Találatok: Kozák András

„…Mert én a béke lanyha, lágy korában Nem lophatom kedvtelve az időt, Hacsak enárnyam’ lesve a napon, Nem kémlelem saját rútságomat: S ezért, mivel mulatni nem tudok, mint Szerelmes e sok szép szavú napokban, Elvégezém, hogy gazember leszek, S utálom léha kéjit e napoknak.” (William Shakespeare: III. Richárd, fordította: Szigligeti Ede) Gloster hercegének ezen monológjával kezdődik a III. Richárd, amely Shakespeare királydrámái közül a leginkább egyesíti a rá olyannyira jellemző egyedi bájt és a szörnyű tragikumot. Az író elementáris erővel ábrázolja a mindenki által megvetett, csúf és velejéig romlott, de ugyanakkor rendkívül ravasz és csábító Gloster hatalomra jutását, majd szánalmas bukását. Mindezt pedig olyan zseniális színészek előadásában látjuk, mint: Haumann Péter, Latinovits Zoltán, Major Tamás, Sulyok Mária, Bánsági Ildikó és Őze Lajos. JÁTÉKIDŐ: 91 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1973 HANGOK:  - magyar - Surround (DD) KÉPFORMÁTUM: KORHATÁR:

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött... JÁTÉKIDŐ: 85 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1967 HANGOK:  - magyar - Surround (DD)

Szabadságvágy, öröm, kollektív akarat sugárzik a Tiszában iszapért merülő, virtuskodó fiatalok képeiből. A filmet nyitó Vivaldi Concerto Grosso futamaira vágott gyorsmontázsok, a fények- és árnyak játékossága jelzi a lendületet és tetterőt, mellyel a hatvanas évek fiatal pályakezdő generációja (és filmesei) változtatni akartak a kádári puha diktatúra hamis közösségi illúzókat hirdető klisévilágán. Fel sem tűnik, hogy az önfeledt bolondozás, bugyborékolás közben egy arc végérvényesen eltűnik, elkeveredve a többi fürdőző között... A fiatalok önmeghatározó, morális szembesülési folyamatát a Gabi halálával Gaál puritán formakultúrával, erőteljes vizualitással fogalmazza meg. B. Nagy László, a korszak meghatározó filmkritikusa szerint „az új filmművészet anyanyelvét” teremtette meg ez a film, amely találó címének is köszönhetően a magyar újhullám jelképévé vált.     JÁTÉKIDŐ: 81 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1963 HANGOK:  - magyar - stereo (DD) FELIRATOK: angol KÉPFORMÁTUM: EXTRÁK: Kisfilm - Pályamunkások – főiskolás vizsgafilm (1957) (kb. 4 p.)   Kisfilm - Tisza – őszi vázlatok (1962) (kb. 17 p.)   Kisfilm - Sodrásban – Harminchárom éve készült (Duna TV, 2006) (kb. 30 p.)   Egyéb - Kompozíció és ritmus – kommentár (kb. 12 p.)   Képgaléria - Gaál István helyszínfotói és werkek

1837. Nyúzó főbíró szemet vet Viola jobbágy feleségére. Viola felesége védelmére kel, megöl egy pandúrt. 1842. Taksony megyében tisztújításra készülnek. Réty alispán fő ellenfelének Tengelyi Jónás jegyzőt tartják, az alispán ifjúkori barátját. Tengelyi lánya, Vilma és Réty fia, Ákos szeretik egymást. Vilma védelmébe veszi a bujdosásra kényszerített Viola feleségét és kisfiát. Viola véletlenül kihallgatja Rétyné és Macskaházy ügyvéd beszélgetését. Rétyné, férje tudta nélkül, Macskaházy tanácsára elhatározza, hogy ellopja Tengelyi nemesi levelét, hogy a jegyző ne tudjon szavazni a választáson. Tengelyi a választás előtti napon vitába keveredik a főispánnal is. JÁTÉKIDŐ: 124 perc  GYÁRTÁSI ÉV: 1986 HANGOK:  - magyar   

  Jókai regényéből készült három részes tévéfilm öt, debreceni diákot állít elénk: Jenőy Kálmánt, Barkó Palit, Bíróczi Sándort, Borcsay Mihályt és Csuka Ferit. A rebellis szellemű „csittvári krónika” szerkesztéséért kicsapják őket a kollégiumból, s az öt fiú elindul „abba a végtelen semmibe, aminek világ a neve”. Innentől kezdve Jenőy Kálmán sorsa kerül a történet középpontjába. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 150 perc Megjelenés dátuma 2012. május 17. Hangsávok magyar

  Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna – így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól – a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat. A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy – a vers a miénk. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 109 perc Megjelenés dátuma 2012. január 10. Hangsávok magyar

 A film, amelyben először hangzott el, hogy 1956 forradalom volt. Kósa Ferenc első nagyjátékfilmje elkészültében és fogadtatásában is a „legvidámabb barakk” jellegzetes alkotása volt. A kísérletezési céllal létrehozott Balázs Béla Stúdió majdnem teljes tagsága részt vett a filmet megalapozó bartóki módszerű motívumgyűjtésben és a film munkálataiban. A parasztság harminc évét ábrázoló, balladai hangvételű krónika újszerű képi megfogalmazásban, az egész nép sorsát szimbolizáló geometrikus nagytotálokban beszélt a közép-európai diktatúrákról, történelmi tabukról: többek között Recskről, 1956-ról. A cenzúra módosíttatta és átvágatta, kerettörténetbe illesztette a filmet. Hazai nyilvános bemutatójára csak a cannes-i fesztiválon elnyert rendezői-díj (1967) és az átvágások után kerülhetett sor. . JÁTÉKIDŐ: 103 perc GYÁRTÁSI ÉV: 1967 HANGOK:  - magyar - Surround (DD) FELIRATOK: angol KÉPFORMÁTUM:

Az 1917-es forradalmat követő oroszországi polgárháborúban vörös egységek, köztük egy volt magyar hadifoglyokból is álló internacionalista század kerül a fehérek gyűrűjébe. A kegyetlen megtorlások elől menekülő harcosok egy kis folyóparti katonai kórházban találnak menedéket. Itt várják a felmentő seregeket... De alighanem a történet árulja el a legkevesebbet az 1960-as évek megújuló európai filmművészetének remekéről, amelyet sokan a Szegénylegények mellé sorolnak Jancsó Miklós életművében. Az első szovjet-magyar koprodukció eredeti szemléletmódja, merészen formabontó szerkezete a szovjet kultúrpolitikát azonban óvatosságra intette, ezért a film lerövidített, átvágott változatban került az ottani közönség elé. A kiadvány ennek egy fellelhető kópiáját is tartalmazza. Játékidő: 87 perc Hangok:   - magyar - Surround (DD)   - orosz - Surround (DD) Feliratok: magyar, angol, orosz Képformátum:16:9 Extrák: 1. LEMEZ: Werkfilm (így készült) - Kamerával Kosztromában (kb. 13 p.) - MAGYAR HANGGAL Dokumentumfilm - Szovjet-magyar koprodukció: Dokumentumfilm a Csillagosok katonák születéséről (kb. 50 p.) - MAGYAR HANGGAL 2. LEMEZ: Bónusz film - Csillagosok katonák - Zvjozdi i szoldati, szovjet változ (kb. 67 p.) - MAGYAR FELIRATTAL és HANGGAL