Találatok:

Magyarország 1213. Baljós esztendő. A király II. Endre (Lukács Sándor) távoli országban csatázik, eközben felesége, az idegen földről jött Gertrúd királyné (Almási Éva) ragadja magához a hatalmat. A királyné kiváltságokkal halmozza el a trón körül dőzsölő honfitársait. A békétlen magyar urak Petúr bán (Kállai Ferenc) vezetésével összesküvést szerveznek ellenük. Ezalatt az országot járó Bánk bán (Blaskó Péter), a király helytartója egyre nagyobb szegénységgel találkozik. Távollétében nem is sejti, hogy a királyi udvarban hagyott hűséges asszonyára, Melindára (Szirtes Ági) a királyné öccse, a léha Ottó (Bubik István) vetette ki hálóját. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 120 perc Megjelenés dátuma 2006. április 14. Hangsávok magyar  

A magyarországi Noé bárkája egy mocskos-gyönyörű" házat takar, a hatodik kerület szívében. Egy emelet, egy udvar, tizenhárom lakás. Lakik itt többek között rapper, költő, levitézlett futballista, a férjét szemérmetlenül csaló asszony, és három filmsztárnak készülő lány. Ebben a házban él a nyugdíjas moziigazgató is, Stock Ede (Garas Dezső), aki egyedül neveli unokáját, valamint jó barátja, a nyolcvanegy éves agglegény Tálas Aurél (Kállai Ferenc), aki állandóan a tévét nézi otthonában, és a rendszerváltás óta ki sem mozdult a házból. A történet kezdetén Stock Ede éppen Tálas Aurélnál jár, akinél megy a tévé, mint mindig. Meghallja, hogy egy vetélkedőt hirdetnek, "Magyarország legjobb nagypapája" címmel, melynek fődíja ötmillió forint. Stock Ede sok dologtól undorodott eddig, többek között a tévétől, a vetélkedőktől, és a jóságos nagypapáktól. Másnap azonban mégis jelentkezik a felhívásra, és a ház lakói felbolydulnak." A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 104 perc Megjelenés dátuma 2007. november 12. Hangsávok magyar

A film négy fiatal fiú kényszerű, de ártalmatlan ámokfutását dolgozza fel. A történet egy nap alatt játszódik. Zoli a teológus hallgató, Döfi a festő, Anti a hobbi költő és Papi, aki általában csendben van és semmit nem csinál arra kényszerül, hogy munkát vállaljon.  Zoli, aki egy-két hónapja Pejkernek, a kéményseprő és kéménybélelő középvállalkozónak dolgozik, egy reggel magával viszi három haverját. A négy álkéményseprő egy elrontott délelőtt után, egy kecske gyomrában keresi a megoldást... Megtalálják?  Vranik Roland első nagyjátékfilmje a 36. Magyar Filmszemle fődíjasa. Az alkotók a fődíjat újszerű filmnyelvi megoldásaikért és az alkotói célokat kivételes pontossággal szolgáló csapatmunkáért vehették át. A legjobb operatőrnek járó díjat Pohárnok Gergely kapta. EXTRÁK: Előzetes Képgaléria Kisfilm - a négy főszereplővel A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 83 perc Megjelenés dátuma 2006. szeptember 29. Hangsávok magyar

Hofi Géza parodistaként indult. Az idő és a tehetség változtatta őt nap mint nap megjelenő élő lelkiismeretté, nagy nevettetővé. Humora mögött a világ bírálatának kőkemény igazságai szólalnak meg, melyek adottságai révén, újból meg újból hallgatva-nézve a felvételeket, mindig aktuálisak maradnak. A rögzített kép és hang újra meg újra elénk varázsolhatja a már elment nagy művész személyiségét, tehetségét, szikrázó humorát, éles eszét, egyedülálló világlátását, hangját.   Hófehérke (Felmegyek hozzád 1979.) Tiszta őrültek háza (1980.) Hofi szilveszter (1991.) Extrák A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 79 perc Megjelenés dátuma 2006. január 18. Hangsávok magyar

 A kizárólag munkájának élő, öntudatos szakács, Martha élete egyik percről a másikra megváltozik, mikor nővére egy tragikus autóbalesetben életét veszti. Martha a gyámsága alá került nyolcéves Lina édesapjának keresésére indul, akinek még a nevében sem biztos.    Miközben saját élete is gyökeresen átalakul, az édesanyját elveszített gyermek fájdalmát is enyhítenie kell, ráadásul a munkahelyén új, tehetséges szakács jelenik meg, aki az ő babérjaira pályázik.    A film rendkívül komikus jelenetek sorát vonultatja fel, kezdve Martha látogatásaitól a pszichológusánál, konyhabeli ügyködésein át egészen a nagy ő megtalálására tett kísérletekig. A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 108 perc Megjelenés dátuma 2003. szeptember 9. Hangsávok magyar német

Vízipók barátunk földi pók társaitól eltér
ően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol. Csodálkozik is ezen barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő
Keresztespók. De kapcsolatuk által megtanulja, hogy attól, hogy valaki más, mint
, még lehet rendes (pók). Epizódok: 1. Eltáncolt üzenetek 2. Vándorló levelek 3. Az élelmes gyerekek 4. Az orvvadász 5. Felhő
a tó felett 6. A kellemetlen szomszédság 7. Vendégek a tóban 8. A párbaj 9. A zavaros víz 10. Mindenki tévedhet 11. A nagy kirándulás 12. Az öreg doktor 13. Őszi szél JÁTÉKIDŐ: 70 perc HANGOK:  - magyar - Surround (DD)

 A filmszatíra a személyi kultusz idején játszódik.    Pelikán József gátőr munkája végzése közben egy orvhorgászra akad, aki nem más, mint régi harcostársa:Dániel Zoltán, jelenleg miniszter.    Véletlenül éppen ő buktatja le a naiv Pelikánt, amikor feketevágás miatt megjelenik az ÁVO.    Pelikánt a börtönből titokzatos fekete autó szállítja a vidámpark, az uszoda, a narancstermelő gazdaság igazgatói irodáiba, hogy Virág elvtárs támogató közreműködésével végül is ellássa a kulcsfeladatot: koronatanú legyen a barátja, Dániel Zoltán elleni koholt perben. Extrák: Interjú Bacsó Péterrel és Kállai Ferenccel (kb. 30 p.) Rendezői audiókommentár Kimaradt (cenzúrázott) jelenetek Zenés korrajz Filmográfiák A borító illusztrácó! A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 104 perc Megjelenés dátuma 2002. november 22. Hangsávok magyar              

 Ez voltaképpen egy szerelmi történet, mely fájdalmas, szenvedélyes és röhögtetõ is egyben.  Kern András egy karmestert játszik, aki évekig külföldön élt, dolgozott, boldog családi háttérrel, aztán most ismét Pesten van, de itt minden megváltozott, még a felesége is. Miközben hõsünk egyre bizonytalanabb, a felesége egzisztenciát teremt: jól menõ fogorvos. A karmester a Rádiózenekarral próbál, de egyre jobban szétesik, kicsit unja is a szakmáját: meg van hasonulva, nem nagyon találja a helyét ebben a zûrzavarban.  És akkor egyszer csak a felesége (Udvaros Dorottya) valami zavaros és kinyomozhatatlan megcsalási ügybe keveredik, a karmester pedig - és itt kezdõdik a film - miután hat napja nem nagyon alszik, kiborul és befekszik egy ideggyógyintézetbe.  Ott aztán beleszeret az orvosnõbe (Eszenyi Enikõ). Ez a mese rólunk szól: arról, hogy ma ezen a felbolydult, megváltozott, bolond Budapesten nehéz normálisnak maradni, de mindenképpen meg kell próbálni.  JÁTÉKIDŐ: 96 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1996 HANGOK:  - magyar - Surround (DD) FELIRATOK: magyar, angol KÉPFORMÁTUM:

 Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű, Európa-díjas filmjében az író-rendező nemzedékét, s benne 1956 őszét gyerekkori énje, az unoka nézőpontjából ábrázolja. A nagypapa, a Teleki téri piackirály mindent a pénzen keresztül mér. Az ÁVO nem bír vele, s aranyrúdjainak köszönhetően még diftériás unokáját is kimenti a halál torkából. Az 1956-os forradalom idején azonban semmi sem működik a piac törvényei szerint, s az unoka arannyal sem tudja őt megmenteni a végzetes vakbélgyulladástól. JÁTÉKIDŐ: 100 perc  *A borító illsztráció-új MNFA kiadás* GYÁRTÁSI ÉV: 1988 HANGOK:  - magyar - Surround (DD) FELIRATOK: magyar, angol KÉPFORMÁTUM:

1837. Nyúzó főbíró szemet vet Viola jobbágy feleségére. Viola felesége védelmére kel, megöl egy pandúrt. 1842. Taksony megyében tisztújításra készülnek. Réty alispán fő ellenfelének Tengelyi Jónás jegyzőt tartják, az alispán ifjúkori barátját. Tengelyi lánya, Vilma és Réty fia, Ákos szeretik egymást. Vilma védelmébe veszi a bujdosásra kényszerített Viola feleségét és kisfiát. Viola véletlenül kihallgatja Rétyné és Macskaházy ügyvéd beszélgetését. Rétyné, férje tudta nélkül, Macskaházy tanácsára elhatározza, hogy ellopja Tengelyi nemesi levelét, hogy a jegyző ne tudjon szavazni a választáson. Tengelyi a választás előtti napon vitába keveredik a főispánnal is. JÁTÉKIDŐ: 124 perc  GYÁRTÁSI ÉV: 1986 HANGOK:  - magyar   

Az amatőr szereplőkkel forgatott film a kádárizmus elvtársi világának feneketlen bugyraiba száll le. Szántó László bányászdisznói bauxitot túrnak ki a cserefai hegyoldalban. A kolontári vállalat- és pártvezetők először kinevetik, majd el akarják hallgattatni, sokszorosan megalázzák, s ellene fordítják a kilakoltatott falu népét. A vörös földben rejlő lehetőségeket viszont teljes mértékben kiaknázzák. Az 1983-as filmszemlén rendez- és operatőri díjat nyert alkotás lépésenként tárja fel a folyamatot. A kiadvány extrája a fölülről jött közmű
veldési akciók formális voltát leplezi le. JÁTÉKIDŐ: 100 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1982 HANGOK:  - magyar - Surround (DD) FELIRATOK: magyar, angol

Az 1981-ben készített film a hatvanas évek elején játszódik. Abban az id
őben, amikor a fiatalok még tánciskolában ismerkedtek, amikor három szál cigarettának is értéke volt, amikor családok gyűltek össze a környék egyetlen televíziókészüléke el
őtt. Az alkotás gimnazista fő
hő
sének kalandjai azonban nem csak édes-bús nosztalgiázás, hanem sajátos beavatás egy kő
kemény világba. A filmben a pályája elején járó Rudolf Péter és Eszenyi Enik
ő játssza a f
őszerepet, a mindvégig meghatározó szerepet játszó zenét Feny
Miklós szerezte. Játékidő: 81 perc Hangok:   - magyar - Surround (DD) Feliratok: magyar, angol Képformátum:

A XVIII. század előestéjén, 1699. szilveszterén kezdődő történetben Mikszáth Kálmán részletes rajzot fest a Felvidéken uralkodó állapotokról. A korán megözvegyült Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja szűnni nem akaró harcot vív Lőcse város főbírájával, melynek egy szerencsétlen kimenetelű vadászat vet véget: a főbíró lelövi az alispán vizsláját, mire Görgey puskát ragad, és szemet szemért elv alapján golyót ereszt a bíró mellkasába. A háborúskodás most kezdődik csak igazán: Lőcse városa a vármegye alispánjának fejét követeli, ám a megtorlást csak saját városuk területén eszközölhetnék. Görgeynek persze esze ágában sincs Lőcsébe menni, így a viszálykodás állandósulni látszik az önfejű alispán és a megtorlás napjáig gyászfeketébe borult város között. Az eredeti helyszíneken rögzített, nagyszerű szereposztással készült tévésorozat 3 DVD-n jelenik meg újra, digitálisan javított képpel és hanggal. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 110 perc Megjelenés dátuma 2011. december 8. Hangsávok magyar

Először láthatók DVD-n azok a híres epizódok, amelyek az MTV műsoraiban több alkalommal is sugárzásra kerültek. A professzor a tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, aki fantasztikus képességekkel rendelkezett, korát megelőzve, a XXI. században is aktuális kérdésekre kereste a válaszokat. Előadásmódja kuriózumnak számított, szemléletesen, szórakoztatóan és érthetően mutatta, magyarázta a fizikát. A papi pályát feladva fizikusként ismerte meg az ország. Népszerű tv műsorai, könyvei révén igazi sztár előadó, az ország tanítója lett. Tartalom: DVD 1: A Látható láthatatlan Mikroszkóp vizespoharakból A csavart labda titka DVD 2: Sarkított fény Fénykonzerv DVD 3: Heki a rezonancia-kuka Szikrázó szék DVD 4: Ruhacsipesz és űrrakéta Miért lyukacsos a stúdiók fala? A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 294 perc Megjelenés dátuma 2008. december 17. Hangsávok magyar

Kovács Vera egyszerű kis banki alkalmazott, aki sohasem látta a nagyfőnököt, Szűcs János vezérigazgató urat. Amikor a csinos Vera csak úgy heccből egy autószalonban ámuldozik az autócsodákon, Szűcsnek megakad a szeme a "hölgyön", és úgy rendezi, hogy Vera, "a szalon ajándékaként" megkapja a kocsit. Sőt! Szűcs önkéntes sofőrként mellé is szegődik. A sokat csalódott vézirigazgató ugyanis szeretne bizonyságot szerezni végre arra, hogy egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szereti egy nő. A mit sem sejtő lány szívében szerelem ébred a sofőr iránt. A filmet, mely egy filmtörténeti korszakot nyitott meg, 1934. december 14-én mutatták be. JÁTÉKIDŐ: 89 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1934 HANGOK:  - magyar - Surround (DD)

 A csomag tartalma: -Dumaszínház: Evolúció - Dumaszínház: Ősök és utódok     JÁTÉKIDŐ: 147 perc GYÁRTÁSI ÉV: 2016 HANGOK:  - magyar - 5.1 (DD)   FELIRATOK: magyar, angol KÉPFORMÁTUM: KORHATÁR:   Filmelőzetes

Kifejezetten kezdőknek készült, a rendszeres testmozgást életmódjukba beépíteni szándékozóknak szól ez a DVD. Otthon is könnyen elvégezhető, az összes izomcsoportra ható, az egész testet átmozgató edzésprogramot tartalmaz. Nem aerobik DVD, inkább ahogy a címe is sugallja személyi edzős program. JÁTÉKIDŐ: 60 perc GYÁRTÁSI ÉV: 2014 HANGOK:  - magyar - Surround (DD)

 A DVD anyaga a 2013. 11. 03-án megrendezett 8. Fittaréna Katus Attila BestBody edzésprogram felvétele, egy 40 perces rendkívül hatékony és intenzív elsősorban erősítő hatású alakformáló torna. A gyakorlatok döntően a különböző guggolások változatos és kreatív módon történő összefűzésével épülnek fel. A megfelelő technikával végzett guggolások rendkívül hatékonyan formálják a comb, far, has és hát izmokat, sőt a testtartást is javítják. A guggolás kombinációk, mint az első számú erősítő gyakorlatok, azáltal, hogy megedzik lényegében az összes főbb izomcsoportot, kiváló hatással bírnak az izületi-, légzési-, szív- és keringési rendszerre is. Általuk sok kalória égethető, így a zsírszázalék csökkentésében is nagy szerepet játszanak. A program elengedhetetlen része a megfelelő bemelegítés és az óra végi nyújtás, levezetés, valamint a humor, jó hangulat, a dinamikus dallamos zene és a garantált izomláz. JÁTÉKIDŐ: 40 perc GYÁRTÁSI ÉV: 2014 HANGOK:  - magyar - Surround (DD)

 A film egy menekült kelet-európai artistacsalád kálváriáját meséli el Nyugaton. Ha porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk. A különleges produkciót a mama, Sabina (Ónodi Eszter – Valami Amerika 1-2, Pánik, Jadviga párnája) eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában, miközben égő fákylákkal zsonglőrözik. Kislánya, Aglaja minden este retteg attól, hogy a mamája lezuhan. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét. Pedig egy napon - a családi tradíciót követve - ő lesz „Az Acélhajú nő”. JÁTÉKIDŐ: 110 perc GYÁRTÁSI ÉV: 2011 HANGOK:  - magyar - 5.1 (DD)  - magyar - Surround (DD) FELIRATOK: magyar KÉPFORMÁTUM:

  Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna – így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól – a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat. A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy – a vers a miénk. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 129 perc Megjelenés dátuma 2012. január 10. Hangsávok magyar

Laár András 2011-es abszurd önálló estjének felvételét tartalmazza a DVD. A klasszikus figurákon - Besenyő Pista bácsi, Tompika, a Költő, Kemenesfalvi bácsi, Besenyő Február János - kívül megjelenik benne Laar Pacino és a legújabb karakter, Edebede bácsi is. JÁTÉKIDŐ: 75 perc GYÁRTÁSI ÉV: 2011 HANGOK:  - magyar - stereo (DD)

 MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN Különös módon történt meg - a legenda szerint - Magyarország hadüzenete… Errõl is szó lesz a sorozat 37. adásában; azután bemutatjuk magyar haderõ magyar gyártmányú fegyvereit; szó lesz Horthy István halálának a körülményeirõl, Karády Katalin és Jávor Pál emberségérõl, valamint megmutatjuk, hogy a Gestapo elõl menekülõ Kállay Miklós miniszterelnök hogyan jutott el a Sándor palotából Horthy rezidenciájára 1944. március 19-én… MEGSZÁLLÁS, FELSZABADULÁS, MEGSZÁLLÁS… Egy kicsorbult szélû 5 pengõs pénzdarab a sorozat 38. adásának elsõ bemutatott tárgya: ez fogta fel a pisztolygolyót Bajcsy-Zsilinszky Endre mellényzsebében, amikor 1944. március 19-én szembeszállt a német megszállókkal… Szó lesz a magyar holokausztról, és a két, tisztázatlan körülmények között megölt szovjet parlamenterrõl – valamint a Steinmetz kapitány haláláról utólag, játékfilmszerûen leforgatott ál-híradófilmrõl… A háború utolsó napjainak helyszínei közül a Sziklakórházat, és a február 11-i kitörés útvonalát is bemutatjuk, valamint elzarándokolunk a kárpátaljai Szolyvára, - a magyar Golgotára, - ahol a szovjet lágerben ezerszámra fagytak meg a 13 és 60 év közötti, málenykij robotra elhurcolt magyar férfiak. MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA A sorozat 39. epizódjában eloszlatjuk azt a legendát, amely szerint a Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékmûvének készült volna. Szó lesz a Böske, a Manci és a Kossuth hídról; elmondjuk, hogy a Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja; elmeséljük, hogy miért a 70-es számmal kezdõdik a budapesti trolibuszok számozása, és bemutatunk egy nemlétezõ orosz hõst: Guszev kapitányt, akirõl utcákat és iskolát is elneveztek Budapesten, - pedig csak kitalált regényalakról van szó…   

 KIEGYEZÉS ÉS FELLENDÜLÉS Tudják, hogy ki volt Pick Márk? És Herz Ármin? Vagy Dréher Antal, Stühmer Frigyes, Gerbeaud Emil, Kotányi János, Kugler Henrik, Richter Gedeon és Törley József? A nevükbõl létrejött márkaneveket persze ismerjük… Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttérõl, politikai-, államjogi és gazdasági változásokról lesz szó ebben az adásban, de azt is megtudhatjuk, hogy miért van egy kiskapu a Múzeumkert kerítésén; hogy hányféle magyar találmány született a dualizmus idején a dinamótól a karburátorig, a torziós ingától a telefonközponton át a villanymozdonyig; és azt is elmeséljük, hogy a Nagykörút helyén kis híján a Nagy Csatornát építették meg… A SZÁZADFORDULÓ BOLDOG BÉKEÉVEI Hallottak arról, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepségét az építési határidõ csúszása miatt rendezték 1895 helyett 1896-ban? Ismerik Dankó Pista és Rigó Jancsi történetét? Fel tudnák sorolni a századvég leghíresebb magyar sportolója, Kincsem eredményeit? Tudják, kicsoda Reindl Ludovika és Krippel Mária? De Blaha Lujza és Jászai Mari néven már hallottak róluk, ugye? És azt tudják, hogy minderrõl részletesen is szó lesz a Magyarország története 32. adásában?... AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚ A sorozat 33. adásában megmutatjuk azt az utcasarkot Szarajevóban, ahol pisztollyal a zsebében 1914. június 28-án Gavrilo Princip a trónörökös gépkocsijára várakozott. Felidézzük Ferenc József és Vilmos császár híres mondatait a mindent megfontolásról és a lombok lehullásáról, majd elemezzük az 1915-ös magyar középcímer részleteit. A Mátyás templomban megtaláltuk IV. Károly koronázásának tárgyi emlékeit, az Isonzó menti lövészárkok mellett pedig a magyar bakák sírjait kerestük fel… 

 ÚTON A HAZA FELÉ Az Őshazától a Kárpátokig kísérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk an-nak, hogy mi köze van Ungvár nevének a „Hungária” névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az „istenfa” a jurtaépítés közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a „nemzés”-nek a „nemzet”-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról… HONFOGLALÁS Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az „egy marék földért és egy tépés fűért” vett országnak? Tényleg a „szerét ejteni” kife-jezésből ered Ópusztaszer neve? Hol van az, ami „az Óperencián is túl” van? Ettek-e őseink nyereg alatt puhított húst? Milyen volt a honfoglalók instant leve-se? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok íjától? Mi az igazság Lehel és az ő kürtje körül? Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, mi-lyen ruhákat viseltek a honfoglaló őseink? És az igaz, hogy a magyarok hozták keletről, és ők terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot? ÁLLAMALAPÍTÁS A sorozat harmadik részében felkeressük István király - “Vajk” - születésének a helyszínét; Gizella királyné passaui sírját, az István és Koppány közötti harc feltételezett helyszínét és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezút-tal is érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi “d” betű a középkorban kicsinyítő képző volt, vagyis Árpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról hallottak, hogy a pannonhalmi alapítólevél szerint az apát egyik privilégiuma az, hogy szandálban is misézhet?   A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 75 perc Megjelenés dátuma 2010. december 9. Hangsávok magyar

 A KÖZÉPKOR VÉGE A mohácsi csatavesztés következményeirõl mesélünk a sorozat 16. részében; - és arról, hogy mi minden változott meg Magyarország politikai helyzetén kívül ezekben az években. Szó lesz arról, hogy hogyan módosult az emberek idõképe; bemutatjuk az elsõ toronyórákat, az elsõ térképeket, és az elsõ jogtárat: Werbõczy Tripartitumát. De a késõgótika és a korai reneszánsz együttes megjelenésének is sok emlékét bemutatjuk, olyan csodákat, mint a nyírbátori templom, a fantasztikus Bakócz-kápolna, vagy MS mester festményei. Ha ezek valahol Itáliában lennének, csodájukra járna a világ… AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA A XVI. századnak a Mohács utáni történetében valódi hõsökkel találkozhatunk: Kõszegrõl mindenkinek beugrik Jurisics Miklós, Egerrõl Dobó István, Szigetvárról Zrínyi Miklós neve. De vajon mi az igazság Török Bálinttal kapcsolatban? Hogy kerül a pozsonyi székesegyház tornyára a magyar Szent Korona? Milyen durva levéllel cukkolta a tihanyi várkapitányt a koppányi aga? Mi köze van a tallérnak a dollárhoz? És mit állít a komáromi kõszûz? Ezekrõl lesz szó a sorozat 17. adásában. ÉLET A TÖRÖK FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN A sorozat 18. adása újra izgalmas kérdésekre keres választ: igaz-e, hogy Kanizsai Orsolya – fiú volt? Károli vagy Károlyi Gáspár fordította magyar nyelvû Bibliát? Valóban Magyarországról terjedt el Európában a jácint, a tulipán, az orgona és a vadgesztenye? Táviratozhatott-e Rudolf császár? Ki volt Gül Baba? Hogyan mûködött a repülõhíd? Mi is az a fekete leves? Királlyá koronázták-e Bocskai Istvánt?   

 ROMLÁS ÉS KIÚTKERESÉS Sötét, zivataros évszázad volt a XVII. Tragédiák és fényes diadalok helyszíneire visszük el a nézõt: a Dráva mentén Új-Zrínyivár maradványait keressük, a kursaneci erdõben pedig Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban nyomozunk. Megfejtjük, hogy mi köze Bécs török alóli felmentésének a Mariahilfer strasse-hoz, és bemutatunk egy gyors-beszámolót Buda 1686-os visszafoglalásáról. Bécsújhelyen Zrínyi Péter kivégzésének a helyszínére zarándokolunk el, - de a lánya, Zrínyi Ilona által megvédett munkácsi várat is felkeressük a sorozat 19. adásában. A TÖRÖK KOR VÉGE A sorozat 20. adása is titkokat, rejtélyeke kutat, a hétszilvafás, - vagyis bocskoros - nemesek kutyabõrétõl az afrikai magyarab törzsekig. Végigkísérjük az Esterházy-család felemelkedését, elkalauzoljuk a nézõt a fraknói õsgalériába, és az elsõ magyar egyetem városába, Nagyszombatra is. Megtudhatják, hogy a pécsi dzsámi kupoláján hogy lehet egymás mellett kereszt és félhold, és az is kiderül, hogy a ma legmagyarabb ételeknek tartott gulyást és a pörköltöt csak a török hódoltság ideje óta fõznek Magyarországon; - de a törökök ismertették meg velünk a mai legkárosabb szenvedélyeinket: a kávéivást és a dohányzást is… A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE II: Rákóczi Ferenc még mai útviszonyok között is hatalmasnak számító távolságokat járt be, - és a sorozat 21. adásában életútjának a legfontosabb állomásait mi is bejárjuk. Felkeressük a mai magyar határtól mindössze néhány kilométerre található Borsi várkastélyát, ahol megszületett; körülnézünk a bécsújhelyi börtönében; országos gyûlésen járunk Szécsényben és Ónodon; bajárjuk a sárospataki várat, és a kassai dómba is elzarándokolunk; de mindemellett szó lesz arról is, hogy mit jelent a kuruc és a labanc szó…   

 ÓNODTÓL A NAGYMAJTÉNYI SÍKIG Tudják-e, hogy milyen egy szép selymes lóding? És hogyan néz ki egy csontos karabély? Vagy egy dali pár pisztoly? Ha nem, hát mi majd megmutatjuk! És arról hallottak, hogy Rákóczi milyen titkosírást használt? Érdemes lesz megnézni a sorozat 22. részét, mert ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, – de olyan félreértésekre is fény derül, mint például hogy az ónodi országos gyûlést nem is Ónodon tartották; hogy a szatmári békét nem Szatmárban kötötték meg, és a nagymajtényi fegyverletételnél nem is rakták le a fegyvereket… VITAM ET SANGUINEM Életünket és vérünket – hangzott el a magyar nemesek felajánlása 1741-ben. De vajon igaz-e az a korabeli pletyka, miszerint Mária Terézia a nevezetes országgyûlési jelenethez ölbe vette a csecsemõ II. Józsefet, és még meg is csipkedte a fenekét, hogy sírjon, és így meghatódjanak a marcona magyarok? És tényleg sóval hintette fel az utat Pesttõl Gödöllõig Grassalkovich Antal, hogy a királynõ augusztusban is lovasszánnal érkezhessen meg a kastélyba? További kérdéseink: ki volt a lõcsei fehér asszony? Mekkora egy pozsonyi rõf? Hogyan foglalta el Hadik András Berlint? Ezekre ad választ a sorozat 23. adása. REFORM ÉS ABSZOLUTIZMUS Talán meglepõ, de történelmi sorozatunk 24. adásában arról is szó lesz, hogy miért éppen 5 számot kell eltalálni 90-bõl a lottójátékban… De egy tragikus emlékû betûrejtvény megfejtésére is fény derül Madéfalván, ahol elmondjuk, mit jelent a SICULICIDIUM szó. A schönbrunni kastélyban a gyermek Mozart nyomait keressük; kiderül, hogyan került Óbudára a Klein Mariazell név, – és hogy lett belõle Kiscell; megtudhatjuk, hogy megijedt-e Mária Terézia a tiszteletére emelt váci diadalív alatt; és Bécsben II. József halálos ágyánál arra vagyunk kíváncsiak: mi vehetett rá egy uralkodót arra, hogy visszavonja az általa elrendelt intézkedéseket?   

 SZÉCHÉNYI ÉS SZÉCHENYI Sorozatunk 25. adásában a régi pesti fõtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmezõ… Gyõrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyûléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitõl diéta az országgyûlés neve; Csekén megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két é betûvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchídat? Ezt is elmeséljük… A NEMZET ÉBREDÉSÉTÕL A FORRADALOMIG Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket elsõ ízben Nagy Katalin unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az elsõ Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. adásából azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Ádám téren a nulla kilométerkõ, és megmutatjuk azt a kis kõasztalt, amely mellett Petõfi a Szeptember végén-t írta… FORRADALOM ÉS HONVÉDELEM Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekrõl hallanak, amelyekrõl valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal elsõ kézirata még úgy kezdõdött: Rajta, magyar, hí a haza!? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kõbõl készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-tõl október végéig tartó idõszakot feldolgozó adásában kapunk választ. 

A Hofi DVD sorozat nyolcadik darabjának néhány műsorszáma Hofi korai arcát mutatja meg (1967, 1968), amikor elsősorban, mint parodistát tiszteltük. Utánozhatatlan utánzó tehetségével a televíziós esti mesék figuráinak hangján szórakoztat sajátos humorú szövegével vagy a Táncdalfesztivál előadóművészeinek paródiájával. A Magyar Televízió 1971-ben rögzítette az Elég az hozzá... - Történetek a színházról c. "házi fellépését". Hofi előadásán az igencsak jeles személyekből álló közönség (Latinovits Zoltán, Rottkai Éva, Szendrő József, Módos Péter, S.Nagy István, Kovács Kati, stb.) felhőtlen szórakozása külön élményt nyújt a DVD nézőinek. 1996 a címe annak a felvételnek, melyre a művész sikeres szemműtéte után került sor. Természetesen a kórházból is "élményekben gazdagon" tér vissza közönségéhez. A DVD Exrák között kapott helyet a művész halála után egy évvel készített beszélgetés, melyben Riskó Géza műsorvezető Hofi legközelebbi munkatársaival, Malek Miklós zeneszerzővel és Veszelinov András színművésszel emlékezik a Hofival töltött feledhetetlen évtizedekre. TV paródia - "A rádió hullámhosszán érkezett" Elég az hozzá... - Történetek a színházról Slágerkutató - részlet 1996 A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 65 perc Megjelenés dátuma 2009. november 26. Hangsávok magyar

A magyar televíziós kabaréműfaj legjobb hagyományait fiatalos dinamizmussal, pörgő ritmussal és újszerű látványvilággal elegyíti a legendás viccmesélő, Antal Imre új műsora. A szereplők között megtalálhatók a magyar színművészet ismert és kedvelt személyiségei éppúgy, mint a fiatal generáció tagjai, a sztárvilág legismertebb személyiségei. EXTRÁK: Kisfilm - Antal Imre új műsora Kisfilm - Kacér Mónika Kisfilm - Szeszélyes Pákóval Tévészpot (televíziós előzetes) A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 120 perc Megjelenés dátuma 2007. március 12. Hangsávok magyar

Magyarország 1213. Baljós esztendő. A király II. Endre (Lukács Sándor) távoli országban csatázik, eközben felesége, az idegen földről jött Gertrúd királyné (Almási Éva) ragadja magához a hatalmat. A királyné kiváltságokkal halmozza el a trón körül dőzsölő honfitársait. A békétlen magyar urak Petúr bán (Kállai Ferenc) vezetésével összesküvést szerveznek ellenük. Ezalatt az országot járó Bánk bán (Blaskó Péter), a király helytartója egyre nagyobb szegénységgel találkozik. Távollétében nem is sejti, hogy a királyi udvarban hagyott hűséges asszonyára, Melindára (Szirtes Ági) a királyné öccse, a léha Ottó (Bubik István) vetette ki hálóját. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 120 perc Megjelenés dátuma 2006. április 14. Hangsávok magyar                                                                           

Odüsszeusz, az 1972-es szilveszteri műsor, mellyel az az évben azonos cím alatt sugárzott (rendkívül unalmas) tv film sorozatból kölcsönzött kosztümbe öltözve ma is aktuális társadalmi és politikai kritikát fogalmaz meg Hofi a tőle szokásos fergeteges humorral pácolva. Rhoda Scott - melyben a világhírű, Magyarországon is kedvelt orgonaművésznő bájos, finom humorral előadott paródiája látható. A luk, mindössze 30 másodpercbe sűrítve egyetlen poén, mely azóta is szállóige. Újságárus, szintén szilveszteri műsor, 1976-ból. Ez a kosztüm szinte korlátlan lehetőséget biztosít Hofi számára az akkori kulturális és politikai kritikák megfogalmazására, melyek ma is aktuálisak. Hofi-Koós Show, az archív felvételekből összeállított felvételek legöregebb darabja, mely 1969-ben készült. Egyedülálló muzikalitásuk és humoruk a legunottabbakat is harsány nevetésre fakasztja. A DVD extrái között megtekinthetjük az elmúlt év december 29-én a Mikroszkóp Színpad előtt avatott Hofi szobor ünnepségét és néhány autentikus személy véleményét a szoborról, illetve Hofi művészetéről.   Odüsszeusz (1972) Rhoda Scott (1973) A luk (1973) Újságárus (1976) Hofi - Koós show (1969)   A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 79 perc Megjelenés dátuma 2006. január 18. Hangsávok magyar