. Látszólag pont az akadémikus szoborszerűség ellen lázadtak a preraffaelita testvériséget alkotó művészek, akik most a Nemzeti Galériában várnak minket az előzetes elképzeléseket némiképp felülíró módon, a közhelyestől eltérő tálalásban - és akik végül néha mégis az akadémiákon landoltak. De írunk egészen másfajta szobrokról, organikus képződményekről is, pontosabban beszélgetünk a megalkotójukkal, Farkas Zsófiával. A Trafóban kiállító német fotóssal, Wolfgang Tillmansszal is zajlik egy beszélgetés a következő oldalakon, és bár ez fiktív, érinti mindazokat a kérdéseket, amelyek művei kapcsán felmerülhetnek. Aztán írunk még a művészként éppen felfedezés alatt álló svájci terapeuta Emma Kunzról, nyomozunk Kádár Béla-akvarellek után Amerikában, keressük Pestre került freskók eredetét Spoletóban, és nemrég megjelent könyvek alapján próbáljuk meg kideríteni, mitől annyira érdekes Salvador Dalí. Hatalmas méretű zománcképekről közlünk a zenei áthallásokra is utalva kis bagatelleket, és azt is megvizsgáljuk, mi volt a jelentése annak, hogy komoly gondolkodók, pontosabban a gondolkodás szabadsága iránt elkötelezett elmék nem öltöztek ki, hanem rendre házikabátban vagy köntösben szerepelnek az őket megörökítő portrékon. Hermann Ildi fotóművész korai halálát nehéz feldolgozni; mi egyik emblematikus képével emlékezünk rá. Végül átgondolásra ajánlunk egy kérdést: az utolsó oldalpáron szereplő, szintén emblematikus fotón lévő nő - aki egyébként tényleg olyan, mintha egy preraffaelita képről lépne elénk - vajon úgy érzi-e, hogy pajkosan, ábrándosan bámulják őt a férfiak, ahogy azt szerzőnk írja, vagy másképp éli meg a helyzetet? Kellemes vízparti környezetet kívánunk az erről való elmélkedéshez, de ha ez épp nem jött össze, akkor is jó olvasgatást! TARTALOMJEGYZÉK: ARTANZIX 4 KIÁLLÍTÁS P. Szűcs Julianna: Bűvös ódon brexit. Preraffaeliták a Nemzeti Galériában 6 KIÁLLÍTÁS Topor Tünde: Festőnők iskolája. Párizs, Musée du Luxembourg 12 VISELETTÖRTÉNET B. Nagy Anikó - Vincze Dóra: Miniszterelnök házikabátban. Akvarell Batthyány Lajosról, amint a börtönben sakkozik 22 EGY KÉP Winkler Nóra: Hermann Ildi: Rozi állatokkal 26 ISMERETLEN ÉLETMŰVEK Urbán Nóra: Gyógyító vonalak. A csodálatos Emma Kunz 28 FIKTÍV INTERJÚ Szilágyi Róza Tekla: A te szemed a tiéd. Kérdések egy nemzetközi művész hazai látogatása kapcsán, azaz fiktív dialóg Wolfgang Tillmansszal 34 MAGYAROK KÜLFÖLDÖN Kelen Anna: Rejtélyes akvarellek és más Kádár Béla-művek Amerikában 42 ESSZÉ Anghy András: Négy bagatell négy monumentális zománcképhez 50 INTERJÚ Szikra Renáta: Van a fejemben egy képi világ, ami az élő organizmusokhoz hasonlóan mutálódik. Beszélgetés Farkas Zsófiával 58 REKONSTRUKCIÓ Fehér Ildikó: Ezüst spoletói csillagok. A Szépművészeti Múzeum reneszánsz falfreskóiról 68 GUTENBERG-GALAXIS Fáy Miklós: Óvakodj a zsenitől. Salvador Dalí titkos élete Salvador Dalí: Egy zseni naplója 76 ARTANZIX Fáy Miklós 78 ARTMAGAZIN ONLINE 80Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306526EAN: 9771785306526

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 124. E számunk címlapjára az absztrakt festészet sztárja, az ír származású Sean Scully marokkói szőttesek által ihletett, élőben hatalmas méretű műve került, amelyet a Nemzeti Galériában láthat az, aki a vírus ellenére is elmerészkedik egy-egy kiállításra. Szentendrén pedig Barcsay-festményeket nézhet, és akár össze is hasonlítja a kettőt: hogyan használja Scully a fekete négyzetet, és hogy nyúlt Barcsay a Malevics-ikonhoz? A nonfigurativitással kísérletezett Reigl Judit is, csak ő Franciaországban; a kései szürrealizmus szorításából kiszabadulva hozott létre folyamatokat, robbanást, egymásra rakódott rétegeket mutató, érvényes festészetet. Életesemények és művek kapcsolata bontakozik ki a vele folytatott beszélgetésből, a következő cikkben pedig érdekes adalékokat kapunk műtárgyak sorsáról, például, hogy mi lett a sorsa egy soha meg nem valósult köztéri szobor gipszvázlatának, és hogy szobrászműtermek is voltak a Gül Baba türbéje mellől lebontott Wagner-villában. Egy most alakuló kortárs gyűjteményt is bemutatunk, és tudósítunk arról is, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum már muzeális értéket jelentő állandó kiállításának ráncosodó arcát hogyan csipkedik kortárs ötletekkel, hogy meginduljon benne a keringés és kicsit kipiruljon. Jóval nagyobb léptékben ugyanez történik egy rotterdami múzeumban is: ott a raktárnak egy ikonikusnak ígérkező külön épületet emeltek, amelyben a közönség kikérhet megtekintésre műveket, épp úgy, mint egy könyvtárban a könyveket. És ha könyv: Ujházi Péter különös, mégis tipikus festői pályaívét is megrajzoljuk egy művészetéről nemrég megjelent tanulmánykötet kapcsán. Minthogy 2020 Beethoven-emlékév, a róla készült szobrokkal a martonvásári emlékmúzeum megújult kiállításán szembesülve merülnek fel a szerelmi életét érintő kérdések, de a szerelem fura állapotának megjelenítése a témája egy új filmről született írásunknak is. És ez az Artmagazin zenében erős: Benjamin Britten is szóba kerül, illetve az idén hetvenéves Budapest Bábszínház egy különleges, a korszakban szenzációnak számító előadása, A pagodák hercege, és annak látványvilága. Végül, járvány ide, járvány oda, megint csak kiállítást ajánlunk, olyan energetizáló írással, ami visszahozza az idén nélkülözött tengerparti nyaralások emlékét: homokban napoztatott, fürdőruhás testek üzenik a csodálatos Besnyő Évától, hogy lesz még egymásba gabalyodás.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306465EAN: 9771785306465

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 115. A Space Oddity hőse egy olyan űrutazó, aki fentről a Földet kék golyónak látva már nem akar visszatérni, inkább megmarad az örök lebegés állapotában. Ehhez adja az áttűnés effektet Vasarely kilyuggatott tere - ne felejtsük el, hogy még a digitális technika előtt járunk, kézzel kellett megteremteni az illúziót, még nem lehetett komplett munkafázisokat gépekre bízni -, ez a fejezete a képalkotásnak épp valahol itt kezdődik. Mondhatni az űrprogram benne volt a levegőben, de akkor is különleges, hogy Bowie és Vasarely épp ebben kapcsolódtak össze. És innen nézve az is különleges, vagyis ez inkább érthetetlen, hogy a budapesti Vasarely Múzeum előtt nem állnak hosszú sorban a turisták és nincs tele az egész város Vasarely-plakátokkal. Első cikkünk minden esetre a most ott látható holdra szállás kiállításról szól, majd rögtön utána egy húsz évvel későbbi jelenséget, az 1999-es teljes napfogyatkozást témául választó és az ekkor készült privát fotókat is bemutató kiállítást ajánlunk - Dunaújvárosban. Aztán interjú következik egy olyan művésszel, a holland Erik Kesselsszel, aki talált fotókból csinál saját műveket, majd Salgótarjánba látogatunk, ahol még elég nagy sűrűségben tanulmányozható az űrkorszak magyar építészete, úgy is, mint annak az utópiának egy-két megvalósult eleme, amelynek kulcsmondata így hangzott: a határ a csillagos ég. Ahogy lassan halványul annak a képe, aki ezt harsogta, úgy jöhet elő egyre inkább a mondat metafizikus költőisége, és úgy tudunk egyre több szépséget felfedezni nemcsak a modernista, de a szocreál építészetben is. Két, a korszakhoz kapcsolódó életműről is írunk: Balázs Jánosról, a salgótarjáni cigány festőről, aki médiumként, szinte sugallatra öntötte gyorsan képekbe azt a mondavilágot, ami a kis pécskődombi vályogházakkal együtt tűnt el, és Barta Lajosról, akinek életművében az a különleges, hogy pontos leképezése az akkori időszak skizofréniájának. És ahogy idővel Sinkovits Imre legemlékezetesebb szerepe az lett, hogy ő Törpapa hangja, Barta Lajosról is kiderül, hogy tulajdonképpen mindenki ismeri, hiszen ő csinálta a gellérthegyi játszótér inkább kis dinoszauruszoknak látszó kőlovacskáit. Nagy életútinterjúnk hősnője Drozdik Orsolya, az ő gyerek- és fiatalkora is ezekben az években játszódik, csak nála azt kísérhetjük végig, hogyan lehet a női szempontot uralkodóvá tenni nemcsak a saját művészeti gyakorlatban, hanem az emlékezésben is. Következő témánk egy Christian Dior-kiállítás; a róla szóló cikkben érdekes történeti adalék, miért is tüntettek Dior ellen a feministák. Az ötvenes évekről, a diktatórikus rendszer kiépítésének elején tapasztalható zavarokról szintén érdekes adalékokat kapunk egy fontos gyűjtőről szóló emlékezés kapcsán. Dr. Fettick Ottót, az Iparművészeti Múzeum egyik legnagyobb adományozóját ugyanis perbe fogták a halála után, ráadásul az állam saját magától kobozott el értékeket a sok tanulsággal járó történetben. Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: ragasztottISBN: 9771785306359EAN: 9771785306359

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 116. Kedves Olvasó! Mostani címlapunkat a Bauhaus inspirálta, amiben épp 100 éve, pont ekkoriban indult el az oktatás. E számunkban, de az ezt követőkben is számos cikkben foglalkozunk majd a modern művészet talán legnagyobb hatású intézményével. Ami annyira meghatározó volt, és nálunk például annyira összeforrt a modern építészet fogalmával, hogy a budapesti Napra-forgó utca összes házát is bauhausosnak mondjuk, holott ezen a különbözőháztípusokat felvonultató mintatelepen alig mutatható ki konkrét kapcsolata Bauhaus-iskolával - mint ahogy ez cikkünkből kiderül. Mélyfúrást is végzünk: egy érdekes példán mutatjuk be, hogy a lágytojás- készítést, sőt az egész főzés-processzust hogyan formálta át a Bauhaus- szemlélet, aminek képviselői tényleg egy újfajta életforma kialakításának igényével nyúltak minden felmerülő feladathoz. A Bauhausnak otthont adó (vagy később már pont, hogy nem adó) német közeget vizsgálja az a nemrég bemutatott lm, amely az egyik legnagyobb élő festő, Gerhard Richter életét meséli el; Mű szerző nélkül a címe, ésnemcsak azért, mert ez Richter sajátos alkotói hozzáállására utal, hanem azért is, mert Richter maga nem volt hajlandó együttműködni az alkotókkal. Hivatalosan tehát egy ktív német festő történetét nézhetjük, akinek éle- te szinte minden ponton egyezik Gerhard Richterével - erről a jelenségről,az okokról szól írásunk. A kék terem, ez a címe annak a műnek, ami szintén múltfeldolgozás, de egé-szen különleges formában: maga a mű itt is egy lm, amely a Szépművészeti Múzeum antik szobormásolatainak kicsinyített porcelánmásolatai tartoznak - hogy miért, erről beszélnek az alkotók, a Tehnica Schweiz csoport. Őket beszámoló követi a bécsi, nagy Maria Lassnig-kiállításról, amiből az is kiderül, mit gondolt az épp 100 éve született Maria Lassnig a szerelmi kapcsolatok vagy a gyerekvállalás és a koncentrált művészi munka viszonyáról. Beharangozunk egy, a Mosoly Alapítvány javára rendezett műtárgy-aukciót, majd bemutatjuk azt az alkotót - artformert -, aki a mérnöki munka és a mű- vészet határterületén közlekedik. Egy debreceni kiállítást is ajánlunk, ami a paneltörténetet járja körül, úgyis mint közös múltunk máig ható, folyamato-san átértékelődő, szimbolikus lakhatási megoldását - a házgyári programot egyébként sokáig tévesen hozták a kelleténél szorosabb összefüggésbe a Bauhausszal. Némi ellenpontként egy olyan nő, Cléo de Mérode portréját közöljük, aki még a Bauhaus előtti, századfordulós típus szinte legnagyobb hatású megtestesítője volt, de írunk a Felszabadulási emlékmű és az art decoplasztikák kapcsolatáról, mutatunk Orfeusz-ábrázolásokat és egy Dalí-képet, amin kis Lenin-fejek jelennek meg zongorabillentyűkön, körülöttük olyan arany derengéssel, amivel csak a szenteket vagy Orfeusz menádok által letépett, de még halálában is éneklő fejét szokták ábrázolni. Nem tudni, hogy a kép főszereplőjének, a zongorát messziről gyelő, karszalagján cseresz-nyéket viselő alaknak tetszenek-e a Lenin-hangok, vagy mindjárt odamegy és leütögeti őket... Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a szürrealizmus ma talán aktuálisabb, mint a Bauhaus a maga utópisztikus világképével. Vagy legalábbis ez a Dalí-kép nagyobb összhangban van a mai állapotokkal. T. T TARTALOM 4 Artanzix 6 Építészettörténet Branczik Márta: Napraforgó utca A modern mintakollekció 12 Dizájntörténet Horányi Éva: Tojásfőző az értéktárból 18 Film György Péter: A megfoghatatlan Gerhard Richter 24 Interjú Winkler Nóra: Kék terem Beszélgetés a Tehnica Schweiz művészcsoport tagjaival, László Gergellyel és Rákosi Péterrel 32 Kiállítás Szuda Barna: Mi közünk bárkihez? 40 Jótékonysági aukció Szilágyi Róza Tekla: Tetoválásékszer, pillepalack és dizájner teáskészlet a Mosoly Alapítványért 44 Interjú Csiszár Mátyás: Mi sem vagyunk tökéletesek, az én kockám sem tökéletes... Beszélgetés Kelle Antal ArtFormerrel 50 Kiállítás Lépold Zsanett: Élet a panelban 56 Egy kép Szuda Barna: Nyitott keretben 60 Háttér Mélyi József: Az Íjász legendája 66 Zene Topor Tünde: Orfeuszok 70 Portré Németh István: Az első fotómodell Cléo de Mérode emlékezete 76 Kiállítás Fáy Miklós: A nyugodalmas jóéjszaka találkozása szürrealistákkal 78 ArtanzixKiadás éve: 2019Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306366EAN: 9771785306366

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 117. Címlapunkon New York, ami még mindig a világ közepének számít, és ahol nagy teljesítmény karriert csinálni. Főleg ha ez olyasmiket jelent, mint például közreműködni egy Midnight Project kitalálásában és megvalósításában. Vagyis abban, hogy a Time Square elektronikus kijelzőtábláin egy hónapig minden éjfél előtt három percen keresztül egy kortárs művész animációja tűnjön fel fényreklámok helyett. Szántó András részt vett ebben is - beszélgetésünkből kiderül, mi mindenben még. Következő cikkünk szintén ottani, csak régebbi karrierekről szól, Kárász Ilonkáéról, aki sok más műfajban is alkotott, de különösen sikeres azzal lett, hogy rengeteg rajza került a The New Yorker borítójára. Amin később egy másik magyar, Bányai István rajzai is feltűntek, az újság ugyanis máig őrzi a hagyományt: a címlapon is, és belül is rajzolt illusztrációkat közölnek. Az is érdekes téma, 1945 után hogyan került egy csomó fiatal művész és értelmiségi Rómába (például Vera Molnar, de róla külön cikkben írunk), az ottani magyar akadémiára, majd a vasfüggöny legördülte után melyikük jutott ki Párizsba és ki ragadt itthon. Hogyan zajlott mindez, illetve hogyan éltek fiatalok valamiféle furcsa exlex állapotban a háború után. Vagy hogy a Budapesti Történeti Múzeumban most látható magyar származású, de Franciaországba kikerült fotósok közül kinek milyen áron kelnek el a képei a műkereskedelemben, és hogyan lehet kortárs magyar fotóval betörni a nemzetközi piacra. Még ha nem is olyan elsöprő sikerrel, mint ahogy a Rubik- kocka tette egy, a The Observerben 1979-ben Hatoldalú varázslat címmel megjelent cikket követően. Erről is írunk, az eredetileg szemléltetőeszköznek indult bűvös kis tárgyat a korszak dizájntörténeti összefüggéseibe helyezve. Kiállításkritikát is közlünk, művész ír benne művészről, és arról, mit jelentett a 80-as években felnövő generációnak az ATARI Joystick, egy másik cikkünk egy másik kiállításról pedig azt elemzi, hogy néz ki egy mai, kortárs képzőművész úgynevezett elefántcsonttornya. Következő cikkünk helyszíne egy argentin temető, a benne található síremlékek kapcsán elmesélhető horrortörténetek közül Evita Perón holttestének kálváriája a legrémesebb, ami pont hihetetlenségével világít rá történelmi helyzetek abszurditására. Aztán újra grafika, azt a kiállítást ajánljuk, ami a Párizsban "makaróni" stílusával fantasztikus sikereket elért Alfons Mucha műveiből mutat be válogatást. És az olvasnivaló: egy gyerekkori emlékből kinőtt, több évtizedes kutatás eredménye, a régóta Svájcban élő magyar festőnő, Varga Mária könyve, amit a Bauhaus egyik hallgatójáról (majd rövid ideig oktatójáról), a textilművész Berger Ottiról írt. Közvetlen tanulságokkal járó történet. TARTALOM ARTANZIX Interjú Winkler Nóra: EGÉSZ ÉLETEM AJTÓKON BEKOPOGÁSOK SOROZATA Beszélgetés Szántó Andrással Háttér Szuda Barna - Vincze Miklós: CÍMLAPSZTORIK Magyar rajzolók a világ közepén Gutenberg-galaxis Topor Tünde: TÜNDÉRORSZÁG, OTT VAN A VILÁGNAK VÉGE, A TENGER AZON TÚL TŰNIK SEMMISÉGBE. Varga Mária: Ég és föld között - Berger Otti, a vörösmarti textilművésznő Történet Gréczi Emőke: A NÉGY APOSTOL ÉS A TÖBBIEK Reigl és Hantai körei a negyvenes években Kiállítás Kumin Mónika: MONOTONITÁS, SZIMMETRIA, MEGLEPETÉS Vera Molnar a Kiscelli Múzeumban Dizájntörténet Lépold Zsanett: A KOCKA NINCS ELVETVE Minden, amit a Rubik-kockáról tudni akarsz Műkereskedelem Martos Gábor: SENKI TÖBBET? AU REVOIR! "Francia-magyar" fotósok a műtárgypiacon Interjú Nagy Sára Vilma: DEHÁT EZT ADTUK BE TAVALY! Beszélgetés a A TOBE Gallery alapítóival Kiállításkritika Kodolányi Sebestyén: SANYI JOY explicite toujours - Bodó Sándor kiállítása a galeri ffrindiauban Egy kép Margl Ferenc: SZÉDÍTŐ MAGASSÁG Komoróczky Tamás: A stílus maga a pillér Emlékhelyek Gereben Katalin: BUENOS DÍAS MUERTE! Az elbűvölő és hátborzongató Recoleta temető Buenos Airesben Kiállítás A. Kovács Ágnes: NŐ + SZIROM A Mucha-recept Artanzix - Fáy MiklósKiadás éve: 2019Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306373EAN: 9771785306373

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Címlapunkon Maurice Denis misztikus jelenete. A képen összemosódik a természet megújulása a húsvéthoz kapcsolódó lelki megtisztulással, és mindez kap még valami elemeltséget is az által, hogy itt tulajdonképpen, ha jól megnézzük, csak nők vannak; valami különös női szekta tagjai keresztelik éppen egymást - férfi nyilván még csak az ecsetjével érintette őket. Noha a kép ahhoz a cikkünkhöz tartozik amiben a művészi absztrakció és a wagnerizmus összefüggéseiről is szó esik, azért jó látni, hogy a franciáknál, legalábbis a festészetben megszületett a Parsifal női verziója. A franciák csodálata és az örök visszavágyódás egy olyan művész életét is végigkísérte, aki aztán a húszas évek Berlinjének lett megörökítője, és akinek a nevét George Grosz és Otto Dix mellett lehet emlegetni, illetve érdemes megjegyezni: ő Jeanne Mammen, akinek pályafutása szorosan kapcsolódott az újságok, vagyis a nyomtatott sajtó fénykorához. Még mindig a francia kultúrkörnél maradunk, amikor Yves Saint Laurent marrákesi múzeumát mutatjuk be, vagy amikor egy kanadai művész, Sheila Hicks Párizsban, a Pompidouban épp most látható műveiről írunk. De jönnek a japánok, Yayoi Kusama fantasztikus, pöttyös tököket tükröztető pszichedelikus installációja, ami épp Amerikában vonz tömegeket, illetve az osztrákok, Alma és Anna Mahler, anya és lánya. Ők egy olyan cikkben szerepelnek, ami pusztán csak a történetüket elmesélve is rávilágít a női szerep változásaira a modern korban. Itt például az elcsépelt babaház szimbólum is új értelmet kap, hála a valós érzelmei radikális kifejezésétől vissza nem riadó Kokoschkának, aki egy időben egy Alma Mahlerről csináltatott életnagyságú babát hurcolt magával mindenhová. Amivel ugyanazt az átlelkesítést próbálta megvalósítani három dimenzióban, amit az animáció próbál kettőben. Magyarósi Évánál, akivel e számunkban beszélgetünk, a dolgok átlelkesítése sokkal kifinomultabb szürrealitással történik, bár néha valami teljesen fesztelen morbiditás tőle sem áll távol - nézzék csak meg animációs filmjeit Szentendrén. Kezdő cikkünk pedig , ami a hatvanas évek művészetét bemutató, nemrég bezárt Nemzeti Galéria-beli kiállítás fogadtatását elemzi, vagy záró cikkeink, a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeumról szóló tudósítás, és a hazai múzeumi intézményrendszer történetét ismertető könyvről szóló kritika, művészettörténeti szakmai kérdésekkel foglalkoznak, azzal, hogyan, milyen döntéseknek köszönhetően és milyen művek kerülnek múzeumba, mit adunk át, és milyen kommentárokkal az utókornak. Plakátművészettel foglalkozó cikkünkben szerepel egy filmcím ami tulajdonképpen ezzel az örökségvédelmi feladattal kapcsolatban máig aktuális: Őfelsége herceg elvtárs. Sorolnék még néhány filmcímet, hogy melyiket szeretnénk, mi írja le a legjobban a helyzetünket: Tizenkét dühös ember, Hét mesterlövész, Piedone Hong Kongban. Vagy van még a Római vakáció. Tessék választani! T.T. Artmagazin 103. szám TARTALOM ARTANZIX Reflex P. Szűcs Julianna: KISHIBÁS KORSTÍLUS-KÉP Utólagos gondolatok a Keretek között című kiállításról Plakát Katona Anikó: SZTÁLINTÓL PIEDONÉIG Kovács Vilmos plakátjai Emlékhely Vadas József: ÉKSZEREK, PÁLMÁK, NADRÁGKOSZTÜMÖK Múzeumlátogatás Marrákesben Kiállítás Szilágyi Róza Tekla: ÁLMODOZÁS ÉS ÖSSZPONTOSÍTÁS KÖZÖTT Sheila Hicks a Pompidouban Egy kép Fáy Miklós: TÖKFÖLDÖN, ÖRÖKKÖN Yayoi Kusama: A tökök iránt érzett végtelen szeretetem Interjú Topor Tünde - Szikra Renáta: IDŐRŐL IDŐRE MEGOLVAD A SZÍVÜNK Beszélgetés Magyarósi Évával Művész / Nő Thüroff Adél: JEANNE MAMMEN, A MEGFIGYELŐNŐ Eszmetörténet Keserű Luca: PRÓFÉTÁK, PAPOK ÉS MÁGUSOK Joséphin Péladan és a "lélek festői" Ismeretlen életművek Kovács Ágnes: A TEGNAP VIRÁGAI Egy anya és a lánya: Alma Mahler-Werfel és Anna Mahler Múzeum Balázs Kata: SZEKVENCIÁKBA RENDEZVE A belgrádi Kortárs Művészeti Múzeum újranyitása és új gyűjteményi kiállítása Gutenberg-galaxis Mélyi József: "A NEMZETI GYŰJTEMÉNYEK ELINTÉZÉSE" Tóth Ferenc: Mű-Kincs-TárKiadás éve: 2018Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 2050000061714EAN: 2050000061714

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. E számunk történetire sikeredett, bár némileg alulnézetből, vagy legalább- is a szokásostól eltérő szempontból vizsgálunk dolgokat. Például a vadá- szatot egy különleges párizsi múzeum kapcsán, amiben minden kiállított tárgy ezzel a passzióval kapcsolatos, bár előfordulhat, hogy piros tüllfelhő kerül egy kitömött szarvasra. Canalettóra általában úgy tekintünk, mint Velence valaha volt állapotainak megörökítőjére, ám azt kevesen tud- ják, hogy életében az angolok nagy szerepet játszottak, akár úgy is, hogy Londonban megnyitotta műtermét a látogatók előtt, mert be kellett bizo- nyítania, hogy képeit ő festi és nem a magát szintén Canalettóként rek- lámozó Bellotto. Interjúnkból sok Bauhaus-történeti és egyéb adalék mellett kiderül az is, Kerényi Károly felesége hogyan segített Szerb Antalnak befejezni A Pendragon legendát, amikor már túl- ságosan belebonyolódott a történet- be: szedje össze azokat a szereplőit, akik már csak gondot okoznak neki, ültesse fel őket egy hajóra, és sülllyedjen el az a hajó, vagy üssön ki tűz (Szerb Antal végül a tüzet választotta). Megtanultuk, hogy a történelemben nincs ha, de mégis, ha legnagyobb szerencsénkre Szerb Antal túléli a háborút, utána valószínűleg ő is kap- csolatba kerül Levendel Lászlóval, aki a Korányi Intézetben nemcsak egy- szerűen betegeket gyógyított, hanem osztálya művészek, művészözvegyek speciális menedékhelyévé is lett. Az 1929-es gazdasági válságot saját bőrén megtapasztaló Hincz Gyula esete is érdekes. Amikor Herwarth Walden Scheiber Hugó javaslatára meghívja őt kiállítani a legendás Sturm Galériába, még nem sejti, hogy vendéglátója épp ekkorra szegénye- dik el, és ő egyetlen llér nélkül ten- gődhet majd Berlinben (vacsorázni azért néha elviszi Walden) egészen hazatoloncolásáig. Vagy nézzük a címlapunkon szerep- lő, ólomüvegből készült, függöny- szerű installációt, Albert Ádám mun- káját, ami az 1919-es május elsejére utal, amikor is a fél várost vörös dra- périába burkolták, eltakarva a régi rendszer szimbolikus helyeit, emlék- műveit. A másnapi szélvihar elvitte az ideiglenes dekorációt, de úgy, hogy az egyik ledőlő oszlop két embert agyon is ütött. Nem tudom, vigasztalásul ajánlhatjuk-e az Arany Jánosról készült portrék történetét, vagy azt a köny- vet, ami Ferenczy Béni stroke utáni korszakát tekinti át, Peter Behrens teáskannáit, vagy leginkább azokat a megmaradt hímzéseket, amiket Pécs szélén, még kis bosnyák házak- ból szedett össze a motívumokat gyűjtögető Zsolnay Teréz és Júlia, és csodával határos módon a különböző történelmi fordulatok és azok az ide- oda szállítgatás ellenére is megma- radtak, emlékeztetve minket arra, hogy néha vannak a történelemben olyan időszakok is, amikor viszonylag normálisan mennek a dolgok. Bár azt meg nem sírjuk vissza, hogy Terézt édesapja csak kísérővel en- gedte ezekre a gyűjtőutakra. (tt) Artmagazin 104. szám TARTALOM 4-5 ARTANZIX 6-11 Múzeum Zsömbör Krisztina: VADÁSZOK ÉS VADÁSZÓK Kortárs művészeti párbeszéd a természetről a párizsi Vadászat és Természet Múzeumában 12-16 Kiállítás Fáy Miklós: PILLANAT! - MONDTA CANALETTO 18-21 Dizájntörténet Vadas József: A MINDENTUDÓ 150 éve született Peter Behrens 22-29 Interjú Szikra Renáta: "DILETTÁNS VAGYOK, DE A MŰVÉSZETTÖRTÉNETBEN KÜLÖNÖSKÉPPEN" Beszélgetés Körner Andrással 30-33 Kiállítás Révész Emese: AZ AMNÉZIA TÁRLÓI Albert Ádám kiállítása a Kassák Múzeumban 34-38 Kiállítás Topor Tünde: A GYŰJTEMÉNY MINT METAFORA Képek és elágazások a Levendel-gyűjteményben 40-45 Gyűjtéstörténet Kelen Anna: KERT, PARK, TENGER Egy elfeledett gyűjtő nyomában: Engelmann Zsigmond 46-47 Kiállítás Szikra Renáta: PÉCSETT NYÍLÓ VIRÁGOK Válogatás a Zsolnay nővérek különleges textilgyűjteményéből 48-53 Arany Hajdu István: ARANYTÓL, ARANYRÓL, ARANYNAK Arany János és a képzőművészet 2. rész 54-60 Tanulmány Bajkay Éva: ÚT A BERLINI STURMTÓL BUDAPESTI AUKCIÓKIG Hincz Gyula újabban előkerült konstruktív-szürrealista művei 62-63 Gutenberg-galaxis Martos Gábor: EGYKEZESEK Gulyás Dorottya: "Balkezében is elfér a világ" - Ferenczy Béni utolsó alkotókorszakaKiadás éve: 2018Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306243EAN: 9771785306243

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 113. Most, hogy a lap formátuma változott kicsit, és át kellett gondolnunk minden egyes módosítás értelmét és mikéntjét, a legapróbbaktól az olyan meghatározókig, mint hogy legyen-e nagy a vonalkód a címlapon, cikkeink is e téma köré szerveződtek. Vagyis a formák, a formaképzés köré. Azt vizsgálják, milyen összefüggés mutatkozik az új életmódbeli, vagy épp társadalmi keretek, és a művészetben elinduló változások között. Erre úgyis szinte mindig csak visszatekintéskor van mód, a jelenben annyira sokféle kényelmes régi forma él együtt az épp csak próbálkozó, esetleg irritáló újakkal, hogy különleges tehetség kell annak felismeréséhez, milyen irányba mozdulnak majd el a dolgok. És persze, van már trendkutatás, de még nincs ellenőrzött adatunk arról, hogy a trendkutatók milyen biztonsággal jósolták meg, mi jön divatba. Tehát a címlapon egy olyan művet látunk, amiről tulajdonosa, Czóbel Béla a húszas években biztosan nem gondolta, hogy valami nagy értéket semmisít meg, amikor lekeni fedőfehérrel, és a vászon másik oldalára saját kompozíciót fest. A történet még nem teljesen felderített, de valószínűsíthetően Huszár Vilmos egy nála hagyott, vagy egyenesen neki ajándékozott képe várta a nemrégiben bekövetkezett feltámadást a fehér festékréteg alatt. Ha ez a mindkét oldalán befestett vászondarab két kép lenne, és árverésre kerülnének, majdnem biztosra vehető, hogy a formák és színek abszolút uralmát hirdető De Stijl mozgalomhoz tartozó Huszár Vilmos műve - ami talán egy üvegablakterv - sokszorosáért kelne el, mint Czóbel bergeni szélmalmot ábrázoló képe. Más kérdés, hogy a De Stijl mozgalom, vagy aztán a vele szinte párhuzamosan kibontakozó Bauhaus művészei milyen életet képzeltek el ideálisként, és az mennyire volt utópikus. Végül is sok minden megvalósult az eredeti Bauhaus-elképzelésekből, amikor az IKEA kicsit barátságosabbá tette és tömeggyártásra adaptálta őket - ezt már egyik interjúalanyunk, a hamburgi művészettörténész, Hubertus Gassner mondja. A modern dizájn olasz útja is jobbító szándékkal volt kikövezve - de legalábbis sorozatgyártásra törekvéssel; Gio Pontit bemutató anyagunkban látható, hogyan hatott át egy időszakot a jól megtervezhetőség utópikus gondolata. És akit nem hatnak meg a letisztult formák, a derékszögek, vagy az alapszíneknél több árnyalatra vágyik, annak ott van a két csodálatos retrográdról (akik a tervezett környezet ideájának kitalálóiként egyszerre voltak nagyon modernek is), John Ruskinról és William Morrisról szóló cikkünk, és egy tanulmány Ferenczy Károly utolsó korszakáról, amiben érdekes módon szintén formaproblémák játszották a főszerepet, valószínűleg fia, a szobrász Ferenczy Béni hatására. A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményébe került, pontosabban direkt oda tervezett kortárs szobor körüli beszélgetésünk is tér- és formaképzésről szól, és antik minták, platonikus gondolatok bukkannak fel Káldi Kata geometriai formát ábrázoló mozaikja, és annak gipsz előképei kapcsán is. Interjúink a művek gyűjtéséről, illetve őrzésük és bemutatásuk ideális formáiról szólnak, míg egy írásunk épp azt dokumentálja, hogy mi történik egy szabadon hagyott szoborcsoporttal, hogyan telítődik érzelmekkel az emlékezés tere. Egy érdekes kérdés marad utoljára: biztos-e, hogy az elkészült műtárgyak az ideális formái a gondolatok megőrzésének? Mi van, ha nem is kell annyit alkotni, elég állandóan járatni az agyunkat, és ennek dokumentumait lehetőleg minél változatosabb formában - sőt, néha direkt titkosítva - szanaszét hagyni a világban? TARTALOM ARTANZIX Interjú Topor Tünde: NE AZ LEGYEN, HOGY EGYMÁS KÖZT BESZÉLGETÜNK, ZÁRT KÖRBEN Fabényi Juliát, a most 30 éves Ludwig Múzeum igazgatóját kérdeztük Attribúció Barki Gergely: ATTRIBÚCIÓ, ATTRAKCIÓ, ABSZTRAKCIÓ Egy Huszár Vilmos-üvegablakterv esete Czóbel Bélával Interjú Winkler Nóra: WEIMAR OLYAN VOLT, MINT '68 Beszélgetés Hubertus Gassner művészettörténész-professzorral Dizájntörténet Lépold Zsanett: KISKANÁLTÓL A NAGYVÁROSIG, AVAGY AZ OLASZ LE CORBUSIER Gio Ponti életmű-kiállítása Párizsban Emlékhely Boros Géza: ELEVEN EMLÉKMŰ Tanulmány Gosztonyi Ferenc: MÁSODKÉZBŐL VESZ A SAJÁTJÁBÓL Megjegyzések Ferenczy Károly utolsó alkotói korszakához Körkérdés Szilágyi Róza Tekla: TUTAJ-SYMPOSION Kelemen Zénó szobra a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében Egy kép Topor Tünde: PAKSNAK, SZERETETTEL Káldi Katalin: Kúp Interjú Molnár Zsuzsanna: SZEMÉLYESSÉG NÉLKÜL NEM MEGY Beszélgetés Hetényi Csabával Gutenberg-galaxis Szikra Renáta: A FEJ ÉS A KÉZ, AVAGY A MŰVÉSZET LELKIISMERETE John Ruskin és William Morris válogatott írásairól Gutenberg-galaxis Fáy Miklós: LEONARDO FOGÓCSKA Walter Isaacson: Leonardo da Vinci - A zseni közelről ARTANZIX Kiadás éve: 2019 Oldalak száma: 80 oldal Kötésmód: pur ragasztókötés ISBN: 9771785306335 EAN: 9771785306335

Első részében a kötet kortárs művészeti, művészetelméleti kérdésekkel foglalkozik konkrét művek értelmezésén keresztül. Képzőművészeti alkotások - elsősorban festmények, képek - állnak középpontjában, de kitekint a film, az irodalom és a tánc műfaja felé is. A művészet kérdéseire szerteágazó szempontok bevonásával keresi a választ eltérő időszakokban készült, de egymáshoz kötődő műalkotások, műfajok illetve egy időben hasonló témáról, de különböző megközelítésben készült művek között. Mindeközben a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati, mindennapi jelenségekről, reflexiókról is ír. A második rész kísérleti szöveg naplóformában, amely az idézetek és a mindennapi beszéd összeillesztésére illetve ellenpontozására épül.Kiadás éve: 2017Oldalak száma: 140 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634142041EAN: 9789634142041

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 110. TARTALOM 4 - 5 ARTANZIX 6 - 10 Kiállítás Szikra Renáta: TELI-HOLD - Tudomány + művészet a Louisianában 12 - 14 Kiállítás Winkler Nóra: ÖTEZER ÉV ÉKSZERBEN - A Metropolitan Múzeum kiállítása 16 - 20 Kiállítás Mucsi Emese: ART LIFE AQUATIC - Wes Anderson és a cickánymúmia esete 22 - 27 Város Kovács Ágnes: PRÁGAI SZENT ÁGNES KOLOSTORÁNAK KINCSEI 28 - 30 Város Fáy Miklós: SIETEK JÉZUSHOZ, BETLEHEMBE 32 - 33 Egy kép Szikra Renáta: JÁSZOLBAN A KISDED? 34 - 39 Tanulmány Nárai Szilvia: A SOROZAT MINT GONDOLKODÁSI FORMA - Törvény és szimbólum Rákóczy Gizella festészetében 40 - 45 Artmagazin-díj Topor Tünde: ALWAYS LOOK AT THE BIG PICTURE (MINDIG EGYBEN NÉZD A DOLGOKAT) - Beszélgetés Deák Erikával 46 - 51 Frida Csizmadia Krisztina: EGY PROFÁN IKON SZÜLETÉSE - A Frida Kahlo-jelenség néhány aspektusa 54 - 57 Tárgy / portré Kelényi Béla: UTAZÁS A TEÁSDOBOZON - Kínából Japánba - Budapesten 58 - 60 Film B. Nagy Anikó: A KIS FEHÉR GALLÉR - Egy látványelem a Napszálltából 62 - 63 Gutenberg- galaxis P. Szűcs Julianna: LE A SZNOBOKKAL! - Molnos Péter: A csábítás fegyvere Kiadás éve: 2018 Oldalak száma: 64 oldal Kötésmód: pur ragasztókötés ISBN: 9771785306304 EAN: 9771785306304