Találatok: Nagy Ervin

Rövid, esszéjellegű filozófikus írások Istenről, emberekről, eszmékről. Igaz, a szabadságra szükség van, mert a szolgaság szükségszerűen rossz de mindebből nem következik az, hogy minden olyan normát le kellene érte rombolni, ami erkölcsi korlátok közé szorítaná. Voltaképp ezen a ponton keresendő a konzervatív és a liberális szabadságfogalom közötti egyik, ha nem a legfontosabb különbség. Mert míg az előbbi úgy véli, hogy a szabadságot minden egyén számára biztosítani kell, de csak addig, míg az nem ütközik az egyes közösségek és hagyományok értékrendszerébe és az igazságosságba; addig a liberális, minden tiszteletet sutba dobva, korlátlanná kívánja tenni az egyén autonómiáját. Így kerül kukába a liberális gondolkodás szerint a nemzet, a család, vagy éppen bármilyen más, emberen túli értékek hitén alapuló közösség is. Nagy kár, hogy a profán kilökdösi életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet... Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még.Kiadás éve: 2016Oldalak száma: 142 oldalKötésmód: ragasztókötöttISBN: 9786155601187EAN: 9786155601187

Az 1956-os forradalom (majd az utána kialakult szabadságharc) morális szempontból igazolható politikai cselekvésként és lineáris történelmi eseményként áll előttünk. A politikafilozófia eszközeivel alátámasztható az is, hogy a forradalom célja a társadalmi-politikai rend megváltoztatása, illetve a klasszikus polgári és emberi szabadságjogok egy részének kiharcolása, végül egy kezdetleges demokratikus rend kialakítása és az elnyomás megszüntetése volt. Hamis ellenben az a marxista történelemszemléletű állítás, miszerint csupán osztályalapú népfelkelés zajlott volna le; az ellenforradalom kifejezés pedig csak a kádárizmus ideológiai diktatúrájúnak hamis terméke. Objektíven leírható az, hogy a társadalom minden egyes rétegében megjelent a gyors és lineáris változás igénye. Gyakorlatilag a diákok, a papok, a kétkezi munkások és az elnyomással szemben fellépő értelmiségiek közösen követelték az akkori hatalom megdöntését, és az átmenetet egy másik politikai állapotba. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a forradalom fogalmának filozófiai mélységű megértése után, az 1956-os magyar forradalomra fókuszálva feltárjon egy ez idáig kevésbé ismert történelmi eseménysorozatot, amely az ELTE akkori bölcsészkarán tanuló egyes hallgatók szellemi törekvéseiből született meg, és példaértékű szabadságvágy hajtotta előre.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 144 oldalKötésmód: ragasztottISBN: 9786150043821EAN: 9786150043821

A könyv első része mindennapi szorongásainkat sorra vevő lélektani fejtegetés. Ezek a lelki megpróbáltatások többé-kevésbé minden sakkozót megkörnyékeznek élete, küzdelmei során. Tágabban értelmezve: minden versenyhelyzetben, minden teljesítménycentrikus alkotómunka során felmerülnek. Ami elhangzik nem sakkozni, inkább versenyezni (alkotni, dolgozni) taníthatja az olvasót. Az egyes problémás helyzetek körüljárását a szerzők emlékezetes játszmái választják el egymástól. A kötet második része az elsőben felvázolt pszichés törésvonalakat a gyakorlatban, "működés közben" mutatja be, egyetlen példán: Adorján életének legnagyobb teljesítménye ölt testet előttünk. Az 1977-es Magyar Bajnokságon, a továbbjutást eldöntő "pótvizsga-versenyen", a varsói zónaversenyen, a világbajnokjelölteket kiválasztó rigai zónaközi versenyen, az ott előállt holtversenyt eldöntő rájátszáson át jutott Adorján nagymester a "Kandidátusok", a világbajnokjelöltek közé - hogy az ő vetélkedésük első fordulójában Hübner ellen tragikus vereséget szenvedjen. Ez a "Hosszú menetelés" nemcsak a magyar, de a világ sakktörténetének is nevezetes epizódja. A reménytelen helyzeteken átívelő siker és a mindennek véget vető fatális kudarc torokszorító és felemelő is egyben. Ez a rész is jóval több, mint versenybeszámoló szakkönyv - lélektani önvizsgálat, egy alkotó ember megrendítő vallomása."Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 336 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789635440191EAN: 9789635440191