Találatok: Éva Tóth

Tartuffe-ben, a képmutatók zsarnoki uralmának e pompás torzképében minden idők egyik legnagyszerűbb komikus remekművét tiszteli az egész művelt világ. Remekbe szabott alakjai, eleven, pergő cselekménye, költői nyelve méltán tették a vígjátéki színpad örökké aktuális, élvezetes darabjává. A Tartuffe azonban nemcsak művészi alkotás, hanem mint minden igazi nagy mű, bátor cselekedet is. Moličre a Tartuffe megírásával és bemutatásával örök érdemeket szerzett a mások hiszékenységéből élő bigottság leleplezésében, és a józan emberi ész, a felvilágosult gondolkodás uralomra juttatásában. A darab udvari bemutatója a hatalmas sikeren kívül zajos felháborodást váltott ki a józan ész ellenségeinek táborában. A klérus és a főnemesek kieszközölték a színmű betiltását, és Moličre-nek több évi szívós küzdelmébe került, míg a király engedélyével a nyilvánosság előtt bemutathatta. A darab aktualitásának titka, hogy a címszereplő képmutatása nem kötődik szükségképpen a vallásossághoz. Ezt a titkot már Gyulai Pál észrevette. „Ami azt illeti, hogy a Tartuffe a mostani korra nem illik, ezen az állításon mindenki nevetni fog, ki csak felületesen ismeri is Franciaország és Európa viszonyait. (…) Igaz, hogy a korviszonyok változtával a képmutatásnak és szenteskedésnek más, s a napi események szempontjából érdekesebb formái is vannak, de hogy a Moličre alakja örökké élő marad, mert az emberi szív mély tanulmányán s a művészet varázsán alapszik. Csak az tagadhatja, ki nem ismeri az emberi szívet s nincs elég érzéke a művészet magasabb elveihez. Így elavult Macbeth, Othello, Falstaff is, mert a mai társadalomban más módosulással nyilatkoznak azok az örök szenvedélyek, melyeket Shakespeare bennök kifejezett. De ily szempontból is megállja a sarat. Ma is közelebb áll az élethez, mint sok más halhatatlan költő halhatatlan alakja.” A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 119 perc Megjelenés dátuma 2008. június 16. Hangsávok magyar

 A Weöres Sándor verses elbeszélése alapján készült film fantasztikus vízió, látványban elmesélt időutazás, a posztmodern korszak nyitó filmenciklopédiája. Bódy Gábor összekapcsolta a 18. században élt cigány grófnő, Lónyay Erzsébet, a tragikus sorsú drámaíró, Ungvárnémeti Tóth László szerelmét, és a fantaszta Zedlitz báró történetét. E szerelmi háromszög mögé másfél évszázad szellemtörténeti ívét rajzolja fel a felvilágosodástól az 1920-as évekig. JÁTÉKIDŐ: 261 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1980 HANGOK:    - magyar - 5.1 (DD) FELIRATOK: angol, magyar (halláskárosultaknak) KÉPFORMÁTUM: 1.66:1 (16:9)