Találatok: Vajda László

  Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna – így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól – a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat. A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy – a vers a miénk. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 77 perc Megjelenés dátuma 2012. január 10. Hangsávok magyar

Csehov ifjúkorából, az 1878 és 1881 közötti időből, tehát vagy az utolsó gimnáziumi, vagy az első egyetemi évekből, 11 házilagosan készített, cérnával összevarrt füzetben fennmaradt egy színdarab, amelynek – mivel a kézirat első lapjai le lettek tépve – nem ismerjük az eredeti címét. A darabot először 1923-ban publikálták, s 1930-tól tűnik fel a színpadokon – az utóbbi három három évtizedben mind gyakrabban; s ennek motívumaira épült Nyikita Mihalkov nagyszerű filmje az Etűdök gépzongorára. Címként általában a középponti szereplő, Platonov nevét viseli. A dráma terjedelmileg mintegy kétszerese egy normál színdarabnak, ezért csak különféle rövidített változatokban kerülhet színre – így ahány produkció, annyi Platonov.A Platonov alapproblémája – amelyet a Katona József Színház produkciója kiemelni szándékozott az eredeti, teljes dráma hatalmas anyagából – az, hogy egy olyan világban, amelyben az élethelyzetek nagyon erősen meghatározzák az emberek életlehetőségeit, hogyan lehet létezni, megőrizni az egyéniséget és a nemesebb ambíciókat, mi hiteles és mi hamis az emberben, az emberi kapcsolatokban. Az előadást 1990-ben mutatta be a Katona József Színház társulata Párizsban, az Odeon Színházban. Ezt követően a produkciót évekig játszotta a társulat nagy sikerrel Magyarországon és Európában. A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 181 perc Megjelenés dátuma 2008. október 1. Hangsávok magyar

„Ismerik-e a három nővért, a moszkvai katonalányokat, kik elkerültek szülővárosukból, s a reménytelen vidéken csöndesen felmorzsolódnak? A komoly és szorgalmas Olgát, ki gimnáziumban tanít, Mását, a gimnáziumi tanárnőt, ki Puskinból idéz, Irinát, a postáskisasszonyt, ezt a kis orosz galambot? És Andrejt, a bátyjukat, ki egyetemi tanárnak készült, de elhízott, s a községnél rekedt, mint ülnök? És Versenyin alezredest, több leány atyját, ki a gimnáziumi tanárnőbe szerelmes, s a felesége állandóan megmérgezi magát? És Csebutikint, a részeges katonaorvost? És Tuzenbach bárót, Irina udvarlóját, kit Szoljonij lelő párbajban? És Kuligin gimnáziumi tanárt, ezt a szegény, klasszikus szarvasmarhát? Róluk írta Csehov doktor úr drámáját (…).” A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 166 perc Megjelenés dátuma 2008. június 16. Hangsávok magyar

A tragédia, amely egy macska megölésével kezdődik és egy ember megölésével végződik, olyan világot tár elénk, amelyben az emberek a számukra adott életkeretek között kielégületlenek és magányosak. Még annyira sem tudnak komfortos, élvező életformát kialakítani, amennyire körülményeik lehetővé tennék, feloldhatatlanul rosszul érzik magukat a bőrükben, kielégületlenségük nyílt seb, amely állandó irritációnak van kitéve, indulataik kritikus nyomása alatt, a „kiborulás” határán élnek, többé-kevésbé mindnyájukat a hisztéria légköre veszi körül, s együttélésük a „mindenki harca mindenki ellen” formáját ölti. Nem értik a helyzetüket és benne önmagukat, de mindegyikük megpróbál valami értelmet adni az életének, ám megoldásaik hamisak, nincs az életkudarcokból kivezető dinamikájuk, vagy a fájdalomcsillapító öncsalás változatai, vagy még mélyebb tragédiába taszítanak. Spiró György kiemelkedő jelentőségű darabját 1986 őszén mutatta be a Katona József Színház, amelyben Gobbi Hilda utolsó főszerepét alakította. EXTRÁK: Életrajz Audiókommentár - Fenyő D. György - az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára Szöveges információ - Tudásmorzsák / pop up menü A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 154 perc Megjelenés dátuma 2008. október 1. Hangsávok magyar