Az Európai Folklór Intézet a Magyar Napló Kiadóval és a FOKUSZ Egyesülettel közösen egy igen fontos műveket tartalmazó etnográfiai könyvsorozat második köteteként nyújtja át ezt a gyűjteményt olvasóinak. A Nemzeti Kultúrtörténet Kincsestára című sorozatban a magyar néprajzi kutatások alapművei és új értékei között az Arany János feledhetetlen művét is motiváló Toldi-mondakörnek és holdudvarának közlése jelentős küldetést teljesít. A kötetben közölt szövegek egyaránt kívánják szolgálni a nemzeti folklórkutatásokat, a kulturális antropológia újabb felismeréseit és a világ összehasonlító folklórtudományát. S azt a célt is, hogy minél több fiatalhoz jussanak el világos és közérthető formában a nemzet és az emberiség kulturális történetének azok a közös kincsei, amelyek segítenek megérteni az ember helyét és szerepét a történelemben - és a mindenségben.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 287 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155641336EAN: 9786155641336

Zsíros Tibor geofizikus Domokos Pál Péter és Kallós Zoltán nyomdokában, példájukat követve járta Erdélyt és Moldvát 1974 és 1990 között. E másfél évtized életképeit, szóbeli és írásos emlékeit örökítette meg fényképeken, hangfelvételeken, naplójegyzetek formájában. Annak a tizenöt évnek a mikrotörténelmét dolgozta fel, amikor azon a vidéken - és nem csupán ott - nemhogy magyarnak, de embernek lenni is emberfeletti kihívás volt. Bátorságot, erőt mindössze abból meríthetett, hogy a "moldvai magyarok között párját ritkító szeretetre" talált. Párját ritkító az az anyag is, amelyet Zsíros Tibor közread. Könyvében egyedi, s így felbecsülhetetlen értékű magyar nyelvű kéziratok, népköltészeti alkotások, magyar nyelvjárásokban folytatott beszélgetések olvashatók, és történeti forrásértékkel bíró képek láthatók a minden szegletében megművelt, belakott tájról és lakóiról. Adattára nem csak múltunk megismerését, jelenünk megértését segíti, de a magyar nemzet egésze számára szellemi és lelki táplálékul szolgál.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 624 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786156168139EAN: 9786156168139

Jelen kis könyvnek a feladata az, hogy a magyar tárgyi néprajz pusztuló emlékeit megőrizze és a tudományos feldolgozás számára hozzáférhetővé tegye. Ezen kívül a céljai elérését az is vezérli, hogy a magyar nép művészi, lelki készségének megnyilvánulásait megőrizze és a nép ősi műveltségét továbbadja. A dunántúli tükrösök csodálatos példái ennek az ősi kézműves és ábrázoló művészetnek, amit kár lenne veszni hagyni.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 44 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189592EAN: 9786156189592

Huszka József (l854-1934) a magyar ornamentika kiváló ismerője és gyűjtője. Több művet is szentelt a díszítőművészetnek, így ez a dolgozata is gazdagítja életművét. Kiadónk a teljes életművet igyekszik feldolgozni és megjelentetni, hogy az ornamentika iránt érdeklődő közönség nem csak a nagyobb műveit vehesse újra a kezébe, hanem a kisebb írásai is újra napvilágot láthassanak. A Kiadónk által eddig megjelentetett írásai: - Magyar díszítő styl - Magyar Ornamentika - Régi magyar ornamentika - Az istenfa - Magyar díszítő motívumok a székelyföldön - A magyar turáni ornamentika története - Honfoglaló őseink ornamentikája - Szűr, suba és a háziipar kiállításon - Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai - A székely házKiadás éve: 2021Oldalak száma: 16 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189578EAN: 9786156189578

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak szarvából, kobaktöknek terméséből és állati bőrből, tehát a leginkább kezeügyébe eső nyersanyagokból olyan módon készít el, hogy az a tárgy gyakorlati célt is szolgáljon, lelki gyönyörűséget is nyújtson. A magyar pásztor a maga használatára elsősorban olyan tárgyakat készít, amelyek hivatásának teljesítése közben legfőbb segítőeszközei. Ezek: a bot (bunkó, binkó, furkó), az ostor (karikás, korbács), a kampó (gamó, kamó), a balta (balaska, fejsze). A bottal hajt, az ostorral terel, a kampóval kifog, a baltával leüt. A bot, az ostor, meg a balta gulyásnak is, csikósnak is, kanásznak is egyaránt kiváltságos szerszáma - mondhatni: címere.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 163 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189615EAN: 9786156189615

Bán Aladár (Várpalota, 1871. november 3. - Budapest, 1960. szeptember 26.) magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Eredeti neve Bánvárth Károly Mór volt, melyet 1889 júliusától Bán Aladárra magyarosított. A samánizmusról szóló írását 1908-ban publikálta az Ethnographia című tudományos folyóiratban. "Vizsgálni fogjuk a samánizmus főbb ismertetőjegyeit, a különféle népeknél különböző néven szereplő, de egységes jelleggel bíró vallási személyeket, a beléjük vetett hitet s az általuk végbevitt ténykedéseket, hogy kimutassuk: kikre alkalmazhatjuk helyesen a samán elnevezést és micsoda cselekmények mondhatók samánkodásnak." - írja előadása bevezetőjében a szerző.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 39 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189646EAN: 9786156189646

Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. - New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű tudósa. A "Magyar néphit és népszokások" című munkájának előszavában az alábbiakat írja: Ez a kis könyv arra törekszik, hogy a magyar néphit és népszokások terén való tájékozódást a tudományban előkészítése és annak eddigi eredményeit a közönség számára hozzáférhetővé tegye... Természetesen az ethnológiai célkitűzés mellett foglalkoztam az előforduló szokások pszichológiájával is és éppígy magától értetődik, hogy itt, mint már vagy tíz éve, minden munkámban egyedül a pszichoanalizis módszerét találtam célhoz vezetőnek. Gyerekkoromban arról ábrándoztam, hogy egykor majd én írom meg az új Ipolyi-t . Ez nem az a könyv, amelyet elképzeltem, de mégis úgy érzem, hogy szerény lépés a cél felé. És így Ipolyi Arnold jeligéjével bocsátom én is szárnyra munkámat. "Lépjetek be, itt is megtaláljátok az örök emberit."Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 356 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189639EAN: 9786156189639

Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti, 1879. - Balatonfenyves, 1943. május 26.) néprajzkutató, a magyar néphagyomány és hiedelmek kiváló ismerője. Jelen válogatás az év ünnepköri szokásait és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket és babonákat mutatja be. A kötetet záró írás a "Műveltségtörténet és babonafejlődés" címet viseli.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 126 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189660EAN: 9786156189660

Dr. Varga Zsigmond (Marosdécse, 1886. február 5. - Debrecen, 1956. április 18.) teológus, szumirológus, bölcsészprofesszor. Sokoldalú tudós volt. Legjelentősebb munkái az általános és a bibliai vallástörténet területéről valók, ezek mellett figyelemre méltóak művelődéstörténeti és nyelvészeti tanulmányai is. Elmélyült kutatásokat folytatott az ural-altáji népek ősművelődése és ősvallása területén. Erről a területről a sok közül csak a legfontosabb munkáit említjük: Szumir (babyloni) örökség az ural-altáji népek vallási életében, Ötezer év távolából és Az ősmagyar mitológia szumir és ural-altáji öröksége című műveit.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 110 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189653EAN: 9786156189653

Beverly Hungry Wolf könyve a megjelenésekor újdonságnak és egyedinek számított. Mert egy amerikai őslakos írta. Egy amerikai őslakos nő. Egy amerikai őslakos nő a nők életéről - női szemmel. Ez a könyv ugyanis - bár körüllengi a vadnyugat történetének mitikus légköre - nem elsősorban a prérin musztángokon nyargalászó hős harcosokról szól, hanem az észak-amerikai síkságok asszonyainak mindennapi életéről. Ajánljuk azoknak, akik kíváncsiak a tipiállításra, bőrkikészítésre, a kőkori és a modern kultúra közötti idők valóban paleo receptjeire, a születésszabályozásra vagy a szellemtörténetekre. Első kézből olvashatjuk a szikszika nép meséit, összerakhatjuk a korábban több különböző műben szereplő mítoszaikat, teremtéstörténetüket - és ha a valóságos amazonokat keressük, itt a kríkkel és a sziúkkal harcoló Futó Sas és Undok Asszony személyében megleljük. És a gyermekeknek is nyugodt szívvel ajánlhatjuk e művet, hiszen a nyelvezete érthető, rengeteg mítosz és mese van benne, és olyan szeretet árad a lapokról, melyet csak egy nagymama tud az unokáinak és a föld minden gyermekének megadni. A könyv 1980-ban jelent meg először Amerikában, de mondanivalója, a történetek 2021-ben - Magyarországon is aktuálisak.Eredeti név: The Ways of My GrandmothersKiadás éve: 2021Oldalak száma: 178 oldalKötésmód: papír / puha kötésISBN: 9786155899126EAN: 9786155899126

Zsúptető, vesszőseprű, szalmazsák, sétapálca, csutkababa... lehet, hogy a régmúlt tárgyainak tűnnek, de gondoljunk egy szép kenyereskosárra, egy borospalackra parafadugóval, a kandalló mellett álló fáskosárra, vagy egy csinos raffiatáskára, egy elegáns panamakalapra... a műanyagok és gyári termékek sohasem tudnak győzedelmeskedni felettük. A természetes eredetű kézműves tárgyak ma reneszánszukat élik, az ember valami ősi ösztönnel fordul újra feléjük. Növény és ember találkozása nemcsak a konyhában mutat páratlan változatosságot! A növényi eredetű kézműves termékek ugyanúgy megmutatják az emberi kreativitás gazdagságát, a mesteri kézügyességet, valamint a növényvilág hihetetlen diverzitását is. A sokféleség gyönyörködtet! "Az jól ismert, hogy milyen sokféle növényi terméket fogyaszt az emberiség, ám növény és ember találkozása nemcsak a táplálkozás terén jelent páratlan változatosságot. A különböző céllal és alapanyagból készült kézműves termékek ugyanúgy megmutatják nemcsak az emberi kreativitás gazdagságát, hanem a növényvilág hihetetlen diverzitását is. Valamikor, és maradványaiban még ma is, az ember rendkívül változatosan használta a termesztett és a természetben fellelhető növényeket is, amikor legfontosabb használati tárgyait készítette. Az élővilág, a növények ismerete, a hagyományos ökológiai tudás, a gyakorlati tapasztalat és annak átadása az új nemzedéknek a mindennapi élet fontos és szükséges része volt. Az ember természeti környezetének adottságait felhasználva hozta létre és rendezte be épített környezetét is. A néprajztudomány anyagi kultúrára vonatkozó ismeretének egyik fontos forrása a mindennapi élet hagyományos tárgyainak vizsgálata. A népi építkezés, a gazdálkodás és táplálkozás, a kézművesség, a népviselet és a népi tárgykultúra is kezdetektől fogva a kutatások érdeklődésének központjában áll. Az éghajlati, földrajzi és az ezzel járó vegetációbeli különbségek nyomán más és más alapanyagot és sokszor más technikát használnak a tárgyak készítésére, de a funkció és a praktikum sok azonosságot eredményez a különböző földrészeken fellelhető kézműves termékek esetében. Az etnográfia tudománya a kultúra anyagi objektumainak szerepét és készítési technológiáját vizsgálja. Könyvünk új oldalról közelíti meg a tradicionális, mindennapi tárgyak bemutatását. Azt vizsgáljuk, hogy az ember a környezetéhez való funkcionális alkalmazkodás eredményeképpen, a célszerűséget előtérbe helyezve, milyen sokszínűen ragadja meg az őt körülvevő természet kínálatát, milyen sokrétűen hasznosítja annak adottságait, az életterében fellelhető növényeket. Vagyis a jól ismert, más esetben egzotikus tárgyakon kívül azok alapanyaga, a növények is ugyanolyan nagy hangsúlyt kapnak, hogy ezzel is bemutassuk a biológiai sokféleség néprajzot is érintő oldalát. Munkánkban kevesebb hangsúly esik a faanyagokra, a fából ácsolt vagy faragott tárgyakra, hisz ezeknek nagyon bőséges, kiváló erdészeti és faipari szakemberek által írt irodalma van, és a Földön található megmunkálásra alkalmas fafajok sokaságának tárgyalása szétfeszítené könyvünk keretét, és aránytalanságot eredményezne, elterelve a hangsúlyt a növényi eredetű alapanyagok sokféleségének gazdagságáról. A könyv szerkezete úgy épül fel, hogy a növények részletes bemutatása egy-egy fejezet végére kerül, az olvasó számára jól elkülönítve. A több fejezetben is előforduló növényekről természetesen csak egy helyen található részletes leírás, ezt a többi fejezetben kis nyilakkal jeleztük, és a növénynévmutató segítségével is könnyen megkereshető. Az egész Földet átfogó hatalmas témakörön belül ez esetben a Kárpát-medencén és Európán kívül elsősorban Ázsia tárgykultúráját vizsgáljuk. A fényképek egy része is ott készült, de a saját tárgygyűjtemény, valamint a Nemzeti Botanikus Kert szabadföldi és üvegházi, egyedülállóan gazdag élőnövény-gyűjteménye is fontos alapja volt a tárgyak és a növények dokumentálásának." (Részlet a könyv bevezetéséből)Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 328 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789635093786EAN: 9789635093786

Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. - Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, keletkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Értekezése az összehasonlító mythologia fejlődéséről egy igazi érdekessége a témának, mely Ipolyi Arnold, Sir George W. Cox nyomán értékeli és értelmezi a téma fontosságát, valamint a tudományos kutatásban elfoglalt helyét. Hiszen minden népnek, nemzetnek van teremtésmítosza, saját mitológiája, amit meg kell, hogy ismerjen. Népmeséink is bővelkednek a mitikus elemek gazdagságától. Fogadják szeretettel eme, szinte már elfeledett dolgozatot.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 39 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189776EAN: 9786156189776

Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. - Budapest, 1945. január 22.) magyar népies stílusú építész, író és iparművész. A Torockói, később Toroczkai-Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel. Jelentős dolgozatot szentelt a magyar mitológia és ősvallás által ismert csillagok ismertetésére, ami "Öreg csillagok" címen jelent meg. A hímes udvar című könyve, vagy inkább albuma a magyar építő- és díszítőízlés bemutatására törekszik. Igazi formagazdagsággal ábrázolja úgy a beltéri, mint a kültéri, illetve az építése formákat. "A rög élő szelleme a nép lelke." - írja Toroczkai-Wigand Ede.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 106 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189806EAN: 9786156189806

Kovách Aladár (Nyitra, 1860. április 17. - Szekszárd, 1930. május 7.) levéltáros, etnográfus, múzeumigazgató. Jelen tanulmány a tolnamegyei Sárköz tárgyi néprajzát és népviseletét mutatja be. Az írás először 1907-ben jelent meg a Néprajzi értesítő című folyóirat hasábjain.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 49 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189837EAN: 9786156189837

Boncz Ödön (Komárom, 1858. december 19. - Budapest, 1928. április 17.) jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos. A hazai művelődéstörténet jeles kutatójaként tartják nyilván. Az 1870-es évektől utazásokat tett Magyarországon, az osztrák örökös tartományokban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában. Nagyobb értekezései jelentek meg az Archaeologiai Értesítőben és a Művészi Iparban. Több tanulmányt is szentelt a magyar viselet történetének, így jelen tanulmánya is e témába nyújt betekintést.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 19 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189868EAN: 9786156189868

A kötet az Országház díszítését a népélet, az ősfoglalkozások, a népi díszítőművészet témájával összefüggésben tekinti át. Az olvasó elé tárja a tárgyakon, képi ábrázolásokon, falfestményeken, tervrajzokon megjelenő azon elemeket, melyeket az építés idején a népi kultúra kutatásának területe felölelt. A bemutatás során hangsúlyos szerepet kap az épületben használt elemek párhuzamba állítása a korabeli néprajzi kutatások eredményeivel, a publikációk, népszerűsítő albumok tartalmával, melyek alapját elsősorban a Néprajzi Múzeumban található anyagok adják.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 96 oldalKötésmód: füles, kartonáltISBN: 9786155948459EAN: 9786155948459

Az egykori Csíkszék keleti peremén, Székelyföld és Moldva határán fekvő terület évszázadok óta magyarok és románok, római és görögkatolikusok (illetve a 20. század második felétől ortodoxok) együttélésének színtere. Olyan hely, ahol a hosszú távú asszimilációs folyamatok eredményeként a vallási, nyelvi, kulturális elemek sokrétű keveredése, egymásba fonódása következett be. Az itt élő közösségek tagjai emellett a 20. századi politikai-vallási átrendeződések nyomán, illetve a párhuzamosan zajló román és magyar nemzetépítési törekvések következtében változó módokon és intenzitással kapcsolódtak a románsághoz és a magyarsághoz. A kötet e közösségek egyikét mutatja be, a felekezeti együttélést, továbbá a helyiek vallási és etnikai kötődéseinek alakulását a 19. század végétől napjainkig. A vizsgált falu lakossága etnikailag vegyes eredetű, ám a 20. század közepéig egységesen görögkatolikus vallású volt, 1948 óta pedig nagyjából fele-fele arányban oszlik római katolikusokra és ortodoxokra - és a statisztikák szerint a helyiek ezzel hozzávetőleg megegyező arányban vallják magukat magyaroknak és románoknak. A szerző behatóan foglalkozik a görögkatolikus, római katolikus és ortodox egyházak helyi történetével, a pasztorációs viszonyok és a nyelvhasználat változásaival, a 20. századi politikai, egyházpolitikai átalakulások, illetve a román és magyar nemzetépítési folyamatok lokális hatásaival. Megvizsgálja a felekezeti együttélés jelenkori viszonyrendszerét, a vallási és etnikai kötődések, határok és határátlépések napjainkig megfigyelhető formáit, intézményes, családi és egyéni kereteit. Esettanulmányokkal illusztrálja a helyi társadalmi és vallási élet azon szegmenseit, amelyek az együttélés és a közösségen belüli felekezeti-etnikai határok szempontjából a legfontosabbak. A kötet lapjain egy sajátos, "köztes" helyzetű faluközösséget ismerhetünk meg, ahol a politikai változások, történelmi krízishelyzetek, vagy éppen mindennapi vallási és társadalmi gyakorlataik során a helyiek képesek rugalmasan kezelni, újra és újra átértelmezni vallási és etnikai kötődéseiket.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 328 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789634560951EAN: 9789634560951

A magyar folklorisztika egyik nemzetközi hírű kutatási irányzata már 1940 óta az egyéniségkutatás, amely a közösségben élő és tudatosan alkotó személyiségek tevékenységét vizsgálja. Balassa M. Iván 1960-ban mindössze 17 éves gimnazistaként találkozott először Széphalomban Koleszár Ferenccel, az egykori pásztoremberrel, aki ekkor már nem volt aktív mesemondó, kizárólag az unokái szórakoztatására mesélt. A fővárosi fiatalember érdeklődött az idős ember mesemondó múltja felől, és érdeklődése nyomán Koleszár egyre többet idézett fel az emlékezete mélyén szunnyadó történetekből. Az 1960 és 1964 közötti időszakban Balassa M. Iván több alkalommal is visszatért a helyszínre, és arra törekedett, hogy Koleszár Ferenc ismereteit műfaji korlátozás nélkül gyűjtse össze és bemutathassa azt a sokrétűséget, amely a népi elbeszélőket mindig is jellemezte. A kéziratos gyűjtemény tündérmeséken kívül állatmeséket, hiedelemmondákat, ponyvatörténeteket, anekdotákat, igaz történeteken alapuló elbeszéléseket is tartalmaz. Koleszár Ferenc egyedi mesemondói stílusa kifinomult érzékkel ötvözi a hétköznapi komponenseket a mesevilág csodás elemeivel. A kötet 53 mesét-történetet tartalmaz. A közzétett szövegeket a gyűjteményt sajtó alá rendező Bálint Zsuzsa átfogó igényű tanulmánya vezeti be.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 492 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789634560920EAN: 9789634560920

Az 1720-as évek elején kezdődött meg a nagy Schwabenzugnak nevezett bevándorlás Délnyugat Németországból a török uralom alól felszabadított magyarországi területekre. Szigorú szabályok alapján 300-400 ezer ember érkezett meg bizakodással és várakozással, egy új, békés élet reményében, és vett részt az ország újjáépítésében, a gazdaság megindításában. A könyv ennek a népvándorlásnak az okaira, és letelepedés folyamatára keresi a válaszokat. A múltnál nincsen kényesebb dolog, mint tüzes vashoz, nyúlj félve hozzá: másképp tudomásodra hozza, mily forró saját korod." (Goethe) Ahogy a miértekre kerestem a válaszokat a dunai svábok történetében, egyre több kérdés merült fel bennem a mával kapcsolatban, és bizony a kutatás megmutatta, hogy "mily forró a saját korom" is. A múlttal való találkozás bizony mindig nagyon tanulságos. Ahogy öregszik az ember egyre fontosabbá válnak a gyökerei, egyre többször merül fel gondolataiban a kérdés, hogy honnan is jöttünk, miért is, kik voltak azok az ősök, akiket már nem ismerhettünk, de akik lehetővé tették a mi életünket itt Magyarországon. Az biztos, hogy búcsúzásra és újrakezdésre is készek voltak mindannyian, amikor 300 évvel ezelőtt hívó szóra elindultak a Pannon-medence ismeretlen tájaira, hogy ott újrakezdjék életüket. Vajon mik voltak azok a motivációk, amik erre a felelősségteljes, és egyben kegyetlen elhatározásra bírták őket, hiszen döntésük a szülőföld, a család, szeretteik elhagyását jelentette minden remény nélkül arra, hogy valaha is viszontláthatják egymást. Bizonyosan mélyen hittek abban, ha a múltjukon vagy jelenükön nem is, de a jövőjükön lesz lehetőség, hogy változtassanak és a maguk kezébe vegyék sorsukat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a legbátrabbak, lelkiekben legerősebbek indultak el, és vállalták a nem kevés veszélyt rejtő nagy kalandot. A dunai svábok története és a hagyományos értelemben vett kultúrájuk a sok elhivatott ember munkája ellenére szép lassan eltűnik. Azt pedig tudjuk, hogy egy nép, történelmének, származásának ismerete nélkül gyenge, gyökértelen. Ezért úgy éreztem, hogy még van lehetőségem, és emellett szívből jövő kötelességem is hitelesen bemutatni, hogy nem egy batyuval érkeztünk ide és, hogy nem vettük el mások földjeit, hanem beilleszkedve a szülőföldtől távoli társadalomba emberfeletti munkával értéket hoztunk létre és váltunk sváb magyarokká. Szeretném, hogy több évszázad múltán végre feloldódjanak a görcsök, és ne legyen táboruk azoknak, akik a történelem megengedhetetlen leegyszerűsítésével próbálkoznak azt meghamisítani. - Wéber KrisztinaKiadás éve: 2021Oldalak száma: 224 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786158151368EAN: 9786158151368

Felnőttkorba érve szinte mindannyian elkezdünk érdeklődni felmenőink iránt. Talán nem is annyira azok érdekelnek minket, akiket személyesen ismerünk-ismertünk (szüleink, nagyszüleink), hanem azok, akikről csak hírből, családi legendákból, felmenőink elbeszéléseiből tudunk. Egy nemzet felnőttkora hasonlóképpen akkor kezdődik, amikor népünk-nemzetünk eredetére leszünk kíváncsiak. Amikor belátjuk, hogy a szájhagyományok mellett, vagy azokon kívül vannak olyan tudományos alapokra helyezett megközelítések, amelyek biztos alapot adnak kíváncsiságunk, érdeklődésünk kielégítésének, álmaink, legendáink valóságalapjának, illúziónk, gyermekmeséink reális talajra állításának. A kérdés mindig az, hogy: kitől-kiktől származunk, honnan jöttünk, hol vannak a gyökereink? És az ezekre adott válaszok miként segítenek minket abban, hogy jobban értsük: kik vagyunk, mit miért tettünk, teszünk történelmünk során folyamatosan? És miért vagyunk ma itt és most olyanok, amilyennek magunkat látjuk - és amilyennek mások látnak minket? Ki a magyar? Mi a magyar? És mitől az, aki - és ami? Ezekre a kérdésekre adnak válaszokat az itt olvasható XX-XXI. századi beszélgetések a magyar őstörténet-kutatás korszakos alakjaival: Makkay Jánossal, Komoróczy Gézával, Ecsedy Ildikóval, Fodor Istvánnal, Éry Kingával, Mándoki Kongur Istvánnal, Róna-Tas Andrással, Bálint Csanáddal, Bóna Istvánnal, László Gyulával, Bethlenfalvy Gézával, Hajdú Péterrel, Kovács Lászlóval, Sipos Jánossal, Szécsényi-Nagy Annával és Mende Balázs Gusztávval.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 170 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789634147961EAN: 9789634147961

A magyar hagyomány kutatása és feldolgozása a XIX. század közepén kezdődött. Nem csak a népmeséink, mondáink, regéink, hanem az ősi társadalmak hitrendszere és vallási élete is az érdeklődés középpontjába került. Így különböző tanulmányok és értelmezések is napvilágot láttak a "samán" személyét és feladatát illetően. Stromp László írása is erről árulkodik.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 27 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189967EAN: 9786156189967

Tiszafüred alföldi jellegű nagyközség az Alföld északi peremén, a Tisza bal partján, Heves megyében. A tiszafüredi edények közül a legjellegzetesebbek az italtartó s egyúttal ivóedények: miskák, orrosok, butykosok, kulacsok, amelyek nagyobbrészt megrendelésre készültek s ezért sokszor rajta van tulajdonosuk neve is. A tiszafüredi fazekasság, mint általában az alföldi, néprajzi, népművészeti tekintetben azért különösen figyelemre méltó, mert történeti fejlődése nem volt azonos a Felföld vagy Erdély fazekasságának fejlődésével.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 44 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189998EAN: 9786156189998

Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14. - Budapest, 1945. január 28.) magyar művelődéstörténész, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A régi magyar viseletről, őseink ruházatáról a XI. századig mondhatni semmit sem, azután is közel háromszáz éven át csak igen keveset tudunk. A korábbi kutatás úgy hitte, hogy a honfoglalók viseletét különféle, többé-kevésbé rokon keleti népek szórványos ábrázolásaira támaszkodva visszaidézheti, különösen, ha a helyreállító kísérletbe a népviseletet is bevonjuk.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 28 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189981EAN: 9786156189981

Thury József (Makád, 1861. december 25. - Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Aligha van nemzet, melynek eredetére vonatkozólag annyi és olyan természetű kútforrás maradt volna fenn, mint a magyarokra vonatkozólag, s mégis talán egy nemzetnek őstörténetét som borítja olyan sűrű homály mind e mai napig, mint éppen a magyarokét.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 78 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189974EAN: 9786156189974

Gönyei Sándor, olykor Gönyey (Kolozsvár, 1886. április 8. - Budapest, 1963. március 17.) magyar néprajzkutató. Nevét az 1930-as évek második felében Ébnerről magyarosította. Kolozsváron biológiai doktorátust szerzett, majd Csíksomlyón tanított. Az első világháború után Györffy István biztatására néprajzzal foglalkozott, és 1920-tól 1944-ig, nyugdíjazásáig a Néprajzi Múzeum munkatársa volt. Az 1920-as évek második felében Rákosszentmihályra, majd 1942-ben Pestszentlőrincre költözött és élt. Munkájában a bodrogközi szőtteseket mutatja be, annak gazdag formavilágával.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 46 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189424EAN: 9786156189424

Madarassy László (Kecskemét, 1880. július 10. - Keszthely, 1943. július 1.) néprajzkutató, szakíró. A budapesti egyetemen tanult, itt szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1904-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol a Néprajzi Tárban vezette az ősfoglalkozások gyűjteménycsoportot. 1934 és 1936 között a Néprajzi Múzeum igazgatója volt, később pedig titkára, majd alelnöke a Magyar Néprajzi Társaságnak. Szerkesztette az Ethnographia - Népélet című folyóiratot 1931 és 1934 között. Több közleményt és tanulmányt publikált a magyar pásztoréletről és pásztorművészetről. Jelen tanulmánya a vésett pásztortülkök díszítő formáit mutatja be, gazdag képanyagon keresztül.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 32 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156385017EAN: 9786156385017

Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. - Budapest, 1939. október 3.) néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. 1909-től a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka volt. 1910-ben a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1917-ben a moldvai csángók között gyűjtött, 1918-ban részt vett a félbeszakadt Lénard-féle kisázsiai expedícióban. Ez évben a múzeum igazgatóőrévé nevezték ki. 1926-tól egyetemi tanár. 1929-től magántanár. 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1934-től a néprajz első nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen. 1938-tól a Táj- és Népkutató Központ vezetője lett. Jelen kötetében a nagykun szűrhímzések formagazdag, színes világát és művészetét mutatja be.Kiadás éve: 2021ISBN: 9786156189417EAN: 9786156189417

A csavaros észjárású Bánom a saját népét árulta el, ezért a cigánybíróság, a romani kris halálra ítélte. Szeme láttára leölték a lovát, felhasították az oldalát, majd őt magát elevenen bevarrták az állat belsejébe és így temették el. A lányszöktetés miatti sérelem is bosszút vont maga után, ami néha vérfagyasztó módon történt és generációról generációra szállt. Ha nem is ennyire nyers formában, de mindmáig megfigyelhetők az oláhcigányok ősidőkből fennmaradt hagyományai. Leglátványosabbak a babonáktól sem mentes temetkezési szokásaik, a sokszor napokig tartó fényűző lakodalmak, a tömegeket vonzó zarándoklataik, de hozzátartozik a cigányélet romantikájához a lókupecek világa is. Borzák Tibor legújabb könyvében a napjainkban még megfigyelhető, ám egyre inkább eltűnőfélben lévő cigány tradíciókról, vallásról, életvitelről szóló helyszíni riportok és a jelent dokumentáló szociofotók, valamint a főbb témákhoz kapcsolódó interjúk mellett megismerkedhetünk a soltvadkerti jövőbelátóval, Sztojka "Kalapos" Zolival, aki a cigánykártya fortélyait táltosnak tartott nagyanyjától leste el. Elnézve széles karimájú posztókalapját, karakteres fizimiskáját, harcsabajuszát, színpompás viseletét, súlyos aranygyűrűit, mintha egy Kusturica-filmből lépett volna elő. Fordulatokban gazdag életútjával, hagyományokat őrző szokásaival, látnoki képességével, misztikus oltárszobájával kimagaslik a gáborcigányok közül.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 256 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9786158048323EAN: 9786158048323

A varázsdob az áldozati szertartást vezető, betegeket gyógyító, jövendőt mondó, vagy a bűvészet (nevezzük mágiának) valamely más ágában foglalatoskodó samán ezzel idézi meg s ebbe kényszeríti bele a szellemeket, ennek dübörgésével hozza magát és hallgatóit réületbe, ha pedig a dobot zörgető samán elvégre önkívületi állapotba jut, állítólag elszálló lelkét ez hordozza meg a szellemek világában. A tanulmány megtartotta az 1900. december 10-én megjelent közlés eredeti nyelvezetét.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 30 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156385048EAN: 9786156385048

A 16. században spanyol hódítók érkeztek a virágzó inka birodalomba, a mai Dél-Amerika területére. Az európai fegyveresek katonai fölénye és az eltérő kultúrák találkozása tragikus következményekkel járt az őslakosokra nézve. Ennek ellenére az itt élő népek története nem ért véget a gyarmatosítással: az inka mítoszok szerint uralkodóik feltámadnak. Részben ennek köszönhető, hogy az andoki kultúra búvópatakként túlélte az elnyomás évszázadait, és úgy tűnik, mostanság újra virágkorát éli. Javier Zea Limában, Peru fővárosában született, és gyermekkora nagy részét az Andokban, egy hegyvidéki faluban töltötte. A Limai Katolikus Egyetemen történelmet tanult, majd Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem filológia szakán és az ELTE spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterszakán szerzett diplomát. Kepes András Világfalu című sorozatának Peruban forgatott részein kísérte végig a stábot. Egy hazai utazási irodával együttműködve tematikus utazásokat szervez az Andokba. Könyvében az ott élő népek szövevényes történelmét, sokszínű kultúráját és változatos hétköznapjait mutatja be.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 240 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789635720347EAN: 9789635720347

Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább magát. Az irodalom terén már, mint orvosnövendék munkálkodni kezdett. Orvosegészségügyi és természettudományi munkákat írt. 1843. október 7-én a MTA levelező tagjává választotta. 1846-ban az MTA „Hazai legnevezetesebb ásványvizek ismertetése” címen kitűzött pályázatára is beküldte pályamunkáját, melyet 50 arannyal díjaztak. A pályamű 1848-ban jelent meg: A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei címmel, melyben a legjelentősebb és legismertebb gyógyvizek hatását és a gyógyítás terén való alkalmazásukat is bemutatja. 1858-ban a MTA rendes tagjai közé választotta. 1894. március 14-én hunyt el Debrecenben. Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 200 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797385EAN: 9786155797385

A vőfélykönyv a lakodalom rigmusait, tréfás mondókáit és a tényleges forgatókönyvet tartalmazza. Mi a feladatra a vőfélynek, hogyan szórakoztassa a násznépet stb., így a lakodalom lefolyását a régi hagyományos szokások szerint állították össze. "Óhajtjuk, hogy egy kis gyűjteményt, mely a fiataloknak vőfélykönyv gyanánt is szolgálhat, fogadják szeretettel a mi kedves olvasóink." - ajánlja gyűjteményét Dr. Csűry Bálint.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 73 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797910EAN: 9786155797910