A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások. A néprajzi tudománytörténet azonban mégsem vált még önálló, saját módszertant követő irányzattá, mint például az építkezéskutatás, a szokáskutatás, vagy a vallási néprajz. Ez a kötet a magyar néprajz történetét a múzeum és a múzeumi gyűjtés szemszögéből tárgyalja. Szemléletét a tudománytörténet újabb, konstruktivista felfogásmódja határozza meg. Bemutatja azokat a törekvéseket, amelyek folyamatában és eredményeként létrejött Magyarországon a "néprajzi múzeum" mint intézménytípus a maga sajátos helyi változatában. Ez az intézményesülés szakszerűsödést jelentett, különböző pólusok kölcsönös egymásra hatásában öltött testet, hiszen a 19. század második felében nem volt sem kész néprajz, még kevésbé világosan körülhatárolt feladatkörrel meghatározott vagy elképzelt "néprajzi múzeum". Akik ezt "kitalálták", külföldi példák alapján meghonosították és módszeres művelésébe kezdtek, különböző tudományok felől érkező szakemberek voltak, akik bonyolult társadalmi, politikai, közérdeklődésbeli körülmények közepette - s egymás között vitázva, egyéni ambíciókat beteljesítve - alkották meg a tudományt és a köz épülését szolgáló művüket. FEJŐS ZOLTÁN (1954) etnográfus, történész, múzeumi szakember. Pályáját folkloristaként kezdte, illetve az Amerikába irányuló kivándorolás történeti, néprajzi tanulmányozásával. Az 1980-1990-es években többször folytatott társadalomtörténeti vizsgálatot és néprajzi terepmunkát az Egyesült Államokban élő magyarok között. Kutatásai idővel kibővültek az etnicitás, a turizmus, a vizualitás, a nemzeti kultúra és a kulturális örökség irányába, majd a múzeumelmélet, a jelenkorkutatás múzeumi kérdései kezdték foglalkoztatni, valamint a fotótörténet és a néprajz tudománytörténete. Főbb munkái: A chicagói magyarok két nemzedéke 1890-1940. Az etnikai örökség megőrzése és változása (1993); A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (főszerk., 2000); Tárgyfordítások. Néprajzi múzeumi tanulmányok (2003); Boldog / képek (2005); "Mert abban az időben lehetett vándorolni". A cigándi amerikások emlékezete (2017); Amerikai magyar műtermi fényképészek az 1880-as évektől a második világháborúig (2020).Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 376 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789634145776EAN: 9789634145776

Dr. Haász Imre 1926-ban megjelent írása végig vezet a boszorkányhit fejlődésén. A különböző kultúrákban való megjelenésüktől, a közép- és újkori boszorkányperek peranyagain keresztül a boszorkányok működéséig érdekes dokumentumokat nyújtva olvasói számára az anyag megértéséhez. Az anyag nem csak néprajzi, hanem kultúrtörténeti anyagként is kiváló feldolgozása a témának.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 68 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189004EAN: 9786156189004

A mese az epikai költészet azon műfaja, amely az eposzban is jogosultan szereplő csodálatos elemet nem csak megtűri, de annyira megköveteli, hogy ilyen csodálatos elem nélkül nem is képzelhető, sőt tovább menve, a csodálatost (vagyis természetfelettit, a természet tapasztalati úton megismert rendjén kívülállót) nem is mint ilyent, hanem mint egészen természetest tünteti fel. A mesében minden lehetséges: a láthatatlanná válás, a tűzön való átkelés, a kacsalábon forgó palota, a halhatatlanság, stb. Éppen ezért minden kultúrában helye van a meséknek, és kimeríthetetlen a világ mesekincse.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 90 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797996EAN: 9786155797996

A moldvai magyarok körében szinte minden korszakban adódtak értelmiségi feladatokat vállaló személyek. Közéjük sorolható a magyar közvélemény és történésztársadalom előtt ismert szabófalvi Mihai Perca, Perka Mihály történész-tanár is, aki 2012-ben, saját indíttatásból összeállította, majd saját költségen kiadta az immáron a magyar érdeklődők által is olvasható könyvet. A történeti forrásokat szervesen kiegészítő vallomások együtteséből összeállt kötet ebben a formában is újdonságnak számít a csángómagyarokról szóló kiadványok között. A forrásokat bevezető és/vagy kísérő rövid, szerény, ám határozott szerzői kommentárokból Perka nézetei jól kiolvashatók. A könyv és annak szerzője egyértelműen a magyar tudományos álláspontot képviseli, illetve támasztja alá újabb, román történészektől idézett adatokkal, szembehelyezkedve és vitázva az egyébként hosszasan idézett, főként egyházi berkekben keletkezett egyháztörténeti nézetekkel. Ezekben a szerzői értelmezésekben találja meg a magyar olvasó a könyv legfőbb újdonságait, kivált a történeti és társadalomtörténeti kérdések iránt érdeklődők ismerhetnek meg eddig nem ismert jelenségeket, és az azokból kirajzolódó (új) összefüggéseket. Perka Mihály könyvének egyik legfontosabb értéke az, hogy a román-magyar források puszta egymás mellé helyezésével, a két ország legjelesebb szaktekintélyeinek párhuzamos idézésével arra is rávilágít, hogy a moldvai magyar népcsoport likvidálásában nem "a" románság, nem "a" román tudományosság, hanem a római katolikus egyház, a politikum és az oktatás vállalt szerepet. Nyilvánvalóan nem általános értelemben, hanem a folyamatban konkrétan részt vállaló - általában vezetői és döntési jogkörrel rendelkező - személyek tevékenysége révén. Perka Mihály könyve minden bizonnyal azoknak a csángómagyaroknak és leszármazottainak lesz a "történeti bibliája", akik körében feltehetően előbb-utóbb megfogalmazódik majd a saját történelmük megismerésének az igénye. Iancu LauraKiadás éve: 2020Oldalak száma: 592 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789635140459EAN: 9789635140459

A két tanulmány Kalotaszeg babonás hitrendszerét mutatja be. A két kiváló néprajztudós: Dr. Jankó János és Dr. Wlislocki Henrik gyűjtéséből és kutatómunkájából több tanulmány is született, ezekből mutat be egy-egy tanulmányt a kötetünk.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 73 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189196EAN: 9786156189196

A kötet szerzője az erdélyi szájhagyományok, a fejedelmi rendeletek és a különböző kéziratok nyomán állította össze gyűjteményét az évkör archaikus imádságai, valamint annak népszokásai alapján.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 64 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189219EAN: 9786156189219

A kalocsai fűszerpaprikát, a Herendi porcelánt és a magyar operettet valószínűleg mindenki ismeri; de tudjuk-e vajon, mióta létezik a fröccs, mik azok a kaptárkövek, vagy hogyan készül a karcagi birkapörkölt? Magyarország természeti értékeit, kulturális nevezetességeit felsorolni is hosszadalmas lenne, de ez a kivételes könyv most kísérletet tesz arra, hogy ízelítőt adjon hazánk ezeréves történetének legizgalmasabb fejezeteiből. Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila legújabb fotóalbuma ezúttal a hungarikumok világába kalauzolja az érdeklődőket. A lenyűgöző képekkel gazdagon illusztrált könyvben a magyarság legkiemelkedőbb teljesítményeit ismerhetjük meg. Egyedülállóan izgalmas életutak, gasztronómiai kitérők, kultúrtörténeti érdekességek teszik ezt a kötetet igazán színessé. Ismerjük meg, fedezzük fel újra Magyarország csodálatos kincseit! Kiadás éve: 2020 Oldalak száma: 192 oldal Kötésmód: kötve, védővel ISBN: 9789634478263 EAN: 9789634478263

A második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra. A nők ismerkedni kezdtek a modern fehérneműk típusaival, és megjelentek a strandokon, ahol szigorú fürdőruha-viseletben ugyan, de már a vízbe is bemerészkedhettek. Népszerűvé vált körükben a sport, ajkukon megjelent a rúzs, a merészebbek körmén pedig vörös körömlakk virított. Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások - mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak - hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi "testőrület" bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára. A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, tizennégy évig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve jelent meg a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok - Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, melyet a holokauszt alatt, az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők írtak. A történetet a Gólem Színház színpadra állította, és ma is nagy sikerrel játsszák. Jelenleg storytelling kurzusokat és városi sétákat tart Budapest "intim" hétköznapjairól. Kiadás éve: 2020 Oldalak száma: 252 oldal Kötésmód: kemény kötés ISBN: 9789634753865 EAN: 9789634753865

Hímes vagy festett tojások készítése hazánk egész területén otthonos, de kizárólag magyar szokásnak nem mondható, mert a közelebbi és távolabbi külföldön egyebütt is megtalálható. Eredete még a pogány kor tavaszi ünnepélyeiben gyökerezik. Kínában pl. már 2000 év óta ismeretes, Németországban pedig több mint másfélezer éves sírból kerülnek elő piros tojások. Nálunk a hímes tojás készítése húsvétkor szokásos, amikor ezzel ajándékozzák meg egymást a fiatalok. Legfőbb alkalom az ajándékozásra a húsvét hétfőjén gyakorolt locsolkodás, ekkor a meglocsolt lányok a locsoló legényeknek piros vagy hímes tojással kedveskednek. Jelen tanulmány a tojásdíszítés mikéntjét valamint a különböző tájegységekhez fűződő motívumait mutatja be.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 40 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189233EAN: 9786156189233

A könyv a magyar nyelv azon - nemzetközi összehasonlításban is ritka - sajátosságát vizsgálja, hogy a piros szín jelölésére két fontos színneve van. A piros és a vörös talán hasonló jelentőséggel bíró színelnevezésnek tűnhetnek, a kutatás végkövetkeztetése szerint azonban sohasem voltak, illetve még ma sem azonos rangú kifejezői a gondolkodásunkban meglévő piros színosztálynak. A szerző színmintákkal végzett néprajzi terepmunkái során azt tapasztalta, hogy vagy az egyik, vagy a másik használatos általánosan és konzekvensen az egységes piros kategória jelölésére. Sőt a történeti szöveganyagban végzett (a piros és a veres/vörös mellett a bordó, a vörhenyes, a rőt stb. szavakra is fókuszáló) vizsgálatai révén meggyőzően bizonyítja, hogy ez a múltban is így volt: a szóban forgó két színnév történetileg egymást váltja. A veres/vörös egykor pontosan azt a szerepet töltötte be nyelvünkben, mint amit ma a piros, a kettő szerepcseréje nagyjából a 19. század közepén/végén következett be. A piros és a veres/vörös egykori és mai jelentéseinek meglehetősen bonyolult kérdéseiben elmélyedve a szerző egyben megismertet bennünket a rózsaszín történetével is. Pontosabban azzal a folyamattal, ahogy ez a mára önálló szín a sokféle pirosas árnyalatot magába foglaló piros kategória egyik szerény kis árnyalatából önálló, saját szimbolikai arculattal bíró színkategóriává vált. Bemutatja továbbá azt is, hogy nyelvünk az újkortól kezdve milyen színneveket használt a rózsaszín-piros színmezőhöz tartozó tónusok kifejezésére. Bizonyosan meglepetésünkre szolgál az - a könyvben részletesen kifejtett - felfedezés, hogy piros szavunk eredeti értelme (legalábbis vizuális szemantikájának egy részét tekintve) nehezen választható el a rózsaszíntől, mint ahogy a rózsavirágtól, a hajnaltól, az arctól, sőt még a bíbortól sem.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 480 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789634147060EAN: 9789634147060

A szerző 80. születésnapjára kiadott könyv Találhatók-e magyarok keleten Julianus barát magyarjainak 1237-es elpusztítása után. Ez a kérdés régóta foglalkoztatta a magyar tudományos életet és közérdeklődésre is számot tarthat. A Mátyás király udvarába érkező hírek, majd Turkoly Sámuel "Asztrahán"-ból címzett 1725. évi levele után az első hírt 1965-ben Tóth Tibor antropológus hozta, amikor Szeitbek Nurhanov kazak nyelvész útmutatása alapján É-Kazakisztánban magukat magyarnak nevező néptöredéket talált . Fotózni azonban nem engedték, felfedezésének további kutatását nem támogatták, ezért kézzelfogható bizonyítékokat nem tudott felmutatni. Munkáját Benkő Mihály folytatta, amikor a Szovjetúnió 1991. évi felbomlása után megnyíltak az utak kelet felé. Benkő Mihály először Nyugat-Mongóliában, a kazak kisebbség által lakott Bajan-Ölgij tartományban, majd - Tóth Tibor antropológus nyomán - Észak-Kazakisztánban, az ott élő argün-magyar törzs szállásterületén továbbá Nyugat-Szibériában, az Omszki Terület Kazakisztánnal határos Russzkaja Poljana körzetében, a kipcsák-magyar törzs szállásterületén végzett terepkutatást. Kutatásainak célja kezdetben az ősmagyar temetkezési szokások keleti párhuzamainak feltárása, majd - amikor tudomására jutott, hogy a keleten maradt magyarok reliktuma a hajdani Mongol Birodalom roppant kiterjedésű területén szétszóródva ma is megtalálható - figyelme a magukat magyarnak nevező keleti néptöredékek felé fordult. Kutatásairól több, színes fotókkal illusztrált könyvet adott ki. Új könyve, az Őseink nyomában Ázsiában a 18 évig tartó terepkutatás eredményeinek összegzése. A keleti és nyugati magyarok közös eredetét történeti, régészeti, néprajzi és antropológiai adatok ismertetésével igazolja.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 200 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789738995864EAN: 9789738995864

A régi, XIX. század előtti népviselet tanulmányozása meglehetősen nehéz feladat. Képes ábrázolásaink a népviseletről jóformán alig vannak. Viseletképek - néhány esetet kivéve - nem maradtak reánk. Festő, rajzoló a paraszti viseletben nem látott semmi művészi értéket. Várképekre, térképekre minden különösebb cél nélkül, egy-két paraszt alakot is rárajzoltak, de ezeket többnyire emlékezetből rajzolta a művész, így nagyobb hitelességre nem tarthat számot. Az Alföldre vonatkozólag még legnagyobb figyelmet a hajdú-katona viseletek érdemelnek, mivel közel állottak a népviselethez. Sok esetben valóságos népviseletek is voltak ezek, különösen a gyalog hajdúkéi. A Nagykunságból azonban ilyen természetű képek sem maradtak reánk, így a célnak úgy-ahogy megfelelő, de másodrangú írott forrásokhoz kell fordulnunk. Az írott források különböző, de főleg közigazgatási hatóságok iratai.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 30 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189349EAN: 9786156189349

"Székelyországnak is van úgynevezett monumentális építészete, de a nép nagy tömegére nem voltak ezek átalakító befolyással. A nép zöme, a falusi lakosság megmaradt ősi tradíciói mellett és híven a hun szokáshoz ma is csak fából épít, pedig köve is bőven van. A kőház még ma sem kapott lábra, pedig a fa kezd ritkulni... A mai házak túlnyomó tömege, mint az ősi székely ház, fából való. Bátran beszélhetnénk tehát székely faházról... Voltaképpen a székely nemzeti faépítészet meglevő emlékeit tárgyaljuk, hogy ezek kapcsán következtethessünk formáiból annak múltjára s így megírjuk a létező emlékekből a székely faépítészet történetét." - írja maga a szerző.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 140 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189363EAN: 9786156189363

Dr. Dömötör Sándor (Budapest, 1908. február 24. - Budapest, 1986. január 15.) magyar néprajzkutató, nyelvész, muzeológus. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1926-1930 között. Ez időszak alatt gyűjtötte össze Dunaszentgyörgy népnyelvi anyagát. A Szegedi Egyetemen Solymossy Sándor tanítványa lett, és 1930-ban a betyárromantikáról szóló disszertációjával doktorált. 1931-1932-ben gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumánál. 1933-1935 között hivatalnokként dolgozott (a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapjánál). 1936-1944 között a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának balatonkenesei üdülőjének volt az igazgatóhelyettese. 1949-1957 között a szombathelyi Vasvármegyei Múzeum igazgatója. Majd az 1969-es nyugdíjazásáig, a Népművelési Intézet főelőadójaként tevékenykedett. Vezető szerepe volt a honismereti mozgalom megindításában. Folyamatosan jelentek meg tanulmányai az Ethnographia folyóiratban és a Savaria Múzeum évkönyveiben. Kötetünk a szerző két tanulmányát tartalmazza a boszorkányság köréből.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 120 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189325EAN: 9786156189325

Ez a kiváló kötet az első, amely a legendás cigányprímás, Bura Károly életét és munkásságát bemutatja. A szerző, Hajnáczky Tamás nyomon követi Bura Károly életútját, és sikeresen szemlélteti azt a viharos történelmi korszakot, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, a magyar cigányzenészek pedig honfitársaikkal együtt átélték Trianon traumáját, és részt vettek a magyar nemzeti eszme megerősítésében. Ez a könyv elbeszéli a magyar cigányzenészek lenyűgöző történetét, akik nemcsak elszenvedői voltak a politikai intézkedéseknek és áldozatai a történelem viharainak, hanem életük tevékeny építőiként jelentős mértékben járultak hozzá a magyar és a cigány kultúrához. A fiatal, de már tapasztalt kutató, Hajnáczky Tamás sikeresen és kitűnően szemlélteti, ahogy Bura Károly és a cigányzenész szervezet, amelyben hajtóerő volt, hogyan járult hozzá ahhoz, hogy a cigányzene elválaszthatatlan része legyen a magyar nemzeti kultúrának; bemutatja, miként küzdött Bura Károly azért, hogy a cigányzenészeknek egyenértékű és méltó helye legyen a magyar társadalomban, ezzel egy időben hozzájárult a cigányzenészek identitásának megerősítéséhez és fejlesztéséhez. Ez az újszerű és eredeti kötet kötelező olvasmány, nemcsak azok számára, akiket a cigányzene és a roma történelem érdekel, hanem mindazon történészek számára is, akiket ez a régió és ez a történelmi korszak foglalkoztat. Elena Marushiakova, a University of St Andrews professzora, a Gypsy Lore Society elnökeKiadás éve: 2020Oldalak száma: 128 oldalKötésmód: füles, kartonáltISBN: 9789635172030EAN: 9789635172030

Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti, 1879. - Balatonfenyves, 1943. május 26.) néprajzkutató tanár. Nagyszalontán bekapcsolódott a néprajzi kutatásokba és hat éven át vezette a Folklore Fellows helyi gyűjtését. Elsősorban a magyar néphit és népszokások, valamint a mondák terén végzett alapvető kutatásokat. Pl. szakfolyóiratokban több résztémából jelentetett meg összefoglaló tanulmányokat. Kötetünk tanulmányai között találunk olyat, ami a Magyarság szellemi néprajza kötetben jelent meg, de zömében az Ethnographia folyóirat lapjain láttak napvilágot. A tanulmányok a magyar néphit és népszokások világát mutatják be. Az írások az alábbi sorrendben találhatóak meg a kötetben: Jeles napok A magyar népszokások ősi elemei A varázslatok eszközei A varázslócselekvések ideje és helye A szatmármegyei nép szokás- és hitvilága Néphagyományaink gyűjtőíve Kiadás éve: 2021 Oldalak száma: 161 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9786156189752 EAN: 9786156189752

A kézdiszentléleki Kozma Ferenc a XIX - XX századi erdélyi művelődéstörténet egyik jeles alakja. Pedagógus, művelődésszervező, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Gyakorlati pedagógiai munkásságával és közéleti, publicisztikai tevékenységével egyaránt Székelyföld és Erdély tanügyének és közművelődésének előmozdítója volt. A kisnemesi, lelkész családból származó Kozma Ferenc a jenai, heidelbergi és a zürichi egyetemeken folytatott bölcseletei és pedagógiai tanulmányokat, s közben beutazta a Német Birodalom és Svájc számos nagy tájegységét. E könyv a szerző akadémiai székfoglaló beszédének írott változata, az első kiadás 1882-ben látott napvilágot. A Nemzeti örökség Kiadó által megjelentetett Mythologiai elemek a székely népköltészet-és népéletben című tanulmány a polihisztor-író népszerűsítő, népművelő munkásságának érdekes darabja. Széleskörű műveltsége és szerteágazó érdeklődése a magyar őshit, a népköltészet és a hiedelmek csodálatos világának értő feldolgozásában is megmutatkozik. E tárgykörökben gazdag anyagot gyűjtött a székelység körében, s népmeséink alakjait, a néphit ma már egzotikus világát összehasonlító vizsgálódásnak veti alá más népek népköltészeti alakjaival. Érdekes és sajátos megközelítést olvashatunk az óriások, a tündérek és boszorkányok világáról, mely nagyon is "emberi".Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 62 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797422EAN: 9786155797422

Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, egyetemi tanár az erdélyi tudományos élet kiemelkedő alakja. Munkásságának döntő többsége a magyar nyelvtudományhoz, azon belül is a dialektológiához kapcsolódik. E területen végzett feldolgozó tevékenységének nagyobb része földrajzilag két területhez kapcsolódik. Az egyik a Szamoshát és környéke, a másik a moldvai csángók települései. Az 1919 - 1921 közötti időszak, a kisebbségi lét megbénítja a tudóst, semmit nem publikál, ám 1921-től újra munkához lát, s nemcsak nagyszámú óráit tartja meg hihetetlen lelkesedéssel és pontossággal, hanem sok kisebb-nagyobb cikket, tanulmányt is közöl. A csángók között végzett kutatásának eredménye nemcsak nyelvtudományi jellegű, de sok néprajzi adatokat is megörökít. Ezeket egy külön füzetbe adja ki, Erdélyi Tudományos Füzetek címmel. A Nemzeti Örökség Kiadó által megjelentetett 27. füzet a moldvai csángó magyarok ünnep - és hétköznapjaival, a népélet számos területével ismerteti meg az olvasót.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 46 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797361EAN: 9786155797361

Egy kéziratban maradt 18. századi orvosságos könyv első megjelenése. A szöveget részletes szószedet és utószó kíséri. "Gyomor hidegsége ellen - A narancs héjábúl csinált liktárium igen jó. A mentaolaj is jó. A örvén[y] gyökér is, borban főzve ha iszod, használ. A bárányüröm is melegíti, ha iszol róla." "Ha akarod, hogy a részeges ember elhagyja a boritalt - Aminemű gomba a szőlőtőn terem, vedd azt, csináld porrá, és borban avagy egyéb italban add meginnya a részeges embernek, és megutálja a boritalt." "Szónak hangos voltáról - Az izsópot vízben ha megfőzöd, estve-reggel iszod, a gyomrot tisztítja, szódot hangosítja."Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 192 oldalKötésmód: ragasztókötöttISBN: 9786155601712EAN: 9786155601712

Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli. Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti elem, amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul. Még a mai kijózanult világ, ha talán nem is tudatosan, de kiérzi belőle a benne lappangó összetartó, egybeforrasztó erőt. A mi eredethagyományunk, a Csodaszarvas mondája, egyebekben sem áll mögötte a többi nemzetének, sem formában, sem tartalomban nem fogyatékosabb, sőt hiteles történelmi részletek dolgában gazdagabb sok más ősmondánál. Ezt a nevezetes jellemvonását mindjárt itt az elején ki kell emelnem, hogy hazai fontossága az olvasóban tudatossá váljék és hagyományunkat kegyeletes nemzeti emléknek tekintse. Solymossy SándorKiadás éve: 2019Oldalak száma: 150 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797378EAN: 9786155797378

Tarczai György tollából 1904-ben megjelent egy történelmi leírás, a soóvári csipkekészítés kialakulásáról: "Ebben az esztendőben a nők rendkívül felkapták a csipkedíszítést; vert, varrott, horgolt és kötött csipkeszövet, betét, csipkekézelő borította el ruháikat. Vállukon hol körülhálózott, hol guipure csipkegallér díszlett. Bőven kijutott a csipkéből hölgyeink napernyőire, legyezőire, rediculjeire s egyéb holmijára is. A hazai csipkekészítés azonban meg sem érezte e mohó csipkekeresletet, mégpedig főleg azért nem, mivel nem ismerték. A tömérdek csipke, amelyet nálunk elfogyasztottak, a divattal együtt külföldről özönlött be hozzánk. Ami a női ruhát illeti, ennek díszítésében a XVII. századtól kezdve nálunk mindenkor nagy szerepe volt a csipkének is. Bár történetét eddig senki sem írta meg, a régi magyar élet ismerői jól tudják, hogy e csipkedíszítés zöme nálunk készült. Rákóczi szabadságharcának leveretése után támadt történelmi és közgazdasági átalakulások jórészt véget vetnek a fényes nemzeti viselet divatjának s a fényűzésnek is. A csipkeverést már csak a bányavárosokban űzik, amelyek jóléte a zavartalanul tovább űzött bányászattal kapcsolatban továbbra is megmaradt. Ma már bányavidékeinken is sokhelyütt csak a magánosok és templomok birtokában található régi csipke hirdeti a csipkekészítés hajdan való virágzását. A csipkeverést a múlt század végén fölvett iparstatisztikai adatok szerint immár jóformán csak Zólyom vármegye néhány falujában, a nyitrai Koritnán s kis mértékben Hont vármegye egy-két helyén űzik. A háziiparszerűen készített, s házalás útján forgalomba hozott csipkén erősen meglátszik a cseh csipke hatása, amely a bécsi divatlapok után igazodó közönségünk ízlésének leginkább megfelel. Eredeti vonások csak ott jellemzik még a csipkeverést, ahol ez a népviseletet szolgálja, mint a sáros vármegyei Soóváron, mely valamikor szintén bányaváros volt. Csak a vasút nem járta, elhagyott vidékeken virágzik még a régi népviselet, mint aminők Sáros megye azon részei, amelyek számára a soóvári csipkeverők a parasztasszonyok főkötőjére való csipkét gyártják. E csipkék nagyban elütnek minden olyan csipkétől, amely ma a kereskedelmi forgalom tárgya. Motívumaik, technikájuk egyaránt azokra a csipkékre emlékeztet, amelyek Sáros és Szepes templomaiban XVII-XVIII. századbeli egyházi fehérneműeken és úrasztalterítőkön nagy számban maradtak fönn. A mai soóvári csipke megérdemli, hogy behatóbban megismerjük, annál is inkább, mivel ismertetése kapcsán, s szinte önként, nem egy megfontolásra méltó tanulság is merül föl."Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 41 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797415EAN: 9786155797415

Kerek ezer éven át használták a rovásírást. Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült. Rovásírásunknak a besenyő betűsorral való összevetése megengedi, hogy, noha egymástól függetlenül alakultak ki, a szomszédságban élés idején, mégis kölcsönösen befolyásolhatták egymást éppen úgy, miként a X-XI. században a szintén szomszédos glagolita írás, azután meg a latin betűsor hatott a rovásírásunkra. De elenyészett a besenyő írás és a türkök is rég elfelejtették már, ám a székelység századokkal utóbb is még mindig használta, élt vele.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 86 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797453EAN: 9786155797453

Olaszország északi részén archaikus német nyelvjárásokat beszélő kisebb közösségek élnek, akik a középkorban kerültek mai lakóhelyükre, megőrizve nyelvüket és kultúrájukat. A könyv a négy kis létszámú nyelvszigetet mutatja be, ennek alapját a szerző által végzett szociolingvisztikai felmérés adja. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja a kisebbségi német nyelvjárások szerepét a többnyelvű olasz környezetben. A fő fejezetek a nyelvközösségek történetére, elnevezésére vonatkozó leírásokkal egészülnek ki, és néhány oldalban egy magyar nyelvsziget, a csángók helyzetével is megismerkedhetünk, akikről a szerző korábban önálló könyvet írt ("Mük csángóul beszélünk").Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 200 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155553547EAN: 9786155553547

Ázsia északi részének belsejében évezredek előtt élt egy nemzet, mely Hérodotosz szerint a körülötte lakó törzsekhez, a szkíthák, neurok, androphagokhoz csak éppen viseletében s némely szokásaiban hasonlított, egyebekben teljesen külön világot alkotott magának. S erre a nemzetre most, késő évezredek után is reá lehet ismerni, dacára annak, hogy úgy őshazájában, mint ez új hazában a keresztség fölvételét megelőző korszakokból semmi nyomot nem hagyott maga után. Hogy is hagyhatott volna, mikor keresztyénség behozatala és fölvételekor az összes emlékek, hun-iratok, rovások, mint a pogányság, helyesebben a nap- és csillagimádás gyűlöletes emlékeztetői, elégettettek, eltörültettek a föld színéről. De hát akkor mi az, miről e nemzet őseire ma is reá ismerhetünk? Jelleméről, tetteiről, erkölcseiről és közmondásszerűvé vált hazaszeretetéről, de nemcsak ezekről, hanem viseletéről, nemzeti ruházkodásáról is, melyet különösen az alföldön élő parasztság őrzött meg hagyományos ragaszkodással. Sok átalakuláson ment ugyan az keresztül, változatos, viszontagságos ezer éves életében - különösen az előkelőbb körök viselete - de azért alapjában hűen megmaradt a mai napig az ősi viselet. Nemes MihályKiadás éve: 2019Oldalak száma: 103 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797491EAN: 9786155797491

Hoppál Mihály néprajztudós új kötete két nagy részből áll. Az első a sámánt mint művészt, azt a "valódi" sámánt mutatja be, aki gyógyít, rontó szellemet űz, jósol, áldozatot mutat be, és sorra veszi azokat a tárgyakat is, melyeket szertartásai során használ. Ezek a rítusok művészi tevékenységnek is felfoghatók, hiszen a sámán sokoldalú eladóképességéről tesznek tanúbizonyságot. Emellett a rítusok szimbólumokkal gazdagon díszített eszközei szintén művészi értéket képviselnek. A második rész témája a művész mint sámán. Azokról a XX-XXI. századi alkotókról (és alkotásaikról) szól, akik az őshagyományhoz visszanyúló művészi tevékenységüket - nem droghasználaton alapuló! - megváltozott tudatállapotban, a sámánoknál tapasztalható transzban végzik, és ezt tudatosan vallják is. Jelen mű a számos kiadást megélt, nagysikerű Sámánok - régen és ma kötet új megközelítésű kiegészítője.Kiadás éve: 2019ISBN: 9789634792024EAN: 9789634792024

"A kötet a Fehérlófia mesetípus magyar és néhány távol-keleti szövegváltozatát adja közre. Ez a mese azért érdekes, mert olyan keleti párhuzamai ismertek, amelyek világosan mutatják, hogy a népmese-anyag is felhasználható őstörténeti következtetések levonására. A Magyar Napló Kiadó és az Európai Folklór Intézet ezt a könyvet egy igen fontos műveket tartalmazó etnográfiai könyvsorozat nyitányának is szánja. A nemzeti kultúrtörténet kincsestára című sorozatban a magyar néprajzi kutatások alapművei és új értékei kapnak majd terveink szerint helyet, meghatározó kitekintéssel ezeknek az értéktudatosító munkáknak az egyetemes horizontjára is. Egyaránt szolgálni kívánva a nemzeti folklórkutatásokat, a kulturális antropológia újabb felismeréseit és a világ összehasonlító folklórtudományát. S azt a célt is, hogy minél több fiatalhoz juthassanak el világos és közérthető formában a nemzet és az emberiség kulturális történetének a közös kincsei."Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 190 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155641237EAN: 9786155641237

Lantos Miklós (Pécs, 1930) Koós Károly-díjas építész, fotográfus feleségével, Imre Mária néprajzkutatóval fél évszázada járja a Dunántúl változatos tájait és menti fényképre a népi építőművészet napról napra fogyatkozó emlékeit: a jellegzetes utcasorokat, lakóházakat és gazdasági épületeket. Könyvének több száz művészi felvételét az építési technikáknak megfelelően csoportosította. A képeket bevezető ismertetőiben - kitérve a táji jellegzetességekre, a technikák fejlődésére is - bemutatja a boronafalú, a favázas, a terméskő- és a vályogfalak sokféle változatával emelt házakat, valamint az épületek asztalos és lakatos szerkezeteit. A kötetben látható fényképei az építész szakmai ismeretéről és a fotóművész igényességéről tanúskodnak. Miklós Lantos (Pécs, 1930), Károly Kós Prize awarded architect and photographer, and his wife, the ethnographer Mária Imre have been travelling the diverse region of Transdanubia and preserving the diminishing folk architectural heritage (typical street views, homes and farm buildings) in photos for about half a century. He has grouped his hundreds of artistic photos according to building technologies. In his short technological descriptions - also touching upon regional characteristics and technical development -, he shows the va- rious log-walled, sole and frame construction and adobe buildings, the ones built from ashlars, as well as the opening mechanisms and ironwork constructions. The photos in the book are witnesses to the professionalism of the architect and the demanding work of the photographer.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 312 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155848117EAN: 9786155848117

Népmeséink és a világ mitológiai történetei hemzsegnek a különböző sárkányalakoktól. Solymossy Sándor az alábbi megállapítással él: "Mindent egybevéve, részletkutatásunk eredménye gyanánt azt az egyet megállapíthatjuk, hogy keleti eredetű meséink sárkányalakja különbözik a nyugati sárkányképzettől. Beletartozik ősi hitvilágunkba, mint az alvilág egyik démoni képviselője. Lényegében emberi lény, aki otthon ilyenül él, gonosz, falánk, romboló természetű, de nem tipikusan állatforma, csak azzá változhatik, amint átalakulhat tetszés szerint bármi más alakká is."Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 106 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797606EAN: 9786155797606

Nógrád-, Heves-, Gömör- és Borsodvármegyének azon téreit, melyeket a Mátra hegylánc és kinyúló ágai behálóznak, választotta letelepedési helyül az általános elnevezés alatt ismert "palóc nép" vagyis "alullakók", mint ellenlábasai, a "hornyákok", azaz "felüllakók"-nak. Figyelmet érdemel még azon körülmény is, hogy a palócok lakta területen egymást érik a várromok, s azok az ott lakók anyanyelvén neveztetnek po. "pogányvár", "somoskő", "baglyas", "salgó", "fülek" stb. sőt nem létezik úgyszólván egy palóc község sem, melynek határában "várdomb", "várhegy", "várallya" nevezetű düllő nevek, vagy más hasonló elnevezések ne találtatnának, mintegy tanúbizonyságot teendő arról, hogy e népcsalád már a hajdankorban is gondoskodott megszállt helyének védelméről.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 100 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797675EAN: 9786155797675

A török-tatár népek az eget különböző elnevezésükben inkább szellemi, vallási tekintetből fogták fel s a megfelelő változatokkal, mint az istenséget s a legfőbb lényt jelölték. Ez még ma is jelen van ott, hol a sámán hit tovább tarthatta fenn magát, jelentékeny hatásköre van és csillagistent, napistent, holdistent ismernek. A bolygók és csillagok jelentős mitológiai rendszert képviselnek.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 16 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797750EAN: 9786155797750

Az iskolában úgy tanultuk, hogy "mikor a tatárok feldúlták Kunországot, Kuthen kun király negyvenezer családból álló népével Magyarországra menekült, s IV. Béla királyunk letelepítette őket az Alföld termékeny rónaságára, ahol ezen kunok ivadékai a Nagy- és Kiskunságon ma is élnek. " Mikor érettebb ésszel visszagondoltam ezen szavakra, önkénytelenül eszembe jutott: hogy lehetett annyira lakatlan "az Alföld termékeny rónasága", hogy negyvenezer családot még mindig el tudott rajta IV. Béla helyezni? Sokáig nem tudtam e kérdésre feleletet adni. Egyszer valami régi térképek kerültek a kezembe, melyek a Nagykunságot és környékét mint valami tengert mutatták be. Imitt-amott szigeteket, szárazulatokat mutattak a mappák, de az egyes községek határai nagyobbrészt víz alatt állottak. Kezembe került egy 1699-ben készült határleírás, melyből kiderült, hogy náddal, sással, gyékénnyel felvert rétség volt ez az egész táj, s a német leíró szerint: "A lakosok csak csolnakkal tudtak egyik helyről a másikra járni. "Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 194 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797743EAN: 9786155797743

Furcsa ellentmondások világába lépünk abban a pillanatban, ahogy a mesére vetjük tekintetünket. Mintha a lehetetlen dolgoknak lehetségessé válása, ami a népmese költői képét annyira jellemzi, kihatna a mese helyzetére is, mintha a mese környezetét, az életkörülményeit is a maga kifejezőeszközeinek hasonlatosságára alkotta volna meg. Ahogy a mese hőse - és vele együtt a mese hallgatója - hirtelenül és váratlanul jut el a legfenyegetőbb veszélyből a legfényesebb diadalra, a legkétségbeejtőbb reménytelenségből a legpompásabb felmagasztaltatásra, olyan hirtelenül és váratlanul áll a paraszti lét keménységében, könyörtelenségében, nyomorúságában és a földdel viaskodó földbegyökerezettségében a mese világa. Kiadás éve: 2019 Oldalak száma: 64 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9786155797736 EAN: 9786155797736