Találatok: Nagy Levente

"Az 1460-as évektől a 16. közepéig, majd másfél évszázadig, Drakula, alias Vlad Tepes havasalföldi vajda a korabeli tömegtájékoztatás sztárja volt. E szokatlan publicisztikai karriert az váltotta ki, hogy 1462 őszén Mátyás király letartóztatta őt, és több mint tíz évig fogságban/házi őrizetben tartotta maga mellett Budán és Visegrádon. Letartóztatásának okát még a kortársak sem tudták pontosan, de Mátyás tette megragadta a korabeli írók fantáziáját. 1463-1500 között nyolc kézirat és hét nyomtatvány adta hírül a nyugat-európai, valamint az orosz olvasóközönségnek a kegyetlen zsarnok rémtetteit. Drakula irodalmi karrierjével párhuzamosan haladt képzőművészeti sikere is: számos festmény, metszet és oltárkép készült róla. Nagy Levente könyve ezt a Drakula-jelenséget mutatja be a tudományos ismeretterjesztő esszéírás módszereivel. Különösen fontos a higgadt értelmezés ma, amikor a tudomány a fantáziáló dilettantizmusban olyan versenytársat talált, amilyet még soha."Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 214 oldalKötésmód: ragasztókötöttISBN: 9786158186612EAN: 9786158186612

A 16. század végére minden készen állt arra, hogy a reformáció az erdélyi románok körében is sikereket érjen el. A reformátorok által oly kedvelt szövegeket (káté, evangéliumok, zsoltárok, énekeskönyvek) immár románul is lehetett olvasni. Volt erőteljes kálvinista szellemiséget sugalló prédikációskötet. Volt protestáns szellemű agenda, melyben először írták le románul a hívek hétköznapi életét is nagymértékben befolyásoló egyházi szertartások (keresztelés, esküvő, temetés, úrvacsora) rendjét. Volt román reformált püspökség, melynek első püspökeit név szerint is ismerjük. Ennek ellenére sem tudott megerősödni a román kálvinista egyházszervezet Erdélyben. Ehelyett egy jellegzetesen hibrid (transzkulturális) román egyházszerkezet alakult ki. Egyrészt, voltak a magyar püspök fennhatósága alatt működő román kálvinista gyülekezetek, másrészt pedig a román vladika alá tartozó és a görög rítust továbbra is megtartó esperességek. Miért halt el a kezdeti látványos sikerek után a reformáció a 18. század után az erdélyi románok között, és miért lehetett ugyanakkor sikeres a katolicizmussal való unió? Az erdélyi fejedelmek a reformáció segítségével valóban el akarták magyarosítani a 17. században már egyre inkább elszaporodó erdélyi románokat? Kirill Lukarisz valóban kálvinista pátriárka volt-e? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tárgyal a jelen kötet egy olyan témában, amelyben több mint félévszázada nem jelent meg magyar nyelven monografikus feldolgozás..Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 424 oldalKötésmód: papír / puha kötésISBN: 9786155675409EAN: 9786155675409

A Kulturális transzferek című tanulmánykötet arra tesz kísérletet, hogy a román és magyar irodalmi és történelmi diskurzusok komparatív értelmezésével kiaknázza a transzferkutatásban rejlő lehetőségeket. Térségünk kapcsolattörténeti kutatásában új fejezeteket kívánnak nyitni a kötetbe felvett szövegek, melyek az etnikailag és kulturálisan oly színes transzferzónák történetének és működésmódjának átnacionalizálását és átpolitizálását is fókuszukba emelik és elemzik. Az értelmezések alapvetően a román és magyar diskurzusok interaktivitására helyezik a hangsúlyt, így az inter- és multikulturalitás aspektusai mellett a transzkulturalitás szempontjai is előtérbe kerülnek. A kötetbe került szövegek olyan kutatások tapasztalatait összegzik, melyek jól kiegészíthetik azt, ahogy Romániában a mai multikulturalizmust értelmezik és érvényesítik. Olyan lényeges mozzanatokat előtérbe állító esettanulmányokból áll a kötet, melyek a transzfer jelenséget különböző szinteken vizsgálják, mint például iskoláztatás, felekezeti élet, néphiedelmek, transzfer-mítoszok, politikai események és ezek mediatizált megoldásai, műfordítás vagy irodalmi irányzatok. Teszik ezt a tanulmányok szerzői úgy, hogy tudják, a transzferre nincs átfogó képlet és formula. Kiadás éve: 2019 Oldalak száma: 352 oldal Kötésmód: ragasztókötött ISBN: 9789632638249 EAN: 9789632638249

A választás a modern demokráciák talán legelterjedtebb, egyetemes jellegű intézménye, mely elválaszthatatlan a demokratikus politikai rendszerektől. A választás a hatalom átruházásának, a politikai elit kiválasztásának, a vezetők elszámoltatásának és leváltásának általános technikája. Ilyen értelemben a választás nemcsak egyén-közösség vagy társadalom- politikai hatalom közötti sajátos közvetítő mechanizmus, hanem a döntéshozók és a politikai rendszer legitimálója is. A hatalom elfogadásának-elfogadtatásának mértéke azonban nagyban függ a képviselet minőségétől, attól, hogy a felhatalmazottak ténylegesen is érvényre juttassák a társadalom többség akaratát. Az akaratérvényesítés a képviselet mennyiségi dimenziójától is függ, attól, hogy a döntéshozó testület összetétele milyen mértékben tükrözi, avagy mennyire hű képmása a társadalom pártpolitikai tagoltságának. Ez viszont a választási rendszerek arányosságával kapcsolatos alapvető kérdés..Kiadás éve: 2015Oldalak száma: 168 oldalKötésmód: papír / puha kötésISBN: 9789633184790EAN: 9789633184790

Pannónia korai egyháztörténetének olyan szakasza tárulkozik fel e könyv lapjain, amely foglalkoztatta ugyan a kutatókat, ám az elmúlt fél évszázad régészeti eredményei szükségessé tették a pannóniai vértanúk történeti forrásainak újraértékelését interdiszciplináris megközelítésben. A Diocletianus-kori keresztényüldözések során kivégzett pannóniai mártírok passiói nemcsak az ókeresztény szentkultusz és a késő antik hagiográfia, hanem a pannóniai provinciák egyháztörténetének is kiemelkedő forrásai. Nagy Levente Irenaeus, Synerotas, Quirinus és a Quattuor Sancti Coronati történetét feldolgozó monográfiájában a hagiográfiai, történeti forráskritikai, régészeti topográfiai és vallástörténeti kutatási módszerek komplex alkalmazása révén fokozatosan tárulnak fel az olvasó előtt azok a 4. században aktuális kérdések, problémák, amelyek a passiók szerzőit és közönségét leginkább foglalkoztatták. A Pécsi Tudományegyetem Egyháztörténeti Kutatóközpontja Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi c. sorozatának első kötete minden bizonnyal hosszú ideig nélkülözhetetlen marad Pannónia ókori történelmének tanulmányozásánál. Nagy Levente (1975) az ELTE Bölcsészettudományi Karán régészet-latin szakot végzett, PhD képesítését a Debreceni Egyetemen szerezte 2003-ban. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszékének adjunktusa, a PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola Ókortörténeti Programjának oktatója és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tudományos Főosztályának régészeti referense. A pécsi egyetemen antik, római provinciális és ókeresztény régészetet tanít.Kiadás éve: 2012Oldalak száma: 228 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789638948212EAN: 9789638948212