Találatok:

  A történet a sötét, erőszakkal teli 1200-as évek Angliájában kezdődik. A megalomániás, vérszomjas János király (Paul Giamatti – A hatalom árnyékában, Kerülőutak) ellen fellázadnak nemesei. A király első félelmében aláírja a Magna Chartát, hogy végre megadja a lovagjainak járó jogokat és kiváltságokat. Az álnok király azonban nem akarja megtartani ígéretét. Sereget fogad, hogy saját népe ellen fordulva szerezze vissza Anglia feletti hatalmát. Néhány lovag felvállalja a reménytelennek tűnő küzdelmet - bebizonyítva, hogy a bátorság, a becsület és nemes szív bármely akadályt legyőzhet... A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 116 perc Megjelenés dátuma 2012. július 5. Hangsávok magyar angol

 Elárulták a Rómaiak és rabszolgaságba taszították, majd gladiátorként született újjá. Spartacus klasszikus története a Római Birodalom leghírhedtebb lázadójáról hihetetlenül látványos sorozatban kel életre. Miután elűzték szülőföldjéről és elszakították szerelmétől, Spartacus az arénák véres és brutális világába csöppen, ahol a halál a legfőbb műsorszám. De a csaták nem csak a véres homokban zajlanak. Árulások, megvesztegetések és szenvedélyes orgiák teszik folyamatosan próbára hőseinket. A túléléshez nem elég férfinak lenni, nem elég gladiátornak lenni. Legendává kell válni! JÁTÉKIDŐ: 780 perc GYÁRTÁSI ÉV: 2010 HANGOK:  - magyar - 5.1 (DD)  - angol - 5.1 (DD) FELIRATOK: magyar KÉPFORMÁTUM:

 MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN Különös módon történt meg - a legenda szerint - Magyarország hadüzenete… Errõl is szó lesz a sorozat 37. adásában; azután bemutatjuk magyar haderõ magyar gyártmányú fegyvereit; szó lesz Horthy István halálának a körülményeirõl, Karády Katalin és Jávor Pál emberségérõl, valamint megmutatjuk, hogy a Gestapo elõl menekülõ Kállay Miklós miniszterelnök hogyan jutott el a Sándor palotából Horthy rezidenciájára 1944. március 19-én… MEGSZÁLLÁS, FELSZABADULÁS, MEGSZÁLLÁS… Egy kicsorbult szélû 5 pengõs pénzdarab a sorozat 38. adásának elsõ bemutatott tárgya: ez fogta fel a pisztolygolyót Bajcsy-Zsilinszky Endre mellényzsebében, amikor 1944. március 19-én szembeszállt a német megszállókkal… Szó lesz a magyar holokausztról, és a két, tisztázatlan körülmények között megölt szovjet parlamenterrõl – valamint a Steinmetz kapitány haláláról utólag, játékfilmszerûen leforgatott ál-híradófilmrõl… A háború utolsó napjainak helyszínei közül a Sziklakórházat, és a február 11-i kitörés útvonalát is bemutatjuk, valamint elzarándokolunk a kárpátaljai Szolyvára, - a magyar Golgotára, - ahol a szovjet lágerben ezerszámra fagytak meg a 13 és 60 év közötti, málenykij robotra elhurcolt magyar férfiak. MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA A sorozat 39. epizódjában eloszlatjuk azt a legendát, amely szerint a Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékmûvének készült volna. Szó lesz a Böske, a Manci és a Kossuth hídról; elmondjuk, hogy a Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja; elmeséljük, hogy miért a 70-es számmal kezdõdik a budapesti trolibuszok számozása, és bemutatunk egy nemlétezõ orosz hõst: Guszev kapitányt, akirõl utcákat és iskolát is elneveztek Budapesten, - pedig csak kitalált regényalakról van szó…   

 KIEGYEZÉS ÉS FELLENDÜLÉS Tudják, hogy ki volt Pick Márk? És Herz Ármin? Vagy Dréher Antal, Stühmer Frigyes, Gerbeaud Emil, Kotányi János, Kugler Henrik, Richter Gedeon és Törley József? A nevükbõl létrejött márkaneveket persze ismerjük… Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttérõl, politikai-, államjogi és gazdasági változásokról lesz szó ebben az adásban, de azt is megtudhatjuk, hogy miért van egy kiskapu a Múzeumkert kerítésén; hogy hányféle magyar találmány született a dualizmus idején a dinamótól a karburátorig, a torziós ingától a telefonközponton át a villanymozdonyig; és azt is elmeséljük, hogy a Nagykörút helyén kis híján a Nagy Csatornát építették meg… A SZÁZADFORDULÓ BOLDOG BÉKEÉVEI Hallottak arról, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepségét az építési határidõ csúszása miatt rendezték 1895 helyett 1896-ban? Ismerik Dankó Pista és Rigó Jancsi történetét? Fel tudnák sorolni a századvég leghíresebb magyar sportolója, Kincsem eredményeit? Tudják, kicsoda Reindl Ludovika és Krippel Mária? De Blaha Lujza és Jászai Mari néven már hallottak róluk, ugye? És azt tudják, hogy minderrõl részletesen is szó lesz a Magyarország története 32. adásában?... AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚ A sorozat 33. adásában megmutatjuk azt az utcasarkot Szarajevóban, ahol pisztollyal a zsebében 1914. június 28-án Gavrilo Princip a trónörökös gépkocsijára várakozott. Felidézzük Ferenc József és Vilmos császár híres mondatait a mindent megfontolásról és a lombok lehullásáról, majd elemezzük az 1915-ös magyar középcímer részleteit. A Mátyás templomban megtaláltuk IV. Károly koronázásának tárgyi emlékeit, az Isonzó menti lövészárkok mellett pedig a magyar bakák sírjait kerestük fel… 

 A KÖZÉPKOR VÉGE A mohácsi csatavesztés következményeirõl mesélünk a sorozat 16. részében; - és arról, hogy mi minden változott meg Magyarország politikai helyzetén kívül ezekben az években. Szó lesz arról, hogy hogyan módosult az emberek idõképe; bemutatjuk az elsõ toronyórákat, az elsõ térképeket, és az elsõ jogtárat: Werbõczy Tripartitumát. De a késõgótika és a korai reneszánsz együttes megjelenésének is sok emlékét bemutatjuk, olyan csodákat, mint a nyírbátori templom, a fantasztikus Bakócz-kápolna, vagy MS mester festményei. Ha ezek valahol Itáliában lennének, csodájukra járna a világ… AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA A XVI. századnak a Mohács utáni történetében valódi hõsökkel találkozhatunk: Kõszegrõl mindenkinek beugrik Jurisics Miklós, Egerrõl Dobó István, Szigetvárról Zrínyi Miklós neve. De vajon mi az igazság Török Bálinttal kapcsolatban? Hogy kerül a pozsonyi székesegyház tornyára a magyar Szent Korona? Milyen durva levéllel cukkolta a tihanyi várkapitányt a koppányi aga? Mi köze van a tallérnak a dollárhoz? És mit állít a komáromi kõszûz? Ezekrõl lesz szó a sorozat 17. adásában. ÉLET A TÖRÖK FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN A sorozat 18. adása újra izgalmas kérdésekre keres választ: igaz-e, hogy Kanizsai Orsolya – fiú volt? Károli vagy Károlyi Gáspár fordította magyar nyelvû Bibliát? Valóban Magyarországról terjedt el Európában a jácint, a tulipán, az orgona és a vadgesztenye? Táviratozhatott-e Rudolf császár? Ki volt Gül Baba? Hogyan mûködött a repülõhíd? Mi is az a fekete leves? Királlyá koronázták-e Bocskai Istvánt?   

 ROMLÁS ÉS KIÚTKERESÉS Sötét, zivataros évszázad volt a XVII. Tragédiák és fényes diadalok helyszíneire visszük el a nézõt: a Dráva mentén Új-Zrínyivár maradványait keressük, a kursaneci erdõben pedig Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban nyomozunk. Megfejtjük, hogy mi köze Bécs török alóli felmentésének a Mariahilfer strasse-hoz, és bemutatunk egy gyors-beszámolót Buda 1686-os visszafoglalásáról. Bécsújhelyen Zrínyi Péter kivégzésének a helyszínére zarándokolunk el, - de a lánya, Zrínyi Ilona által megvédett munkácsi várat is felkeressük a sorozat 19. adásában. A TÖRÖK KOR VÉGE A sorozat 20. adása is titkokat, rejtélyeke kutat, a hétszilvafás, - vagyis bocskoros - nemesek kutyabõrétõl az afrikai magyarab törzsekig. Végigkísérjük az Esterházy-család felemelkedését, elkalauzoljuk a nézõt a fraknói õsgalériába, és az elsõ magyar egyetem városába, Nagyszombatra is. Megtudhatják, hogy a pécsi dzsámi kupoláján hogy lehet egymás mellett kereszt és félhold, és az is kiderül, hogy a ma legmagyarabb ételeknek tartott gulyást és a pörköltöt csak a török hódoltság ideje óta fõznek Magyarországon; - de a törökök ismertették meg velünk a mai legkárosabb szenvedélyeinket: a kávéivást és a dohányzást is… A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE II: Rákóczi Ferenc még mai útviszonyok között is hatalmasnak számító távolságokat járt be, - és a sorozat 21. adásában életútjának a legfontosabb állomásait mi is bejárjuk. Felkeressük a mai magyar határtól mindössze néhány kilométerre található Borsi várkastélyát, ahol megszületett; körülnézünk a bécsújhelyi börtönében; országos gyûlésen járunk Szécsényben és Ónodon; bajárjuk a sárospataki várat, és a kassai dómba is elzarándokolunk; de mindemellett szó lesz arról is, hogy mit jelent a kuruc és a labanc szó…   

 ÓNODTÓL A NAGYMAJTÉNYI SÍKIG Tudják-e, hogy milyen egy szép selymes lóding? És hogyan néz ki egy csontos karabély? Vagy egy dali pár pisztoly? Ha nem, hát mi majd megmutatjuk! És arról hallottak, hogy Rákóczi milyen titkosírást használt? Érdemes lesz megnézni a sorozat 22. részét, mert ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, – de olyan félreértésekre is fény derül, mint például hogy az ónodi országos gyûlést nem is Ónodon tartották; hogy a szatmári békét nem Szatmárban kötötték meg, és a nagymajtényi fegyverletételnél nem is rakták le a fegyvereket… VITAM ET SANGUINEM Életünket és vérünket – hangzott el a magyar nemesek felajánlása 1741-ben. De vajon igaz-e az a korabeli pletyka, miszerint Mária Terézia a nevezetes országgyûlési jelenethez ölbe vette a csecsemõ II. Józsefet, és még meg is csipkedte a fenekét, hogy sírjon, és így meghatódjanak a marcona magyarok? És tényleg sóval hintette fel az utat Pesttõl Gödöllõig Grassalkovich Antal, hogy a királynõ augusztusban is lovasszánnal érkezhessen meg a kastélyba? További kérdéseink: ki volt a lõcsei fehér asszony? Mekkora egy pozsonyi rõf? Hogyan foglalta el Hadik András Berlint? Ezekre ad választ a sorozat 23. adása. REFORM ÉS ABSZOLUTIZMUS Talán meglepõ, de történelmi sorozatunk 24. adásában arról is szó lesz, hogy miért éppen 5 számot kell eltalálni 90-bõl a lottójátékban… De egy tragikus emlékû betûrejtvény megfejtésére is fény derül Madéfalván, ahol elmondjuk, mit jelent a SICULICIDIUM szó. A schönbrunni kastélyban a gyermek Mozart nyomait keressük; kiderül, hogyan került Óbudára a Klein Mariazell név, – és hogy lett belõle Kiscell; megtudhatjuk, hogy megijedt-e Mária Terézia a tiszteletére emelt váci diadalív alatt; és Bécsben II. József halálos ágyánál arra vagyunk kíváncsiak: mi vehetett rá egy uralkodót arra, hogy visszavonja az általa elrendelt intézkedéseket?   

 SZÉCHÉNYI ÉS SZÉCHENYI Sorozatunk 25. adásában a régi pesti fõtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmezõ… Gyõrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyûléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitõl diéta az országgyûlés neve; Csekén megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két é betûvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchídat? Ezt is elmeséljük… A NEMZET ÉBREDÉSÉTÕL A FORRADALOMIG Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket elsõ ízben Nagy Katalin unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az elsõ Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. adásából azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Ádám téren a nulla kilométerkõ, és megmutatjuk azt a kis kõasztalt, amely mellett Petõfi a Szeptember végén-t írta… FORRADALOM ÉS HONVÉDELEM Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekrõl hallanak, amelyekrõl valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal elsõ kézirata még úgy kezdõdött: Rajta, magyar, hí a haza!? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kõbõl készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-tõl október végéig tartó idõszakot feldolgozó adásában kapunk választ. 

Egy titkos szerelem története 1913- Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának premierje a Théatres Des Champs- Elysées színpadán. Coco Chanel megbabonázva ül a nézőtéren. A forradalmi mű azonban túl modernnek, túl radikálisnak bizonyul; a felbőszült közönség zúgolódik és kis híján forrongásba tör ki. Stravinky vigasztalhatatlan. Hét évvel később, a már elismert, sikeres és gazdag Coco Chanel újból találkozik a zeneszerzővel, aki az orosz forradalom elől menekülve, emigránsként, fillérekből tengeti életét. A vonzalom azonnal felébred közöttük, szikrázik a levegő. Coco felajánlja Garches-ban található házát, ahol Stravinsky nyugodtan dolgozhatna. A zeneszerző gyermekeivel és feleségével együtt azonnal odaköltözik. A két szárnyaló szellem között mély és szenvedélyes kapcsolat veszi kezdetét. Hangsáv(ok): Dolby Digital 5.1 magyar; Dolby Digital 5.1 francia Képformátum(ok): 16:9 (1,66:1) (1,78:1) (1,85:1) (2,35:1) (2.40:1) (2.55:1) (2,70:1) (2,76:1) (2.39:1) Stúdió: Cinetel Korhatár: Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott Extrák: Közvetlen jelenetválasztás Interaktív menü Képgaléria Filmajánló Eredeti cím : Coco Chanel & Igor Stravinsky Nyelv : magyar; francia Áfa kulcs : 27% EAN : 5999883850596 Megjelenés : 2009. Kötésmód : normál műanyagtok Méret [mm] : 135 x 190 x 15 Tömeg [g] : 90

1941 decemberéig az Egyesült Államok hűvös távolságtartással szemlélte az Európát megosztó és lángba borító második világháborút. Nem is vette senki komolyan a figyelmeztetést, hogy egy 1941 decemberi napon az amerikai Pearl Harbor támaszpont felé repülőraj közeledik. Ez a könnyelműség kétezer amerikai katona életébe került és átbillentette a holtponton az aktív háborús részvételt fontolgató Amerikát. Michael Bay filmeposza a Pearl Harbornál történt eseményeket használja fel egy magával ragadó romantikus történet elmesélésére, az 1970-ben készült filmklasszikusban azonban nyoma sincs romantikának. Akárcsak A leghosszabb nap, a Tora! Tora! Tora! is egyike minden idők leghitelesebb háborús filmjeinek, amely szinte percről percre idézi fel a bombázás előzményeinek krónikáját, valamint Pearl Harbor végzetes óráit, a nemzetközi (USA-Japán) együttműködésnek köszönhetően a lehető legobjektívebb módon! A Tora! Tora! Tora! különlegessége és hitelessége abban rejlik, hogy az egykor egymással szembenálló felek, a japánok és az amerikaiak közösen, koprodukcióban készítették a filmet. A japán oldalon történt eseményeket két japán rendező forgatta, míg az amerikai oldalon történteket egy amerikai rendező vitte filmre. A hatásos, Oscar-díjra jelölt vágás szintén amerikai és japán alkotók közös munkája volt. A filmet 5 kategóriában jelölték Oscar-díjra és a legjobb trükkökért - a mai szemmel is lenyűgözően hiteles bombázás-jelenetek elkészítéséért - meg is kapta az arany szobrocskát. EXTRÁK: Audiókommentár - az amerikai rendező közreműködésével A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 139 perc Megjelenés dátuma 2007. június 4. Hangsávok magyar angol

Magyarország 1213. Baljós esztendő. A király II. Endre (Lukács Sándor) távoli országban csatázik, eközben felesége, az idegen földről jött Gertrúd királyné (Almási Éva) ragadja magához a hatalmat. A királyné kiváltságokkal halmozza el a trón körül dőzsölő honfitársait. A békétlen magyar urak Petúr bán (Kállai Ferenc) vezetésével összesküvést szerveznek ellenük. Ezalatt az országot járó Bánk bán (Blaskó Péter), a király helytartója egyre nagyobb szegénységgel találkozik. Távollétében nem is sejti, hogy a királyi udvarban hagyott hűséges asszonyára, Melindára (Szirtes Ági) a királyné öccse, a léha Ottó (Bubik István) vetette ki hálóját. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 120 perc Megjelenés dátuma 2006. április 14. Hangsávok magyar                                                                           

Sok évvel e történet kezdete előtt a hispániai csatában Julius Caesart annyira lenyűgözte az ifjú Octavius helytállása, hogy unokaöccsévé fogadta őt. Mostanra a hajdani fiatalemberből aggastyán lett és már jó ideje ő ül nagybátyja helyén, a császári trónon. Futára egy este tragikus hírrel érkezik: meghalt gyerekkori jó barátja, Agrippa, aki egy életen át segítője volt és egyben lánya férje is. Így most megözvegyült leányának, Juliának beszéli el rögös útját a császári trónig. Mesél a rengeteg véráldozatról, amelyre szükség volt ahhoz, hogy az álmok valósággá váljanak, és hogy Róma érdeke diadalmaskodhasson az egyes érdekcsoportok akarata felett. Mesél a fájó döntésekről, az árulásokról, melyekre azért kényszerült, hogy császár lehessen és Rómát felvirágoztathassa. S bár a császárság fénykorát éli, Augustus még a halálos ágyán is felteszi a kérdést: „Vajon jól játszottam a szerepem az életnek nevezett komédiában? JÁTÉKIDŐ: 170 perc GYÁRTÁSI ÉV: 2003 HANGOK:  - magyar - Surround (DD)  - angol - Surround (DD)  - angol - DTS  - angol - 5.1 (DD) FELIRATOK: magyar

Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.  EXTRÁK: - interaktív menü - jelenetek közvetlen elérése  JÁTÉKIDŐ: 174 perc GYÁRTÁSI ÉV:      1984 HANGOK:  - magyar - 2.0  - angol - 2.0 FELIRATOK: magyar

  A történelem egyik legnagyobb hadvezére, a legendás Nagy Sándor történe-tét dolgozza fel ez a monumentális filmeposz, a hősét, akit népe istenként tisztelt és soha, egyetlen csatát sem vesztett el. Alexander egy apró országból, Makedóniából indult világhódító útra és 25 éves korára meghódította az ismert világ nagy részét. Anyja szerint fia isteni erőt kapott, gyerekkorában Arisztotelész tanítványaként nevelődött, majd apja halálát követően véres hatalmi harc után vette át annak hadseregét, hogy élére állva hódító útra induljon. Az apró sereget a hatalmas Perzsa Biro-dalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd India nagy részét. Soha, egyetlen uralkodó kezében sem összpontosult ekkora hatalom a történelem-ben. A klasszikus film most felújított, szélesvásznú változatban kerül a film és a történelemrajongók elé. EXTRÁK: Előzetes Filmográfiák Ajánló A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 136 perc Megjelenés dátuma 2012. március 14. Hangsávok magyar angol            

A gyermekként trónra került Krisztina (Greta Garbo) királynő Svédország első embere. Egy napon az uralkodás nehézségei elől menekülve álruhában vidékre lovagol. Egy út menti fogadóban megismerkedik a tüzes Don Antonióval, a spanyolországi küldöttel. A túlzsúfolt szálláson Don Antonio és a nemes úrfinak öltözött Krisztina egy szobába kerül, és amikor lehull az álca azonnal egymásba szeretnek. Krisztinának azonban országa érdekeit is szem előtt kell tartania, és tudja senki nem egyezne bele, hogy egy külföldivel házasodjon össze. Nehéz a döntés: a királynő a szerelme és szeretett országa között vívódik.   Rouben Mamoulian rendezése a legendás svéd uralkodót érzékeny, nőies oldaláról mutatja be. Garbo talán ragyogóbb, mint valaha ebben a filmben ahol filmbeli partnere, a való életbeli vőlegénye, John Gilbert. JÁTÉKIDŐ: 97 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1933 HANGOK:  - angol - mono (DD)  - német - mono (DD)  - spanyol - mono (DD) FELIRATOK: magyar, angol, cseh, dán, finn, görög, héber, lengyel, német, portugál, spanyol, svéd, szlovén, török KÉPFORMÁTUM: