Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 110. TARTALOM 4 - 5 ARTANZIX 6 - 10 Kiállítás Szikra Renáta: TELI-HOLD - Tudomány + művészet a Louisianában 12 - 14 Kiállítás Winkler Nóra: ÖTEZER ÉV ÉKSZERBEN - A Metropolitan Múzeum kiállítása 16 - 20 Kiállítás Mucsi Emese: ART LIFE AQUATIC - Wes Anderson és a cickánymúmia esete 22 - 27 Város Kovács Ágnes: PRÁGAI SZENT ÁGNES KOLOSTORÁNAK KINCSEI 28 - 30 Város Fáy Miklós: SIETEK JÉZUSHOZ, BETLEHEMBE 32 - 33 Egy kép Szikra Renáta: JÁSZOLBAN A KISDED? 34 - 39 Tanulmány Nárai Szilvia: A SOROZAT MINT GONDOLKODÁSI FORMA - Törvény és szimbólum Rákóczy Gizella festészetében 40 - 45 Artmagazin-díj Topor Tünde: ALWAYS LOOK AT THE BIG PICTURE (MINDIG EGYBEN NÉZD A DOLGOKAT) - Beszélgetés Deák Erikával 46 - 51 Frida Csizmadia Krisztina: EGY PROFÁN IKON SZÜLETÉSE - A Frida Kahlo-jelenség néhány aspektusa 54 - 57 Tárgy / portré Kelényi Béla: UTAZÁS A TEÁSDOBOZON - Kínából Japánba - Budapesten 58 - 60 Film B. Nagy Anikó: A KIS FEHÉR GALLÉR - Egy látványelem a Napszálltából 62 - 63 Gutenberg- galaxis P. Szűcs Julianna: LE A SZNOBOKKAL! - Molnos Péter: A csábítás fegyvere Kiadás éve: 2018 Oldalak száma: 64 oldal Kötésmód: pur ragasztókötés ISBN: 9771785306304 EAN: 9771785306304

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Artmagazin 97. szám Nyári különszámunk tekintettel a vakációra, a várva várt szabadtéri programokra kívül-belül zöld! Címlapunkon életerős nőalak, aki fél kézzel virgonc gyermekét emeli, másikkal pedig egy frissen plántált facsemetét serkent növekedésre. (A kanna sem véletlenül ilyen hangsúlyos, de erről később.) A Nemzeti Múzeum egyik freskójának kortárs átirata címét tekintve a Jövőbe vetett hit allegóriája egyben lapszámunk esszenciája. Gyerekek, kertek és a művészet különböző kombinációi bukkannak fel cikkeinkben akár a múltba, akár a jövőbe tekintünk. A kortárs holland kertprojektek láttán inkább optimistán tekintünk, mint aggódóan, mert azt látjuk, hogy a fiatalok a tudomány és művészet erőit egyesítve meglepően kreatív megoldásokat találnak olykor akut ökológiai problémákra is, más kertekből pedig együtt érző, befogadó közösségi teret alakítanak ki, hogy helyrebillentsék testi-lelki egyensúlyunkat. A kasseli Documenta 14 zöld/öko installációi sötétebb szcenáriót vázolnak fel, miként számos kérdést vet fel tudós és művész felelősségéről a művészeti projektként géntechnikai laborban született, halványzölden fluoreszkáló nyúl, Alba élettörténete is. Címlapunkhoz kapcsolódó témánk még a Múzeumkert idén esedékes rekonstrukciója, aminek kapcsán nemcsak előre nézünk, hanem a kert eseménydús múltját is felidézzük. Forradalmi nemzetgyűlés, légómedence, 56-os szovjet tankok, fák odvában évtizedekig lapuló pöttyös labdák árnyalják a nemzeti közadakozásból ültetett park (itt kerül elő majd a kanna!) történetét. A tudomány és művészet eme "szent ligetében" a gyerekek is mindig otthon érezték magukat, a Pál utcai fiúk kortársai Muzinak, sőt Muzicskának becézték birodalmukat. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor jövő tavasszal a sokat látott faóriásokat példás módon megőrző, az eredeti, 19. századi tervekhez hű angolpark nyitja majd meg kapuit, ami a mai igényeket kávézóval, játszótérrel, sok paddal és persze teljes wifi-lefedettséggel elégíti ki. Addig kárpótoljon bennünket egy képzeletbeli séta Joséphine Bonaparte egykor világhírű rózsakertjében és üvegházában. A császárné botanika (és vásárlás) iránti elkötelezettségének horribilis árát természetesen a férj, Napóleon állta. A malmaisoni kert története kapcsán szó esik egzotikus növények felkutatására indult életveszélyes expedíciókról (Alexander Humboldtéról letehetetlenül izgalmas könyvet is ajánlunk), dáliahisztériáról és arról, hogyan robbantott piacot 1809-ben a kantoni sárga rózsa. Az Európába érkezett egzotikus növények azóta annyira asszimilálódtak, hogy sokat közülük őshonosnak hiszünk, mint az egyébként Észak-Amerikából betelepített akácot, amit nálunk hol kegyetlenül irtanak, hol hungarikummá nyilvánítanak. Nemcsak az akácméz rajongóinak ajánljuk a növények politikai szempontú fel- és kihasználását érdekes megközelítésben tálaló Magyar akác előadást a Trafóban, melyben maga az Akácfa is szót kér. Kertművészeti körképünk után megnézzük, mit kezdenek a gyerekek a művészettel, különösen az iskolából kiszabadulva, nyáron, amikor mi is jobban ráérünk szórakoztatni és persze (művészetre) nevelni őket. Lapunk állandó szerzői, foglalkozásukat tekintve is érintett anyukák (és egy apuka) tesztelték saját gyerekeiket múzeumi környezetben, megosztva velünk a tesztalanyok őszinte és néha könyörtelen ítéletét. Hogy mit szeret, mit bír és mit utál egy múzeumban az új generáció, nem lehet mindegy a hazai művészeti intézményeknek sem, hiszen jövőjük függ attól, hogy felnőttként is visszatérnek-e hozzájuk a mostani gyerekek. De aki csak nyári programajánlatra vágyik, az sem csalódik, mert ez a pár hónap nem is elég ahhoz, hogy a tesztelők által legizgalmasabbnak talált helyeket végigjárjuk. Bónuszként Kotsis Iván korszerű balatoni nyaralóit bemutató cikkünket ajánljuk, a strandra pedig egy aggódó kertész okos és érzékeny meglátásait, Rozsika Parker (nomen est omen) regényes élettörténetét. (Sz. R. - az Artmagazin zöldreferense)Kiadás éve: 2017Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306168EAN: 9771785306168

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Artmagazin 99. szám Olyan érdekes látni, ahogy halad a múltfeldolgozás. Pár éve még az 1945 körüli események hatalmas, átláthatatlan masszaként kötötték össze vagy választották el a háború előtti és utáni időszakot. Aztán elkezdődött a különböző elhallgatott történetek felbukkanása, majd az időszak részletesebb kutatása, az életszerűtlen,stilizált verziók felülvizsgálata, pontosítása. Most, hogy a második OFF-Biennálé is innen, 1945 közvetlen közeléből választott ki egy emblematikus történetet, jól látszik, ahogy napról napra haladnak előre, nemcsak a biennálés projektek előkészületei, hanem a választott előkép rekonstrukciós munkálatai is. A Sztehlo Gábor nevéhez fűződő zugligeti gyerekköztársaság, a Gaudiopolis (Örömváros) megteremtésének története, az előzmények, a gyerekotthon lakóinak élete, aktivitása egyre részletgazdagabban rajzolódik ki előttünk, és jut el tudásunk a "volt valami konkrét ügy a Valahol Európában című film mögött"-állapottól a "de hogyan is szereztek tüzelőt a gyerekek a szétlőtt, romos Budapesten, azon a télen?" konkrétumáig. Gaudiopolis első miniszterelnökével, a 91 éves Keveházi Lászlóval készült interjúnkban erről is olvashatnak. A tüzelőkérdéssel rögtön kapcsolódhatunk egy másik történethez is, a képkeretekéhez. A magyar keretállomány ugyanis eléggé megsínylette a két háborút, és sok gyönyörű faragott meg sok kevésbé gyönyörű, de fából készült keret végezte azokban az időkben a kályhában. Kép és keret viszonyáról sorozatot indítunk, ennek első része is egy interjú, amelyben Zwickl Andrást, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészét kérdezzük. Régi nagy műgyűjtők alakjait bemutató sorozatunk is gazdagodott ebben a számban: címlapképünket is annak a tipikus monarchiabeli gyűjtőnek köszönhetjük, Stern Árminnak, aki éppúgy otthon volt Bécsben, mint Budapesten, és aki két banki igazgatótanácsi ülés között Zulejka című balettjét komponálta. A rengeteg múlttal foglalkozó cikk mellett kortárs kiállításokról is írunk, ebből mondjuk pont William Kentridge munkái szinte mind a történelem különböző, számára érdekes korszakaival foglalkoznak, de teljesen kortárs projekt az Inda Galéria kiállítása, ami ráadásul az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral együttműködésben valósult meg, és nagyjából ugyanazokat az érzéseket tudja előhívni a látogatókból, mint Sztehlo Gábor emlékezete. TARTALOM 4 - 5 ARTANZIX 6 - 13 Interjú Topor Tünde: HA MEGTANULJUK EGYMÁST SZERETNI, AKKOR ÉLÜNK, HA MEG NEM, AKKOR NINCS TOVÁBB... Interjú Keveházi László evangélikus lelkésszel, Gaudiopolis első miniszterelnökével 16 - 20 Kiállítás Vizi Katalin: MÁS KÉP? Queer British Art 22 - 29 Keret Szikra Renáta: A KERET SOSEM MARGINÁLIS KÉRDÉS Interjú Zwickl Andrással, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészével 30 - 31 Egy kép Fáy Miklós: VIRÁG AZ EMBER M S mester: Vizitáció 32 - 35 Kiállítás Mucsi Emese: ÉLJ AZ EGÓNAK William Kentridge 1 000 000 arca 38 - 41 Kiállítás Révész Emese: 365 IDEGEN TÁRGY MEGTISZTÍTÁSA 42 - 47 Emlékhelyek Szilágyi Róza Tekla: MÚZEUM A LÁVABUBORÉKBAN 48 - 49 Háttér Mádl Janka: BALATONI KIS TOSZKÁNA Borsos Miklós tihanyi birodalma 52 - 61 Műgyűjtés Nagy László: EGY MONARCHIABELI POLGÁR A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN Stern Ármin 62 Gutenberg-galaxis Készman József: A ZÖLD, A BÍBOR ÉS A FEKETE. EGY FÁJDALMASAN SZÉP MŰVÉSZET KÖRVONALAI Gelencsér Rothman Éva: Nemes Lampérth JózsefKiadás éve: 2017Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306182EAN: 9771785306182

Szeretem a színeket! Legszívesebben úgy csókolnám őket rá a felületre, hogy érző, imádkozó,mesélő nagyapa, lélekjó nagyanyó, szófogadó gyermek, szerelmes fiatal, búcsút intő falevél legyen belőlük. Azt vallom, hogy a művészet, ha nem nyereségvágyból születik, akkor szentség, ami nemesebbé teszi az iránta nyitva tartó szívű embert. E gondolatok jegyében ajánlom és bocsátom munkáimnak egy részét szeretettel Önök elé. Lőrincz GergelyKiadás éve: 2016Oldalak száma: 58 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789631247824EAN: 9789631247824

Pécs. Mi volt, ami engem ebben a városban magához vonzott, aztán többé nem engedett? Még kísértéseket is legyőzve, önérdekeimmel szemben is itt tartott? Az írások, amelyeket ebbe a kötetbe felvettünk, ezt a bonyolult, önkényes, véletlenekkel tarkított vonzerőt szeretné láthatóvá tenni. Főként azokról szól, akiket nem kényeztetett el túlságosan a kritikai és elméleti érdeklődés, de akiknek működése, szereplése, munkáinak minősége, ezáltal jelentősége nem maradhat említés nélkül. Akikre emlékeznünk kell. Akik velünk együtt élték meg a 21. század első évtizedét. Egyszerűbben? A könyv Pécs elmúlt húsz évének művészetéről szól, némely földrajzi körülménynek figyelembe vételével. Egy kicsit a város kulturális múltjáról is, de többnyire fiatal emberekről. A mai magyar képzőművészet derékhada Pécsett kapta, vagy kapja éltető energiáját. Erről, a 21. század első évtizedében "pályára" kerülő nemzedékről, az őket leginkább formáló "atyákról" és szakmai környezetükről szól ez a könyv.Kiadás éve: 2013Oldalak száma: 400 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789639950955EAN: 9789639950955

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 127. Címlapunk egy nemrég újrafelfedezett tervező plakátjának részletével a tavaszt hirdeti, de a fanfárok most épp csak arra biztathatnak, hogy menjünk ki a szabadba. Közben e számunk segítségével mégis mintha eljuthatnánk legalább Bécsig: három cikkünk is ottani kiállításokról szól, érdekes életművek kerülnek látóterünkbe, van, amit szerzőnk meg tudott nézni, és van, ahová csak készülünk. Az a csodálatos, hogy közben itthon is történtek dolgok, például megnyílt a monokróm festőosztályt bemutató kiállítás a Godot Kortárs Művészeti Intézetben, és viszonylag hosszan nyitva is lehetett, így el tudjuk mesélni, hogyan tanított Károlyi Zsigmond, hogyan lehetett vele újragondolni a képalkotás miértjeit. Olyan időszak ez, amikor elkészülnek régóta tervezett tanulmányok - mi most kettőt is közlünk. Egyet Kondor Béla különös önarcképsorozatáról, ami szoros összefüggést mutat barátja, a művészettörténész Németh Lajos Csontváry-kutatásaival, és egy másikat arról, miért pont El Greco lett az, akiben a modern festők, de leginkább a német expresszionisták fő elődjüket tisztelték. A műkereskedelem előnytelen arcát mutató cikkünkben egy rosszul sikerült hamisítvány kapcsán Dallos Hanna olyan könyvére vetül némi fény, ami differenciálja a háború előtti zsidóság-kereszténység viszonyáról alkotott képünket is. Olaszországba is szívesen utaznánk, mondjuk Velencébe, ahol jó lenne már a Giardini hatalmas fái alatt sétálni; cikkünk a biennálé és a fák kapcsolatát részletezi akkor, amikor egyre érzékenyebbek vagyunk mindenre, ami a fákkal és környezetre gyakorolt hatásukkal foglalkozik. Rómát is ajánljuk, és két könyvről is írunk: az egyik szintén Rómába visz, mintha csak Amerigo Tottal járnánk ott. A másik az iróniáról íródott, ami a könyv szerzője szerint szinte mindig komor háttér előtt tud igazán kibontakozni. A legkomorabb háttér most az, hogy váratlanul meghalt Révész László László. Munkáiról többször írtunk már, a legérzékenyebben elemző szövegben Jósvai Péter ismeretlen világból felsejlő emlékképeknek nevezi őket. De ez az ismeretlen világ az, amiben mi is éltünk. Csak most már nem lesz, aki különös, közkedveltségre egyáltalán nem törekvő stílusában megteremtse az erre a világra vonatkozó újabb és újabb emlékeinket. Magunkra maradtunk, végre el kell kezdenünk figyelmesebben nézni a mostanáig megszületett műveket. Komolyan kell venni mindent, ami maradt, nincs már, akinek a személyes jelenléte ironikus felhangot adna nekik.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306502EAN: 9771785306502

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 130. Címlapunk nem kötődik egyik cikkhez sem, csak ránk vonatkozik, vagyis arra, milyen intenzív munka folyt az elmúlt hónapokban-hetekben, mennyi terv született az Artmagazin újraformálására. Az alapok természetesen maradtak, de rengeteg apró összetevő változott, mind-mind az olvasók kedvéért, persze a szerkesztők szempontjait is figyelembe véve. Úgyhogy itt rögtön köszönetet is mondunk azoknak a munkatársaknak, akiken az Artmagazin és a benne szereplő cikkek kinézete múlik: Horváth Csillának, a grafikusunknak és a 2L stúdiónak, Lakosi Richárdnak és Lakosi Krisztiánnak. És persze a közös munkát koordináló Szilágyi Róza Teklának. Ő amúgy is otthon van most könyvészeti kérdésekben, hiszen a hamarosan megjelenő, Barakonyi Szabolcs által összeállított és Salát Zalán Péter által tervezett Fortepan Masters könyvről készített interjút. Egyébként a Fortepannak is hálásak vagyunk minden egyes lapszám összeállításakor, ezúttal a Déli pályaudvart még fénykorában bemutató fotókért, de más épületfotókért is. Ezekkel tudjuk indokolni, miért is lenne érdemes megvédeni azt a modern építészeti örökséget, ami szinte szisztematikus pusztításnak esik épp most áldozatul. Örökségek pusztulásáról szól az a cikkünk, amelyből kiderül, miért szerepel egy Schiele-képen a régi győri, úgynevezett Kecskelábú híd. Nemkívánatos örökségtől próbálunk megszabadulni, felsorolva hamis Szinyei-képek fajtáit, de pozitív örökségről is írunk: szerzőnk Bak Imre egyik képe kapcsán hozza elő a valaha volt Népművelési Intézet szellemiségét. Új geometrikus tendenciákat ismertető összefoglalónk is a hetvenes évek magyar geometrikus művészeti hagyományának tükrében nézi a mostani műveket, vagyis hozzájuk képest vizsgálja az új stílusjegyeket. De egymáshoz viszonyítva is Horváth Lóczi Judit, Sebestyén Sára és Robitz Anikó művészete három különböző út - bár mindhárom a geometriából indul és az érzékenység felé visz. Ebben a számban is visszatérünk a preraffaelitákhoz: most azt vizsgáljuk, valójában milyen életet éltek a vásznak fájdalmasan szép hősnőinek modelljei, mi volt újszerű azokban a kapcsolatokban, ami egymáshoz, illetve a férfiakhoz fűzte őket. Az újabb kutatások szerint nemcsak annyi volt a szerepük, hogy, mondjuk, a tüdőgyulladásig feküdtek egy kád kihűlő vízben, hanem alkotótársak is voltak, vagy épp menedzselték férjeik megbízásait. A női sorssal szemben érzett elégedetlenséget sejtet a háttérben egy másik cikkünk szerzője: a hegedűművésznő, aki házasságkötése után felhagyott a nyilvános szerepléssel - vajon emiatt néz olyan szomorúan még azokon a portrékon is, amelyek hegedűvel a kezében ábrázolják? Hiába festette és rajzolta le őt számos művész barát, mégis derékba tört egy szépen induló pálya? Eltelik száz év, és szerencsére a világnak ezen a táján már nem társadalmi elvárás a női karrierek feladása férjhezmenetel miatt. Sőt, más tájakon sem: olyan női erőterek alakulhatnak ki, mint az a nemrég megnyílt kortárs művészeti kiállítási helyszín és intézmény, ami minden eddigi - és lássuk be, az itteni közfelfogásban még erősen jelen lévő - előítéletet megcáfol, szóval, olyan nő alapította és működteti, aki bármelyik Vogue-címlapon szerepelhetne, miközben egy hatalmas, hongkongi eredetű nemzetközi cégbirodalom örökösnője, illetve saját vállalkozások létrehozója is. Ezt a kombinációt a magyar mainstream sajtónak még emésztenie kell - feltéve, ha eléri az ingerküszöbüket, hogy itt most minden szempontból áttörés történt. TARTALOMJEGYZÉK: ARTANZIX 4 Gyűjtéstörténet Kovács Ágnes: Akiknél Klimt és Schiele volt a rajztanár. A bécsi Lederer-gyűjtemény tragikus sorsa és a magyar vonatkozások 6 Művész/nők Keserű Luca: Földi vagy égi szerelem? Női alakok és alkotók a preraffaeliták oldalán 16 Épített örökség Branczik Márta: A Déli 26 Interjú Szilágyi Róza Tekla: "Megjelent ez a furcsa szellem, aki magyar volt és átélte a huszadik századot" Interjú Barakonyi Szabolccsal 34 Háttér Mucsi Emese: Eternal smile : ) A neolitikumtól a posztinternet művészetig és vissza 40 Stílustendenciák Lépold Zsanett: Rend, tisztaság és érzékenység. Kortárs geometrikus-konstruktív tendenciák 46 Interjú Topor Tünde: Q, azaz a holnap markában Új kortárs kiállítótér Budapesten: a Q Contemporary 54 Kultúrtörténet Németh István: Egy hollandiai kastély magyar úrnője - Herman Mili, akiért Isaac Israëls és Jan Toorop is rajongott 60 Tanulmány Szinyei Merse Anna: Őszi nagytakarítás. A Szinyei-hamisítások tipológiája I. 66 ARTANZIX Fáy Miklós 78Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306533EAN: 9771785306533

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 121. Címlapunkon egy különleges, kubista Csáky József-szobor részlete látható, amelyhez olyan történet, sőt történetfüzér tartozik, ami nemcsak veszélyhelyzetek túléléséhez ad ötleteket, hanem fontos vagy épp pikáns adalékokkal szolgál néhány életműhöz, például Czóbel Béláéhoz is. Párizs és Kecskemét között ingázunk benne, nizzai kitérőkkel, műtárgyak utáni nyomozással, irodalom-, fotó-, műkereskedelem- illetve divattörténeti vendégszereplőkkel és egy modellügynökség mai tulajdonosával. Egy másik történet a harminc évvel ezelőtti Budapestre visz; az itt galériát alapító Hans Knoll szemével tekinthetünk vissza az 1989 körüli időszak művészeti életére, a pezsgés és beszűkültség akkori elegyére, a Kelet és Nyugat között beinduló áramlás okozta kezdeti euforikus érzésekre. Szó lesz még egy nagy hatású holland műértőről, Van Gogh népszerűsítőjéről, egészen új típusú holland gyűjtemények kialakítójáról, aki valóságos előadó-körutakon ismertette kortársai művészetét, mondjuk Mondrianét vagy épp Csáky Józsefét. E számunkban tanulmány vizsgálja, milyen hatást gyakorolt Cézanne a magyar modernekre, mindezt egy lappangó Berény Róbert-mű kapcsán, de a festészet erős szexuális töltete is szóba kerül, hogy aztán egy másik cikk, vagyis Ferenczy Noémi és a szövés egészen más irányba vigyenek bennünket: a munka világába, amely olyan új embertípust igényelt, amilyen Mattis Teutsch János kései képein is megjelent. Ezek alól tártak fel gyűjtők és galériások kérésére restaurátorok régebbi, konstruktivista, színes Mattis Teutsch-műveket - reflex rovatunk cikke arról szól, mivel indokolható egy ilyen lépés. Szó lesz még Vasarely korai, gyógyászati témájú grafikai terveiről vagy a magyar grafika különútjairól, illetve egy olyan művészről, aki szintén külön utakon járt, pont azokban az években, amikor sikereket arató pályatársai politikusok agyából kipattant elvárások szerint próbáltak alkotni. Mostani cikkeink egy részéhez kiállítások is tartoztak volna, csakhogy közbelépett a járvány - mindenesetre mi feltüntetjük, meddig lennének nyitva, hátha enyhül a helyzet, és mehetünk megnézni őket. És azóta is hálásak vagyunk, hogy még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt eljutottunk Paksra - a magyar modern, illetve organikus építészet egy-egy emlékét szinte tanösvényszerűen bejárva. Végül kiderül, minek állított emléket az Angyalvár tetején álló, kardját épp hüvelyébe visszadugó Szent Mihály arkangyal-szobor. Tényleg jó lenne, ha az a kard megint visszacsusszanna.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 79 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306434EAN: 9771785306434

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 123. Címlapunkon az Apokalipszis lovasai, furcsa, emberszájjal nevető lovakon. Nem a Harag, a Háború, az Éhínség és a Halál jut eszünkbe róluk, hanem az, hogy bele akarnak harapni a jövőbe. Ló és lovas egy figura itt, de a hangsúly a lovakon van, a személyiség animális és még zabolázatlan részén. Reigl Judit, akire címlapunkkal is emlékezünk, legjobb képének ezt a szürrealisztikus művét tartotta. Önarcképnek mondja, ő maga szerepel rajta három barátjával, akikkel a háború és a főiskola után végigcsavarogták Olaszországot, és akikkel teljes szabadságra vágytak, mint minden fiatal, és mint minden művész. E számunkban is sok ponton összefüggő, egymással valamilyen kapcsolatot mutató írásokat olvashatnak: Tardos Tibor író Lukács György hívására akkor jön haza Párizsból, a fiatal szürrealistákat odahagyva, amikor Reigl Judit a közben lehullott vasfüggönyön át odaszökik. Egy fogorvosnő képeket gyűjt, olyanokat is, amit a kiszököttek, pl. Hantai Simon festettek, de ő más miatt is érdekes: nőszövetséget hoz létre a háború előtt, amerikai mintára. Az ott meglátogatott Tri Delta Club kései követőit mi a Doktor Szöszi-filmekből ismerhetjük, és leginkább sisterhoodként, vagyis egymást segítő titkos nővéri szövetségként lehetne őket leírni. Egy ilyet alapított Kunvári Bella is, aki közben a fiatal, jövedelem nélküli művészek fogait ingyen kezelte - hogy legyen mivel beleharapniuk a jövőbe. Gyűjteménye Pécsre került, ahogy Schadl János műveinek jelentős része is. Róla, és a forrongó, 1919-es Budapestre tett utazásáról is olvashatnak, akárcsak egy nagybányai művészcsalád tagjainak szétszórattatásáról - volt, aki Erdélyben maradt annak elcsatolása után is, és voltak, akik átjöttek Budapestre vagy mentek innen is tovább a szabad Európába. Turáni kerámiákat is mutatunk, ha lehet így hívni azokat a Gorka-vázákat, amelyeket a honfoglalás kori sírokban talált edények és más keleti motívumok ihlettek, illetve egy olyan tervezőt, akinek a nevéhez a hatvanas-hetvenes évek mára már kultikussá vált tárgyai fűződnek. És a kortársak felé haladva: írunk a brit Grayson Perryről, aki vázaformát is használ műveiben, bár főműve inkább ő maga. Interjút közlünk Bullás Józseffel, aki a pécsi egyetemen tanít festészetet, és beszámolunk a Rigai Biennáléról, amelynek címe jó végszó akkor, amikor nem tudjuk, apokaliptikus időket élünk-e, vagy esetleg "hirtelen minden virágba borul", mint egy másik kiállításon, Madrid kristálypalotájában. Mindenesetre az úgynevezett Attenborough-generáció okot ad a reménykedésre.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306458EAN: 9771785306458

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 112. A 2019-es év azt hozza lapunk kinézete szempontjából, mint amit a húszas évek hozott a női divatban, amikor is megrövidültek a szoknyák, fiúsan rövid lett a haj, és fűzőbe szorított helyett természetes vastagságú a derék. Nálunk is kényelmesebbé vált minden: mostantól beférünk a postaládákba és kézitáskákba, sőt, 64 helyett 80 oldalon olvashatnak mindarról, ami itthon és a világban történik a kiállítóterekben, vagy épp azokon kívül, de mindenképpen valamilyen művészeti tevékenységgel kapcsolatban. Ebben a számunkban azzal kezdünk, több éves hagyományt folytatva, hogy milyen aukciós rekordok születtek az elmúlt évben - mik kerültek kalapács alá mondjuk a Rockefeller-gyűjteményből, vagy a magyar neoavantgárd köréből. Aztán szó lesz egy kiállításról, ami a fotó új útjait mutatja be Győrben, majd interjút olvashatnak Judith Hervével, aki fotópárokat válogatott férje és fia hagyatékából, hogy kiderüljön, milyen szemléletváltást jelentett az újabb generáció a régihez képest. Címlapképünk Rodolf Hervé fotója, amin egy Király Tamás-ruhát viselő modellt láthatunk, és amely fényesen igazolja azokat a visszaemlékezéseket, amelyek szerint a nyolcvanas évek vége, kilencvenesek eleje a szabadság és az elszabadult kreativitás időszaka volt Magyarországon. Utána Vajda Lajos a téma, hogy a Szentendrén most látható kiállítás alapján újra lehessen gondolni a művészetét, identitását érintő állításokat. Egy másik cikkünk is vele foglalkozik; hogyan alakult a kapcsolata Korniss Dezsővel, illetve hogyan változott megítélésük az időben, egymáshoz képest is. Ezt követő interjúnk valójában tárlatvezetés, amely a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum legújabb kiállítását értelmezi; milyen összefüggést mutat Hajas Tibor két konkrét performansza a tibeti vallás fogalmaival, és azok milyen közvetítéssel tudtak hatni a magyar szubkulturális közegben. A belső hő fejlesztésének képessége és az önfelszámolás aktusa után hatalmas ugrásnak tűnik az a bécsi kiállítás, ami azzal foglalkozik, hogyan határozható meg, akár a reklámok felől közelítve: mi a szép? Amit a legtöbben annak tartanak? Bécsben szavazhatunk erről. De ha már Bécs, egy másik kiállítást is ajánlunk onnan, Kolo Moserét, az úgynevezett Wiener Werkstatte nagy alakjáét, tele "szebbnél-szebb" geometrikus szecessziós tárggyal. Egy Garda-tó melleti villába is ellátogatunk, hogy megnézzük, milyen környezetet épített maga köré Gabriele D'Annunzio, az olaszok vátesz-költője, sőt egy rövid ideig hadvezére, Wagner- és Nietzsche-rajongó, Szent Sebestyén alakjának átszexualizálója stb., stb. Végül egy szocializmus kori blokk: megnézzük, milyen szerepet játszott a Dürer Terem a grafika hatvanas évekbeli felvirágzásában, illetve szembesülhetünk Bortnyik "korszerűsített" klasszikusával, egy tupírozott hajú, erős szemkontúrú, hatvanas évekbeli Mona Lisával. De szerintem Bortnyik ráérzett a nőképben később bekövetkezett változás mértékére - az élet őt igazolta, Mona Lisája inkább hasonlít Nina Hagenre, mint az összeborzolt hajjal is ártalmatlan Váradi Hédire. TARTALOM ARTANZIX Műkereskedelem Martos Gábor: CSÚCSOK ÉS CSALÓDÁSOK 2018 a műkereskedelemben Egy kép(sorozat) Lépold Zsanett: FLAKONOK ÉS LEKÉPEZÉSÜK TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON Biró Dávid: Axiom Interjú Topor Tünde: AZ ÉLET AKARAT Beszélgetés Judith Hervével Kritika György Péter: AZ IDENTITÁS ÉS PROGRAM NÉLKÜLI MŰVÉSZET A Vajda-paradigma Mikrotörténet Gréczi Emőke: FESTŐK SORSA EGY CSOPORTBAN ÉS AZ IDŐBEN Mikrotörténelem Korniss-sal és Vajdával Interjú Szikra Renáta - Topor Tünde: TISZTA FÖLD, TISZTA FÉNY Interjú Kelényi Béla tibetológussal Kiállítás Szilágyi Róza Tekla: KÖNNYŰ A SZÉPET SZERETNI?! Sagmeister & Walsh: Beauty Emlékhely Keserű Luca: A VITTOREALE SZÁRNYAS GÉNIUSZA Gabriele D'Annunzio in situ Dizájn Vadas József: AZ EZERMESTER Kolo Moser és a n de siécle Grafika Révész Emese: A GRAFIKA OTTHONA A Dürer Terem története Tanulmány Bakos Katalin: GÚNYKÉP VAGY VÁGYKÉP? Bortnyik Sándor: Mona Lisa a XX. században, 1961Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 79 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306328EAN: 9771785306328

A kortárs művészeti beszédmód egyik sarkalatos kérdése azoknak az értelmezői kereteknek a tágíthatósága, amelyek a művészetet meghatározzák. A szakirodalom a különböző elméleti diszciplínák tudományágának, illetve kutatási eredményeinek integrálásával tesz erre kísérletet. A jelenség nemcsak a képzőművészet, hanem az irodalom és kultúratudomány területén is jól látható: az értelmezői háló a társadalomtudományok széles köréből merít, bevonja a szociológia, a politológia, a filozófia, a médiaelméletek és a gazdasági kritika területeit. Ennek megfelelően a vizsgálatok érintik a művészet kultúrában vagy társadalomban betöltött szerepét, illetve ennek a szerepnek a történeti változását, valamint reflektálnak arra, hogy milyen társadalmi, politikai vagy materiális tényezők formálják a kultúra, és azon belül a művészetek létrejöttének és értelmezésének lehetőségeit.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 204 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789639990722EAN: 9789639990722

Idegen emberek idegen stílusokban. Mégis olyan ismerősek, közeliek. Ott fortyognak a lelkünk mélyén ezek az ijesztő hősök, másrészt a szép időtlen simogatásának megannyi művészeti stílusa. Ahogy a két ellentétes világ folyton összekeveredik, összecsap, összeáll belőle egy új nagy kép: a sok festményből felépülő hatalmas önarckép, amely mi vagyunk közös történeteinkkel.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 71 oldalKötésmód: keménytábla, védőborítóISBN: 9786155456503EAN: 9786155456503

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 118. Kedves Olvasóink! Fogadják szeretettel ünnepi számunkat, aminek címlapján egy játékos kedvű flamand festő olyan illúziókeltően megfestett képének részlete szerepel, mintha csak valaki lefotózta volna egy furcsa mesekönyveken nevelkedett gyerek tengerparti kis kompozícióját. A teljes művet a Szépművészeti Múzeum most futó barokk kiállításán lehet látni; erről a lapban a kurátor mesél, néhány képéről pedig egy látogató elmélkedik, de olvashatnak az előzményről, Jan van Eyckről és egy Rubenshez hasonló hatású festőről, Gerhard Richterről, illetve arról a filmről, amihez végül nem adta a nevét. Szó lesz még cári ékszerekről, fényruháról, a Notre-Dame-ról, Leonardóról és egy, a szűrmotívumoktól az absztrakt textilképekig jutó magyar tervezőnőről vagy arról: mi köze az Artmagazin-díjat elnyert galériásnak a Tom és Jerry-s rágógumikhoz. Szerkesztőségünk és eseményeink helyszínével, a Loffice Budapesttel közös rejtvénysorozatot indítunk: azt kell kitalálni, melyik nagyhatású művész életére, műveire utalnak képrejtvényünk motívumai. És mert karácsonyi szám, beálltunk egy közös fotóhoz a Füvészkert Pálmaházába a zöld, sőt örökzöld gondolat jegyében, illetve mert van olyan cikkünk is, ami egy fantasztikus brazil kerttervezőről szól. A csoportképen balról jobbra haladva a felső sorban Lépold Zsanett, Lukács Annabella, középen Einspach Gábor, majd Szuda Barna, Szilágyi Róza Tekla, aztán pedig lejjebb, jobbról balra Horváth Csilla, Szikra Renáta, Winkler Nóra, Topor Tünde és Tormási Anita kíván boldog karácsonyt és sikereket, jó kiállításokat, fantasztikus időt és sok zöldet - fát, bokrot, virágot - az új évben! A jó olvasnivalóról gondoskodunk mi: vagyis az Önök Artmagazinja. TARTALOM Topor Tünde - Winkler Nóra: MINDIG IS A LEGJOBB GALÉRIÁT AKARTAM CSINÁLNI Beszélgetés Pados Gáborral, az acb Galéria tulajdonosával Lépold Zsanett: FÉNYRUHA Atsuko Tanaka kiállítása a stockholmi Moderna Museet-ben Szikra Renáta: MINIMALISTA DZSUNGEL Roberto Burle Marx forradalmi kertjei Vincze Miklós: KÁRÁSZ MARISKA, AVAGY A SZŰRMINTÁKTÓL AZ ABSZTRAKT TEXTILIG Zemlényi-Kovács Barnabás: SZERZŐ MŰ NÉLKÜL Szilágyi Róza Tekla: FIRE WALK WITH ME A Notre-Dame tűzvészének margójára Szuda Barna: A VILÁG LEGDRÁGÁBB GOLYÓÁLLÓ MELLÉNYE Németh István: JAN VAN EYCK ÉS A KÖZÉPKOR ALKONYA Topor Tünde: A SZERETHETŐ BAROKK Beszélgetés Tátrai Júliával, a Rubens, Van Dyck és a amand festészet fénykora című kiállítás kurátorával Fáy Miklós: ÉDES ÉLETÜK Horváth Hilda: EMLÉKEZÉS EGYIK LEGNAGYOBB MŰGYŰJTŐNKRE, GRÓF PÁLFFY JÁNOSRA LEONARDOKiadás éve: 2019Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306380EAN: 9771785306380

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Itt a nyár, az iskolák leveszik kezüket a gyerekekről, akikre most hétköznap délelőttönként is rácsodálkozhat egy-egy szerencsésebb családtag. Ha esetleg nem hajlandók kimenni a lakásból (a mobiljuk pedig épp lemerült, és eldugtuk a töltőjét), akkor most nyugodtan kezükbe nyomhatjuk ezt az Artmagazint, mert van benne 8 olyan oldal, amivel talán ellesznek egy darabig. Elképzelhető, hogy e kreatív időszakuk után nápolyit találunk a szőnyegbe taposva, vagy kölesgolyók roppannak a papucs alatt, de a szerencsésebb szülők megúszhatják azzal, hogy gyerekük Malevicset generált vagy indiai istennőkkel kártyázott. Netán szecessziós lett. Mindeközben a felnőttek joggal várhatják, hogy végre ők is hozzájussanak szellemi táplálékukhoz, és olvashassanak például a szlovák cukorgyártás bealkonyulásáról, az erről szóló pozsonyi kiállításról, vagy arról, hogy a kommunákban élő svéd 68-asok gyerekei hogyan élték meg a hagyományos családi keretek hiányát. Aztán, ha még megvannak a Wes Anderson-os oldalak, és senki sem vágta ki belőlük a képeket, akkor ki fog derülni legutóbbi filmje, a bábanimáció Kutyák szigete kapcsán, hogy mi lehet az oka a csak rá jellemző, szerzőnk szerint már-már kényszeres törekvésnek a szimmetriára, rendezettségre, harmonikus látványra. Arról is olvashatnak hogy ment a felvételiztetés régen a művészettörténet szakon, illetve milyen állás a múzeumigazgatás, milyen feszültségek és milyen örömök járnak vele - most éppen Győrben, az Audi jelenléte által is generált pezsgésben. Aztán egyik interjúnk kapcsán olvasóink elgondolkodhatnak azon, ők mikor szerették meg a nonfiguratív művészetet, vagy hogy iskolásként vitték-e őket múzeumba, és ha igen, emlékeik szerint mit lehetett ott csinálni, milyen teremőrökkel találkoztak, és a helyzet vajon mennyiben változott. Ha már múzeum: megnézzük, száz évvel ezelőtt milyen képek lógtak a művészetet frissen megszerető közönség által is látogatott Műcsarnok falán, illetve ezeken milyen gyerekek szerepeltek. El lehet dönteni, hogy ezeket a képeket jobb-e nézegetni, vagy azokat a szöveg nélküli mesekönyveket, amikben Piroska néha egy virágok között megjelenő piros kör, a farkas pedig egy geometrikus farkasfogminta. Ha már nincs több lehetőség az otthoni nyugodt olvasásra, mert gondoskodni kell a fiatalabb generáció folyamatos szórakoztatásáról, akkor hiába van nyár, múzeumba is érdemes menni: számtalan múzeum számtalan gyerekprogramot kínál, ezekből mutatunk be mi is néhányat, Esztergomtól Balatonfüredig, Kecskeméttől Szentendréig. Végül, ha már mindenki mindenen túl van, újra elő lehet venni az okos eszközöket, és megnézni harmadik interjúalanyunk designpedagógiai oldalát, a designped.com-ot, és meríteni belőle, amíg csak el nem érkezik a lefekvés ideje, vagy ki nem lehet menni végre a strandra. Mi a szerkesztőségben várjuk a küldeményeket a gyerekektől - lásd az 59. oldal alját! TARTALOM 6 - 7 ARTANZIX 8 - 13 Interjú Winkler Nóra: ÍGY LEHETETT KIKACSINTGATNI VIDÉKRŐL... Beszélgetés Grászli Bernadett-tel, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatójával 14 - 18 Kiállítás Lépold Zsanett: KELETI CUKORSÜVEG Németh Ilona kiállítása a pozsonyi Kunsthalléban 20 - 24 Kiállítás Mucsi Emese: A FORRADALOM GYERMEKEINEK GYERMEKEI IS FORRADALMÁROK? 26 - 30 Film Kolozsi László: ÁTKELÉS A SZIMMETRIÁN Kutyák szigete, Wes Anderson lmjeiről 32 - 35 Művész és közönsége Támba Renátó: KIS FELNŐTTEK, SZÉP ÁRVÁK, KEDVES CSÍNYTEVŐK Néhány példa a gyermekkor ábrázolására a műcsarnoki festészetben 36 - 40 Interjú Topor Tünde: A LAIKUSOK ÁLTALÁBAN NEM SZERETIK A NONFIGURATÍV FESTMÉNYEKET Beszélgetés Illés Anikóval, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének igazgatójával 42 - 48 Körkérdés NYARALÓK A MÚZEUMBAN Válaszol: Vereckei András, Hársvölgyi Virág, Kovács Ágnes, Szabadhegyi Zita, Martos Virág, Jalsovitzky Sára, Nyitrai Orsolya, Gergely Gabriella, Kassai Hajnal 50 - 54 Interjú Szikra Renáta: NEM CSAK A KEZÜNKKEL, A FEJÜNKKEL IS RAJZOLUNK Beszélgetés Mészáros Zsuzska rajztanár-designpedagógussal 55 - 62 Játék Szikra Renáta és Szilágyi Róza Tekla: HELLÓ! Melléklet gyerekeknek 64 - 70 (anti) Gutenberg-galaxis Révész Emese: PIROSKA ÉS A NÉGYZET Dizájn mesekönyv-sorozatokKiadás éve: 2018Oldalak száma: 72 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306250EAN: 9771785306250

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Címlapunkon Frida Kahlo. Ezt a ziccert nem lehetett kihagyni, ha egy héttel a megnyitás után már 10 000 ember volt kíváncsi a Nemzeti Galéria kiállítására (úgyhogy már hétfőnként is lehet menni, nincs szünnap!). Cikkünk is szól Frida Kahlóról, pontosabban kapcsolatáról a magyar fotóssal, Nickolas Murayval, aki színes filmre fotózta őt, miközben egymásba is szerettek valamennyire. És ha már lúd, legyen kövér, Van Goghról is olvashatnak, pontosabban a sógornőjéről, aki igazi holland rendességgel és módszerességgel kezelte a hagyatékot és csinálta meg az egyik legnagyobb művésznevet műpiaci és ajándékozási tranzakcióival. Közben egy olyan Van Gogh-kép is szóba kerül, ami Magyarországon volt, Kohner Adolf gyűjteményében, és amiben nemrég találtak meg egy szegény, beleragadt, francia szöcskét. A fotótörténet nagy neve Madame d'Ora, aki rengeteg, később emblematikussá vált felvételt készített, például a meztelen Josephine Bakerről, de lehet, hogy Roman Polanski is tőle vette az ötletet, hogy mi legyen a lassan megbomló elméjű Catherine Deneuve táskájában az Iszonyat című filmben - egy megnyúzott nyúl, mert Madame d'Ora ilyesmiket is előszerettel fotózott a maga örömére, amikor már unta a sok hírességet. Nálunk is jártak hírességek, Erwin Wurm, akinek a Ludwig Múzeumban van kiállítása és Julian Rosefeldt, akinek fantasztikus videoművét, a Manifestót, Cate Blanchett-tel az összes szerepekben a Nemzeti Galériában lehet megnézni. Mindkettőjükkel nagyon jó interjú készült, amiből kulisszatitkok is kiderülnek. De a kulisszák mögé nézve jó eséllyel traumatikus vizekre tévedhetünk: akár arról a történetről van szó, ami Kovalik Balázs legutóbbi rendezésében adta az életszerű hátteret, akár arról a kiállításról, ami szintén a kibeszélés egy formáját jelenti, és aminek segítségével szeretné a most leköszönő főapát, Várszegi Asztrik a feloldozás esélyét kérni és megadni mindazokkal az eseményekkel kapcsolatban, amelyek felszínre kerülése az egész katolikus egyházat megrázta az utóbbi időben. Pannonhalma sem maradt ki ebből, egyik rendtársuknak, Varga Mátyásnak el is kellett hagynia a közösséget. Az mindenesetre egészen kivételes, amilyen formában Pannonhalmán a kibékülést kezdeményezik. Valamiféle kibékítés zajlik Debrecenben is, a MODEM-ben látható válogatás az Antal-Lusztig-gyűjteményből olyan művészeket mutat be egy csoportban, akiknél a közösség, legalábbis Barcsay Jenővel szinte csak posztumusz, a gyűjtő és a kurátor jóvoltából jöhetett létre. A városok színesítésével és a műtárgyak birtoklásának demokratizálásával próbálkozó (ebbe sajnos beletört a bicskája) Victor Vasarely is szóba kerül, az ő hagyatékának ügyében is jól jönne a kibékülés az örökösök között, de az egyelőre problémás viszonyok ellenére is egyre-másra nyílnak műveiből a kiállítások - róla budapesti múzeumának igazgatójával, Orosz Mártonnal beszélgettünk. Érdekes módon a leghűvösebb helyet a nyári kánikulában akkor találjuk meg, ha felmegyünk a Várba régi kályhacsempéket nézegetni, hiszen a régi, akár 15. századi kerámiákat és metszeteket szigorúan temperált környezetben lehet csak kiállítani. Régészet, iparművészet és képzőművészet viszonyáról, a műemlékvédelem helyzetéről egy másik múzeumigazgatót, a kályhacsempe-kiállítás kurátorát, Végh Andrást kérdeztük. A Magyar Tudományos Akadémia 150 éves székházáról nemrég megjelent könyvből enciklopédikus tudásra tehetünk szert, mondja szerzőnk, aki ugyanebben a számban egy másik szerzőnktől búcsúzik, egy különösen kedvestől, Birkás Ákostól, aki szintén enciklopédikus tudással felvértezve, viszont a művész szempontjából nézett az általa választott tárgyra. Mindig boldog voltam, ha írt nekünk, a cikkei és a személye is nagyon fog hiányozni. TARTALOM 4-5 ARTANZIX 6-7 Birkás Ákos Mélyi József: A TÁVOLSÁGRÓL Birkás Ákos emlékére 8-9 Esszé Szilágyi Róza Tekla: ERWIN WURM ÉS A VISSZAFORDÍTHATÓ READY-MADE 10-17 Interjú + kiállítás Winkler Nóra: MAGAS, ŐSZES FÉRFIAK ELEGÁNS CIPŐBEN Nem vagyok viccmesélő alkat - Erwin Wurm Mint egy őrült jó koktél, ami felrobbantja az agyad - Julian Rosefeldt 18-23 Frida Lantos Adriána: NICK, SZERETLEK... Frida Kahlo magyar szerelme, Nickolas Muray 24-26 Fotó + kiállítás Szikra Renáta: MADAME D'ORA LENCSÉJE 28-35 Műkereskedelem-történet Martos Gábor: A SÓGORNŐ, AKI FELÉPÍTETTE A VAN GOGH NEVET 36-39 Díszletnéző Topor Tünde: OPERATERÁPIA Avagy pillantás a rokokó kulisszák mögé 40-45 Interjú Lépold Zsanett: ILYENKOR AZ EMBER SAJÁT MAGA KELL, HOGY FELTALÁLJA A SPANYOLVIASZT Interjú Orosz Mártonnal, a budapesti Vasarely Múzeum igazgatójával 46-49 Kiállítás Salamon Júlia: VISSZAJÁTSZOTT JÖVŐKÉPEK Kibékülés Pannonhalmán 50-54 Kiállítás Gréczi Emőke: ÖT PLUSZ EGY Válogatás az Antal-Lusztig-gyűjteményből, MODEM 56-60 Interjú Fáy Miklós: MINDEN RÉGÉSZNEK VAN OLYAN EMLÉKE, HOGY TALÁLT EGY SZÉP KÁLYHACSEMPÉT Interjú Végh Andrással 62-63 Gutenberg-galaxis Mélyi József: A BABÉR MARADANDÓSÁGA Bicskei Éva, Ugry Bálint: 150 éves az Akadémia székháza. Épület-, intézmény- és gyűjteménytörténetKiadás éve: 2018Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: kartonISBN: 9771785306267EAN: 9771785306267

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 107. Ádámtól és Évától indulunk, David LaChapelle rendkívüli energiákat csapdába ejtő éden-fotójával búcsúztatva a nyarat. Aztán az iskolakezdésnek megfelelően a Magyar Képzőművészeti Egyetem új rektorával készült interjú következik, hogy lássuk, merrefelé tart egy autonóm művészek képzésére hivatott intézmény. Majd a címlapsztori: a nő a szocialista reklámban, többek között Pataki Ági Fabulon-nézésével illusztrálva. Őt Kozma Lajos követi, akinek az épületeit, bútorait, könyvterveit mindenki ismeri, de mert életéről keveset tudunk, nálunk megnézhetik őt, amint nyugágyában napozik vagy pizsamában ül az íróasztalánál. Frida Kahlóról is családi történeteket olvashatnak a legkisebb húgának unokájával, Cristinával készült interjúban, illetve érdekes adalékokat egy mexikói fotós dinasztiáról. Mexikó után pedig Kína, egy jellegzetes, kulturális forradalom utáni képpel, majd Szardínia következik, élménybeszámoló az ottani néprajzi múzeumból, aminek gyűjtőkörébe a helyi kenyerek is beletartoznak, hiszen ott szinte minden eseményhez másfajta kenyeret sütnek. Perzsaszőnyegről is írunk, felfejtve régi oázis-motívumokat, majd visszatérünk Mexikóba Josef és Anni Albersszel, akik az ottani piramisok geometrikus rendszerétől inspirálódva dolgozták ki saját képi rendszereiket. Kicsit megint hazaugrunk, csak ide a Balaton mellé, Somogytúrra, ahol a nyarakat töltötte egy, az év többi részében Párizsban dolgozó festő és családja. A róluk szóló cikkben megjelenik Clemenceau, akkori francia miniszterelnök is, aki aztán a könyvajánlóban is feltűnik, mint Monet Vízililiomainak kortárs csodálója, illetve az elhelyezésüket kiharcoló műbarát. Műbarátokkal a következő recenzióban is találkozhatunk, bár P. Szűcs Julianna végkövetkeztetései kicsit szomorú lezárását jelentik egy, még az édenkerttel kezdődő számnak, bármilyen fura volt is az az éden. Mindez nem más, mint kiűzetés a szabad művészet paradicsomából, de vigasztalásul jön még az Artmagazin Online-t ajánló oldal, ami mindenkit Palermóba irányít, a kétévenként megrendezett Manifestára, illetve ezúton is invitáljuk olvasóinkat a Design Héten évente már hagyományosan megrendezett Art Loves Design aukcióra, ami pedig kifejezetten vidám perspektívát jelenthet mindenkinek, aki műbarát. TARTALOM ARTANZIX Kiállítás Mucsi Emese: NINCS ÚJ A DISZKÓGÖMB ALATT David LaChapelle Groningenben Interjú Szikra Renáta - Topor Tünde: A HASZNOSULÁSUNK NEM AZONNALI Beszélgetés Radák Eszterrel, a Képzőművészeti Egyetem rektorával Kiállítás Lépold Zsanett: KÉNYELMESEN ÉLHET, DOLGOZNAK A GÉPEK A nő és a szocialista reklám Belső/Építészet Horányi Éva: ÉPÍTÉSZ NYUGÁGYBAN ÉS RAJZASZTALNÁL Lábjegyzetek Kozma Lajosról Egy kép Szilágyi Róza Tekla: ÚJSZÜLÖTT IRÓNIA Zhao Bandi: Young Zhang Interjú Torma Beatrix: GYEREKKOROMBAN MÉG SZOKATLAN HANGZÁSÚ VEZETÉKNÉVNEK SZÁMÍTOTT Beszélgetés Cristina Kahlóval Múzeum Winkler Nóra: SÉTA A KENYÉR-MENNYORSZÁGBAN Etnográ ai Múzeum Szardínián Kiállítás Szikra Renáta: PARADICSOM-KONZERV Kertes perzsaszőnyegek a Metropolitan Múzeumban Tanulmány Keserű Luca: UTAZÁS A PIRAMIS KÖZÉPPONTJA FELÉ Josef Albers Mexikóban Emlékhelyek Martos Gábor: LOVAGOLT-E EGY MAGYAR FESTŐ GYERMEKE A TIGRIS HÁTÁN? Kunffyék és Clemenceau Gutenberg-galaxis Topor Tünde: MADARAK A MŰTEREMBEN Ross King: Dühödt ámulat. Claude Monet és a Vízililiomok Gutenberg-galaxis P. Szűcs Julianna: AZ ANGYAL A RÉSZLETEKBEN REJLIK Zwickl András: Az úgynevezett akadémikus-iskolától kezdve a legszélsőbb túlzásig - Fejezetek a modern magyar művészet történetéből 1890-1940Kiadás éve: 2018Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306274EAN: 9771785306274

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 108. E számunk szinte minden cikke alapkérdéseket feszeget, még a látszólag ártalmatlanabbak is. Az, hogy mik a történések egy múzeum terében, hogyan kerülhet abba egy festő, főleg, ha a művészeti határátlépések korában (amikor a valódi határátlépés egyébként épp lehetetlen vagy nagyon megnehezített) nem akarja megvárni, amíg mások belehelyezik, egy festő számára alapkérdés. Birkás Ákos erre olyan választ adott, ami a korszellemnek éppúgy megfelelt, mint saját, úgy is mondhatnám operai hagyományainak (édesanyja, mostohaapja révén az Operaház központi szerepet játszott családjuk életében) és többnyire vitriolos humorának. Azon is muszáj elgondolkodnunk, mik lesznek fontosak egy-egy nehéz élethelyzetben, vagy épp mi adhat reményt, aztán vigaszt, amikor visszafordíthatatlanná válnak dolgok. Pontosabban, amikor szembesülni kell azzal, hogy visszafordíthatatlanok. És azzal is számolnunk kell, mi marad valaki után, és azzal mit kezdenek a következő generációk. Az is érdekes kérdés, min múlik, hogy egy művész merrefelé hajlik, milyen módszereket választ, hogy Lesznai Annát idézve, rendbe tegye a világnak egy kis, kimetszett darabját. Építkezik vagy rajzol? Úgy alkotja meg a saját világát, mint egy feltekert szőnyeget, amit ő gurít ki, vagy geometrikus jelek rendszereként, esetleg egyre inkább ugyanúgy, mint amilyen a valódi világ, csak a nagyon bonyolultan bepörgetett jelrendszerek segítségével szinte megszólalásig hasonlóra teremtve? És akkor a gyűjtőkről (legyenek akár magán-, akár közfeladatot ellátó múzeumi emberek) még nem is beszéltünk, hogy ők mit és miért gondolnak megőrzésre méltónak. Mi lesz tehát velünk a halálunk után, mi marad a mögöttünk állókra, ők mit és hogyan őriznek meg belőlünk, ehhez tudunk olvasóinknak megint csak adalékokkal szolgálni és olyan, szó szerint konstruktív példákkal, mint amilyen az az ostendei kiállítás, ami még részletesebben leírt európai összefüggésrendszerbe helyezi például Kassák Lajos művészetét (akinek itthoni újraértékelésén tavaly három kiállítás is dolgozott). De újraértékelhetjük az ötvenes évek itthoni művészetét is, most épp a grafikát, egy most látható miskolci kiállítás kapcsán, és olvashatunk a rendkívül ellentmondásosnak nyugodtan nevezhető Bortnyik-életmű egy központi műfajáról is, pontosabban az ezt feldolgozó könyvről. És az is jó gyakorlat az örökséghez való viszonyunk felélénkítésére, ha egy Bécsben élő magyar szemével nézünk rá. Például a valaha Moszkva térinek nevezett metrókijárat emblematikus legyező formájára. Rögtön megnyugodhatunk, a művészek csodálatosan kiszámíthatatlanok. Sose tudhatjuk, miből mi lesz általuk. Csak az biztos, hogy valami, ami az által él, hogy mi nézzük. TARTALOM ARTANZIX Kiállítás Szikra Renáta: A TUDATLANSÁG KIŰZETÉSE Esszé György Péter: FESTŐ VOLTAM, SZERETTEM A FESTÉSZETET Birkás Ákos önarcképei Kiállítás Lépold Zsanett: KETTŐS LÁTÁS Andreas Fogarasi a Vintage-ban Kiállítás Mélyi József: AZ ÖTVENES ÉVEK BÉLYEGE Szocreál grafikák Miskolcon Frida Horváth Gyöngyvér: FRIDA, AVAGY A FÁJDALOM DOMESZTIKÁLÁSA In memoriam Szakács Béla Zsolt: IN MEMORIAM SÁGHY MARIANNE Sághy Marianne: ÁTLÉNYEGÜLÉS - Maria de Faykod keresztútja Esszé Weiner Sennyey Tibor: A CIPRUSLOMBOT SZELLŐ HAJTJA SZÉT Békássy Ferenc és egy meg nem épült kápolna Kiállítás Topor Tünde: ORNAMENTALIZMUST? AZT! A balatonfüredi Lesznai-kiállítás egyik képe kapcsán Interjú Ébli Gábor: MAGÁNGYŰJTÉS VAGY INTÉZMÉNYESÜLÉS? Beszélgetés Szöllősi-Nagy Andrással Tanulmány Dobó Gábor - Szeredi Merse Pál: FOLYÓIRAT-SZERKESZTŐK KÖZTÁRSASÁGA Hasonlóságok és kapcsolatok a belga és a magyar történeti avantgárdban Gutenberg-galaxis Forgács Éva: A REKLÁM HELYE Bakos Katalin: Bortnyik Sándor és a Műhely. Bortnyik Sándor tervezőgrafikai munkássága (1914-1947) és a "magyar bauhaus" (1928-1938) Dunai Andrea: DÖNTÉSEK Kovács Ágnes: A hajlított kalap. Elhurcolt magyar műkincsek Martos Gábor: EGY ÉPÜLET, ÉS AMI MÖGÖTTE (BENNE) VAN Ziegler Ágnes: A brassói Fekete templom - Reformáció és renovációKiadás éve: 2018Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306281EAN: 9771785306281

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 109. Újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum. Csak most, hogy megint beszabadulhatott ide az ember, vált nyilvánvalóvá, mennyire hiányzott az elmúlt három évben, amíg a rekonstrukció zajlott. Kis, személyes összeállítással ünnepeljük, és annyira örülünk neki, hogy még azon sem akadunk fenn, hogy itt maradt a mi Bruegelünk, pedig Bécsben hatalmas id. Pieter Bruegel-kiállítás van (amihez szerzőnk fantasztikus adalékokkal szolgál). A budapesti szenzációhoz, a Nemzeti Galériában látható londoni iskolához is kapcsolódik egy írásunk, aminek témája a két fő alak, Lucian Freud és Francis Bacon, pontosabban az, miért számít mindkettejük festészete korszakhatárnak az ember ábrázolását ambicionáló festészet történetében. Festészeti alapproblémáról szól ezt követő cikkünk is: olyasmiről, amit azok, akik nem próbáltak még festeni, képet létrehozni, nem is biztos, hogy értenek. Hogy a kép születése milyen ismeretlen erők mozgósításával, vagy egyszerűen csak működésbe lépésével történik. És hogy hogyan ragadható meg ez a folyamat pont egy olyan valaki által, aki maga is benne van. Nem könnyű feladat, de elmondható, hogy mindennek a leírása sem az. Mint ahogy egy még feldolgozatlan korszak, a közelmúltunk bemutatása sem: hogy meghagyva a több szempontú értelmezés lehetőségét, azért mégis megtörténjen valamiféle alapvetés, a jelenségek pontos leírása. A Kiscelli Múzeum új kiállítása az 1971-es év mint korszakhatár ürügyén, mindezt felvállalva mutatja be az akkori tendenciákat. És ez az időszak tűnik fel interjúnkban is, ami a londoni Design Museum magyar származású kurátorával készült. Az általa rendezett kiállítás abból a szempontból vizsgálja mai életmódunkat, hogy az mutat-e átfedést azokkal az elképzelésekkel, amelyek 40-50 évvel ezelőtt próbálták megrajzolni a jövőt - a mi mostani jelenünket. Múltbeli képzetek, formák és a jelen személyes élményei, tapasztalatai egy másik kiállításban is reakcióba lépnek egymással, erről szóló cikkünk azzal is foglalkozik, változott-e annyit a világ, hogy a hős anya szerepköre betölthető-e akár az apa által is? Arany János és a képzőművészet kapcsolatát bemutató sorozatunk befejező része azokkal a festményekkel, szobrokkal, grafikákkal, sőt filmekkel foglalkozik, amelyek egy-egy Arany-művet választottak témául: a kedvenc a Tetemre hívás és a Hídavatás. Egy olasz tervező, Carlo Bugatti, az autókonstruktőrök apukája által tervezett fantasztikus női íróasztalról írunk, amely a nemrég újra megnyitott Ráth-villában látható, és amely olyan sűrűségben keveri a stílusokat, bizáncit, kínait, arabot, mint mondjuk Palermo, ahol a Manifesta idén vendégeskedett, ami Európa egyik kulturális fővárosa is - és most már örök szerelem. TARTALOM ARTANZIX Múzeum HELLÓ, SZÉPMŰ! Kiállítás P. Szűcs Julianna: VOLT EGYSZER EGY MÓKÁS PIETER Bruegel-kiállítás Bécsben Tanulmány Babarczy Eszter: A TEST TÉNYEI Bacon és Freud a Nemzeti Galériában Esszé Seregi Tamás: A SZÜLETŐ KÉP Korodi Luca festészetéről Interjú Lépold Zsanett: A HOLNAP TEGNAPJA Lakberendezési utópiák és a mai valóság - beszélgetés Steierhoffer Eszterrel Kiállítás Mélyi József: FALREKONSTRUKCIÓ Az 1971. Párhuzamos különidők című kiállításról Kiállítás Szilágyi Róza Tekla: A MEGINTERJÚVOLT ÉLET Puklus Péter kiállítása a Glassyard Galleryben Arany Hajdu István: ARANYTÓL, ARANYRÓL, ARANYNAK Arany János és a képzőművészet 3. rész Tárgy/portré Németh György: BÚTORFANTÁZIA Női íróasztal Carlo Bugatti műhelyéből Város Topor Tünde: PALERMO MON AMOURKiadás éve: 2018Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306298EAN: 9771785306298

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 111. '80-as évek különszám A '80-as évekre nőtt fel az a generáció, akik egész addigi életüket egy irracionális, a valódi választásokat és felelősségvállalást, logikus tervezést ellehetetlenítő rendszerben élték le, általában mindenfajta reális, konstruktív jövőkép nélkül. Az az életérzés, amit mindez okozott, sokféle módon és műfajban kifejeződhetett, de ahogy minden friss, eredeti és nonkonform jelenség esetében, itt is parttalanná vált a kreativitás, amit leginkább úgy kell érteni, hogy sem a műfaji keretek, sem más szabályok nem akadályozták az önkifejezést. Pontosabban: most azokat a művészeti megnyilvánulásokat tartjuk a legérdekesebbeknek, amelyekre ez a szabályok nélküliség a jellemző, plusz valami kemény dac is az akkori szocialista-kispolgári szépelgéssel, kisszerű ideálokkal szemben. Különszámunk ötletét Balázs Kata és Szabó Eszter Ágnes kutatási projektje adta, illetve egy kiállítás, amely 2017. október 6. és november 19. között volt látható a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban Metszéspontok - Film, képzőművészet, zene: esettanulmányok a nyolcvanas évek filmjeinek köréből címmel. Ezen a kiállításon volt látható az a videóinterjú-folyam, amelyben három nyolcvanas években készült film (Eszkimó asszony fázik, 1983, rendezte: Xantus János; Meteo, 1989, rendezte: Monory Mész András; Az emberevő szerelme, 1985, rendezte: Cantu Mari, Pázmándy Katalin) egyes alkotói beszélnek. Az Eszkimó asszony fázikhoz kapcsolódó interjúk szerkesztett változata már megjelent az Artmagazin Online felületén, a másik két filmhez kapcsolódóak fő részét pedig itt adjuk közre, kiegészítve olyan anyagokkal, amelyek a korszak zenei élete és képzőművészete közötti összefüggésekre koncentrálnak. Itt az interjúalanyok kiválasztásánál azt is figyelembe vettük, hogy az elmúlt évek során mi került a nemzetközi érdeklődés fókuszába. Közben arra is kíváncsiak voltunk, hogy akkoriban milyen művészeti megnyilvánulások tudtak nemzetközi, "nyugati" figyelmet kivívni: így került különszámunkba egy hiánypótló tanulmány is, amely a résztvevők elmesélései és korabeli írott források alapján tesz kísérletet az 1987-es documenta 8 magyar szereplőinek megnevezésére, performanszaik leírására és az előzmények ismertetésére. Párhuzamosan más helyeken és formákban is folyik a korszak feldolgozása, az alternatív kultúra nyomainak felkutatása és a relikviák konzerválása, egy kiállítást is ajánlunk tehát, amely pont különszámunkkal egy időben látható a Kiscelli Múzeumban - a korszak végének kultikus helyét, a Fekete Lyukat mutatja be. A '80-as években még épp a digitalizáció legelején járunk, a hagyományos "nyomrögzítési" technikák válságakor, az újak megjelenésekor, a legtermékenyebb káosz idején. Azóta a technikák elavulása, letűnése teljes bepörgésbe fordult, bizonyos adatokhoz, képekhez egyáltalán nem jutunk már hozzá vagy hegyeket kell megmozgatni a konvertáláshoz. A tárgyak nagy részéről pedig senki sem gondolta, hogy művészetnek kellene tartani és meg kellene őrizni őket. Ezért is tűnik nagyon fontosnak, hogy a jó kis, hagyományos, nyomtatott formában is megőrződjön valami az akkori képekből, az oral history pedig kapjon papíron olvasható formátumot. És folytatni szeretnénk a '80-as évekkel foglalkozó különszámok megjelentetését, hiszen elképesztően sok minden vár még feldolgozásra. Nagyon mély a múltnak kútja, és ha nem hozzuk fel belőle mindazt, amire emlékezni akarunk, vagy amit tovább akarunk adni, akkor ottmaradnak örökre, a fekete lyukakban. Azok ugyanis olyan égitestek, olyan tér-idő tartományok, amelyekben annyira erős a gravitáció, hogy a fény sem tud kitörni belőlük.Kiadás éve: 2018Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: pur ragasztókötésISBN: 9771785306311EAN: 9771785306311

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Címlapunkon egy mutatós torta, Martí Guixé ex-food designer alkotása, amelyről nehéz eldönteni, hogy konyhai dísztárgyról vagy valódi ételről van-e szó. Műfaji határokon egyensúlyozó dizájnterméknek neveznénk, ha nem kellene azzal szembesülnünk, hogy már rég nincsenek határok. Jelenlegi helyzetünk ugyanis a totális dizájn állapotaként írható le. Az ember korában, vagyis az antropocénben nincs olyan terület, amely mentes lenne az emberi tevékenység hatásaitól, egyszóval nincs is dizájnon kívüli lét. Mi pedig nem tehetünk mást, mint hogy tallózunk az ember alkotta környezet egészét felölelő témában. Idei első lapszámunkban körüljárjuk a food design felkapott, de kevéssé körvonalazott fogalmát, alfajait, étvágygerjesztő és ehetetlennek tűnő kompozíciókkal szemléltetve. De szó esik dizájnklasszikusokról és kortársakról: összevethetjük az amerikai dizájner házaspár, Charles és Ray Eames modernista, funkcionalista, ugyanakkor testformához igazodó, kényelmes kagylószékét fiatal hazai építészek kéznél lévő anyagok váratlan párosításával kialakított bútoraival. A kényelmetlen építészetet (uncomfortable architecture) nevében is felvállaló au műhely betonülőkés PVC-cső bútora első látásra nem tűnik kényelmesnek, ám nem is a komfortérzet az elsődleges vagy egyetlen cél, amit egy építész vagy tárgyalkotó kitűzhet maga elé, ahogy azt a kreatív csoport megfogalmazta. Változik a szemlélet, de változik az anyag és a technológia is. A hatvanas-hetvenes évek jolly jokere a korszerű tulajdonságokkal rendelkező műanyag volt, a divatos termékek is mind ebből készültek, a nejlonharisnyától a pilleszékig. Ma a mindent elborító műanyag inkább szitokszó; a jövő régészei valószínűleg nem tudnak majd olyan mélyre ásni, hogy ne a lebomlásra képtelen plasztiktörmelékben turkáljanak. Lehet, hogy a manapság szinte fetisizált 3D nyomtatás a csodálatos lehetőségek mellett szintén a tárgyklónok özönét zúdítja majd ránk, s nemsokára már visszavágyunk abba a korba, amelyben még csak agyag volt a kezünk ügyében. Ami egyébként évezredek óta ki sem ment a divatból, vegyük csak a kerámiaszakkörök felvirágzását vagy az egyedi étkészletek és vicces porcelánnippek reneszánszát. Interjúalanyaink megosztják velünk a tárgyalkotás misztériumát és pragmatikus oldalát, megtudhatjuk tőlük, hogy az új trend a kézművesség, az esetlegesség és tökéletlenség egyedi szépsége lesz. Szerzőink és beszélgetőtársaink megmutatják a tárgyakba zárt emlékeket, történeteket, sorsokat, és szóra bírják még a biciklialkatrészt, a cekkert, a téli fagyit vagy egy budapesti bérház rejtőzködő üvegablakát is. (Sz. R.) Artmagazin 102. szám TARTALOM ARTANZIX Műkereskedelem Martos Gábor: A MŰKERESKEDELEM MEGVÁLTÓI 2017 nemzetközi és hazai műtárgypiaci sikerei Kiállítás Lépold Zsanett: TECHNIKAI TÖKÉLY ÉS IDŐTLEN ESZTÉTIKA Charles és Ray Eames a Vitrában Interjú Szilágyi Róza Tekla: KÉNYELMETLEN ÉPÍTÉSZET Beszélgetés az au műhely tagjaival, Ghyczy Dénes Emillel és Szederkényi Lukáccsal Tanulmány Schneider Ákos: DESIGN AZ ANTROPOCÉN KORBAN Food design Geiger Bianka: ÉTELMŰVEK Interjú Szikra Renáta - Lépold Zsanett: AZ ÚJ TREND A SZÉP LESZ Interjú Lublóy Zoltán porcelántervező művésszel Designtörténet Mayer Kitti: MERT EZ MŰANYAG! Időutazás az ötéves tervtől a PVC-fotelig Műteremben Fáy Miklós: AZÉRT EZ MÉGIS EGY DARAB FA, MEG A LEKVÁR, AMI RAJTA VAN Műtermi interjú Roskó Gáborral Építészettörténet Boros Géza: TERVEZTÉK SCHWARCZ ÉS HORVÁTH MŰÉPÍTÉSZEK Gutenberg-galaxis Szkárosi Endre: ERRŐL TUDNÉK ÍRNI Hajdu István: Bernát András - A táj konfigurációja Kiadás éve: 2018 Oldalak száma: 64 oldal Kötésmód: karton ISBN: 9771785306229 EAN: 9771785306229

Németh Ilona Ernst Múzeum-beli kiállítása poitikai szinten botrányt jelentett, művészetelméleti szinten pedig a (kiállítási) tér kezelésének újszerű elgondolását testesíti meg. Ennek a problémának a körüljárása olvasható a gazdagon illusztrált, modern tipográfiájú művészeti albumban.Kiadás éve: 2013Oldalak száma: 352 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9788081017384EAN: 9788081017384

Halálos az, ami halált hoz. Egy lövés, egy szúrás, egy nagy adag gyógyszer. Nyilván a természet maga is lehet halálos, de illik először konkretizálni, hogy a külső vagy a belső természetre gondol-e a szókapcsolat használója. A konkrétumok azonban megölik a kétértelműséget, tisztázzák a tisztázhatatlant és a tisztátalant, eltüntetik a titokzatos homályt, és oldják a feszültséget. A Halálos természet kiállítás mégis szeretne valamit megőrizni a horror kultúrájából, így a bevezető tanulmány nyitva hagyja a kérdést, hogy mi is pontosan az a természet, ami halálos, és hogy ki, mikor és miért is látja, illetve láttatja halálosnak a természetet. A katalógus Hornyik Sándor tanulmányával a kiállítás kötete, melyben 14 művész munkájának színes fotói láthatóak.Kiadás éve: 2013Oldalak száma: 96 oldalKötésmód: ragasztottISBN: 9789638975027EAN: 9789638975027

A kortárs magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja most a szavak eszközével közelít a művészethez. Politikai-művészeti rendszerváltásokon átívelő, sajátos rögeszme-történetét foglalja egybe a kötetben az 1960-as évektől napjainkig. Az események, esztétikai gondolatmenetek szereplői a magyarországi és nemzetközi festészet-szobrászat fontos alakjai, Fajó művésztársai és kulturális közéleti ellenfelei. Az avantgárd szellemiségéből táplálkozó következetes esztétikai alapállása, a kassáki hagyományokat követő magyarországi konstruktivizmus és a művészi szabadság kérdései, pedagógiai módszerekkel kapcsolatos ideái manifesztálódnak az önéletrajzi elemekkel átszőtt írásokban.Kiadás éve: 2010Oldalak száma: 263 oldalKötésmód: nem ismert / nincsISBN: 9789633030004EAN: 9789633030004

A gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró Laár András, a népszerű L’art pour l’art Társulat alapító tagjának abszurd humoros, olykor bölcselkedő írásaiból készült gyűjteménye.Kiadás éve: 2008Oldalak száma: 250 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789639604483EAN: 2011500015881

Szilvitzky Margit közel öt évtizedes pályája során több területen is maradandót alkotott, kritikusai mindvégig az élvonalhoz sorolták. Az ötvenes évek sikeres divattervezője a hatvanas évek végére egyike lett a korszak új vizuális szemléletét megalapozó, a textilművészetet gyökeresen megújító művészeknek. Háromdimenziós tértextiljeit, különböző kiállítási terekhez igazodó installációit a hetvenes évektől ismerhette meg a közönség. Az experimentális textil képzőművészeti lehetőségeinek vizsgálatát követően a nyolcvanas évek végére érdeklődése a festészet és a rajzolás felé fordult. A napjainkban nemzetközileg ismert papírművészet és művészkönyvformálás szintén közel áll hozzá. Külföldi kiállításainak sikere és az 1991-es római ösztöndíj tapasztalatai végleg meggyőzték arról, hogy a művészeti ágak között szabad az átjárás. Szilvitzky Margitot joggal tarthatjuk az egyik legkiemelkedőbb kortárs tervezőés képzőművésznek, aki továbbra is nyitott szemlélettel közelít az új kifejezési formák felé.Kiadás éve: 2007Oldalak száma: 232 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789635067084EAN: 2016500045869

Ez a könyv az újmédia-művészetet mint nemzetközi művészeti mozgalmat és olyan művészeti gyakorlatok készletét határozza meg, amely a fejlődő technológiákat használja kulturális, politikai és esztétikai lehetőségeinek feltárására. Bemutatott fajtái között találjuk a hálózati művészetet, a szoftverművészetet, a művészek által készített játékokat, a helymeghatározáson alapuló mésiaprojekteket, az interaktív történeteket, a multimédia-installációkat és performanszokat.Kiadás éve: 2007Oldalak száma: 96 oldalKötésmód: füles, kartonáltISBN: 9783822848265EAN: 9783822848265

Átlósan a falhoz rögzített hétköznapi neoncső; megmunkálatlan fagerenda vagy fémlemezek mintázata a padlón; egyszerűen elrendezett, fémből vagy plexiből készült dobozok; rétegelt lemezből, alumíniumból vagy acélból készült kockák és más alapvető geometriai alakzatok - így lehetne leírni számos képzőművésznek a hatvanas évek elején New Yorkban és Los Angelesben született műveit. A minimal art egyik legjellemzőbb vonása a hasonló elemek hierarchiát nélkülöző geometrikus egymás mellé rendelése. A minimal art az absztrakt expresszionizmus és a pop art irányzataira adott válaszként jelentkezett az Egyesült Államokban. A "Minimal Art" kifejezés Richard Wollheim művészetfilozófusnak tulajdonítható, 1965-ben írt, azonos című cikkében nem a legújabb amerikai művészeti irányzat leírására, hanem a 20. század általános jelenségének, a művészi tartalom minimalizálásának megragadására tesz kísérletet. A műkritikusok végül Carl Andre, Dan Flavin, Donald Judd, Sol LeWitt, Robert Morris és kortásaik műveivel kapcsolatban alkalmazták ezt a kifejezést.Kiadás éve: 2006Oldalak száma: 96 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9783822852354EAN: 9783822852354