A történelem forgószínpadáról időre időre népek tűnnek el, hogy új népcsoportoknak adják át a helyüket. Az eltűnt néppel együtt majdnem mindig a nyelve is kihal. Néhány esetben a meghódított nép nyelvcserével átveszi a győz­tesek nyelvét, elfeledve sajátját. Korunkban már nem a nagy csatákkal győzedel­meskedő birodalmak, hanem a világunkat átfogó globalizáció veszélyezteti a kisebb nyelveket. A Kihalt nyelvek, eltűnt népek című könyv 100 kihalt nyelvet ír le. A kötetben ismertetett eltűnt népek és nyelvek között vannak a történelmi tanulmányok miatt sokak számára ismerősen csengők is: akkád, avar, besenyő, dák, etruszk, gót, hun, jász, kun, latin, ószláv, sumer, szanszkrit, vandál. Megtaláljuk jó néhány olyan kihalt nyelvnek is a bemutatását, melyekkel sokan most találkoznak először, hiszen valamikori beszélőik vagy Európától távol éltek, vagy nem voltak a világtörténelem fontos szereplői. A kötet végén Földrészenkénti mutató található, amelyből megtudjuk, az ismertetett kihalt nyelvek közül hány található az egyes kontinenseken: Afrika 5, Amerika 6, AusztráliaÓceánia 1, Ázsia 49, Európa 39. A Földközi-tenger térségében zajló nagy történelmi mozgások következtében kihalt népek lakóhelyét térkép illusztrálja. A szerző, Kicsi Sándor András (1957 ) a nyelvtudomány sokoldalú művelője, idáig 10 kötete jelent meg. Főbb témái a jelentéstan, orientalisztika és a nyelvé­szet története. Részt vett A világ nyelvei című enciklopédia munkálataiban. Jelen kötet a szerző több évtizedes filológusi és lexikonszerkesztői tapasztalataira épül. Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a mára már eltűnt népek izgalmas sorsa és valamikori nyelvük iránt. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 27. tagjaKiadás éve: 2021Oldalak száma: 134 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789637094316EAN: 9789637094316

Noszkó Alajos Ferenc-rendi szerzetes Virág szó-tára 1791-ben jelent meg. A Virág szó-tár a magyar szótárirodalom becses darabja, a magyar nyelvújítás előzményének tekinthető, jelentős kultúrkincsünk. Baróti Szabó Dávid A magyarság virágai című szótárának is forrásául szolgált. A Virág szó-tárban sokirányú nyelvi tudást kapunk a címszavakról. A szótárban található 203 szócikk felépítése általában a következő: A címszó magyarul, a címszó latinul A címszó szinonimái (Azon egyet jelentő igék, nevek) A címszóhoz kapcsolható szólások (Jelesb szólások) A címszóhoz kapcsolható közmondások magyarul és latinul (Közmondások) A szótárban a Közmondások rész alatt összességében 1058 közmondás található, megadva a magyar közmondásnak a latin megfelelőjét is. A TINTA Könyvkiadó újraszedve, a mai íráshoz igazítva adja ki a szótár szövegét. Az új kiadás a magyar nyelv és a magyar szavak története iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 262 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634092995EAN: 9789634092995

A történeti nyelvtudomány mindezideig adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával. A kötet első fejezet a történeti frazeológia szükségessége és nyelvészeti alapokra helyezése mellett érvel, a második a frazémák történeti szövegekben való azonosíthatóságának módszertani lehetőségeit tárgyalja. A harmadik fejezet részletesen foglalkozik az állandósult szókapcsolatok keletkezésével. Bemutatja a puszta állandósulással létrejövő egységeket (pl. kategorikusan cáfol), a figuratív motiváltságú, átvitt értelmű egységeket (pl. olajat önt a tűzre), az elemek kihagyásával létrejött elliptikus frazémákat (pl. Kapsz egyet!) és a korábbi egységek modifikációjával keletkező másodlagos frazémákat (pl. bakot lő - baklövést követ el). A negyedik fejezetben az egyes egységek létrejöttéhez és megszilárdulásához kötődő jelentéstani és alaki változásokról van szó, míg az ötödik fejezet a már létrejött egységek további változásával foglalkozik, beleértve ebbe a frazeológiai egységek eltűnésének kérdéskörét is (pl. farkaskaszára jut). A dolgozat végén található összefoglalás kitér a frazeológiai változásban szerepet játszó nyelvi és nem nyelvi síkok összefonódásának kérdéseire is. Az összefoglalás után található a felhasznált forrás-, illetve szakirodalmi munkák és a rövidítések jegyzéke, továbbá a tárgymutató és a könyvben tárgyalt magyar és idegen nyelvű szólások és közmondások mutatója. A kötet szerzője, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál a nagy sikerű Magyar szólások és közmondások szótára című műve, és 2007-ben a Bevezetés a frazeológiába című monográfiája.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 478 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634092841EAN: 9789634092841

Árboc vagy árbóc? Nyitva tartás vagy nyitvatartás? Ésszerű vagy észszerű? Spray, spré vagy szpré? Bizonyára nincs senki, aki írás közben sohasem akadt még el egy-egy szó helyes írásán vagy az írásjelek helyes használatán gondolkodva - van, akit a j és ly használata, mást a külön- és egybeírás kérdése, megint mást a vesszőhasználat hoz zavarba. Ebben a kiadványban az aktuális helyesírási szabályzat közérthető magyarázatát találja az olvasó gazdag példaanyaggal, áttekinthető formában. A kompakt, mégis átfogó jellegű kézikönyv többek között a következő témákra bontva magyarázza a helyesírási kérdéseket: - Különírás, egybeírás, kötőjeles írás; - Kisbetű - nagybetű; - A tulajdonnevek írása; - A rövidítések és a mozaikszók; - Az írásjelek; - A számok. A kötet végén összefoglaló táblázat ismerteti a 2015-ben, a legújabb helyesírási szabályzat életbelépésével megváltozott helyesírású szavakat. Ajánljuk kiadványunkat mindenkinek, aki csiszolni szeretné helyesírási készségét. Különösképp haszonnal forgathatják a diá­kok, illetve mindazok, akik a munkájuk során szövegeket állítanak elő, vagy szövegekkel dolgoznak. A szerző, Takács Gábor a soproni Széchenyi István Gimnázium és a Soproni Egyetem nyugalmazott nyelvtanára, sikeres magyar, orosz és német nyelvkönyvek szerzője. Jelen könyvéhez felhasználta több évtizedes oktatói tapasztalatait.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 133 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789634092940EAN: 9789634092940

Klaudy Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék alapító tagja és tanszékvezetője tizenhét éven át. Tudományos munkásságának célja a fordító- és tolmácsképzés elméleti hátterének megteremtése. 2003-ban az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskoláján belül létrehozta az önálló Fordítástudományi Doktori Programot, amelyben 2019-ig 41 hallgató szerzett doktori fokozatot fordítástudományból. A tanulmánykötet a szerzőnek az utóbbi 12 évben (2008-2019) írt fordítástudományi tanulmányait tartalmazza. Az első részben a fordítástudomány alapkérdéseit, azaz nevét, természetét és terminológiáját érintő kérdésekről van szó. Ezt a részt az átváltási műveletek rendszerét összegző és értékelő tanulmány zárja. A második részben a szószintű műveletek szövegszintű hatásait boncolgató empirikus tanulmányok találhatók. A célnyelvi norma kérdéseit egy Agatha Christie-mű újrafordításának kapcsán vizsgálja a szerző, és egy ritkán kutatott témával, a fordító személyéről szóló tanulmánnyal zárja a második részt. A harmadik rész az aszimmetria hipotézissel kapcsolatos újabb kutatásokról szól. Kiterjeszti az aszimmetria hipotézist a kulturális átváltási műveletekre, azaz a honosítás és idegenítés dichotómiára. Bemutatja a honosító fordítás egy sajátos esetét, amelyet álvisszafordításnak vagy kulturális visszafordításnak nevez. Ez a jelenség akkor figyelhető meg, amikor olyan művet kell valamely célnyelvre "visszafordítani", amelynek cselekménye a célnyelv színhelyén játszódik. Az ilyen művek fordításakor a fordító, aki többet tud a célnyelvi kultúráról, mint az eredeti mű szerzője, változatos eszközökkel "hazahozza" a szereplőket és a színhelyeket eredeti környezetükbe. A negyedik részben a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék negyvenéves történetéről, illetve a Fordítástudományi Doktori Program létrejöttéről és első évtizedéről olvashatunk. A kötet érdeklődésre tarthat számot mindazok körében, akik a legtágabb értelemben vett nyelvi közvetítéssel foglalkoznak: találnak benne olvasnivalót fordítók, tolmácsok, lektorok, szerkesztők, nyelvtanárok, mostanában divatos kifejezéssel a "nyelvi ipar" munkásai, bár a szerző még mindig szívesebben nevezi őket a nyelv, illetve a nyelvek tudósainak vagy művészeinek.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 248 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634092469EAN: 9789634092469

A kultúraváltás, a globalizációs és mobilizációs folyamatok a magyar nyelv életében is változásokhoz vezettek. A korábban helyhez kötöttebben élő, homogénebb közösségek ma már vegyesebb képet mutatnak. Az urbanizációval és a tömegkommunikáció elterjedésével nagyrészt általánossá vált a köznyelv ismerete, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a regionális sokszínűség ne éreztethetné hatását a beszélőközösség tagjainak a nyelvhasználatán is.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 136 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634092438EAN: 9789634092438

Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Ezek a kérdések sokunkban felmerülnek. Szeretnénk tudni, kik voltak a távoli felmenőink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek. Az egyéni sorsok mellett az is sokakat érdekel, hogy honnan származik a magyar nyelv és a magyar nép. Ez a könyv ebben a kérdésben nyújt tájékoztatást a magyar nyelv eredete iránt érdeklődők számára. Nyelvrokonainktól már nagyon régen elváltunk. A magyarok és a finnek ősei legalább négyezer éve kezdték a saját útjukat járni, de legközelebbi nyelvrokonainktól, a voguloktól és az osztjákoktól is mintegy 2500 éve szakadtunk el. A nagy időbeli távolság miatt nincsenek közeli rokon nyelveink, az összetartozást csak nyelvészeti módszerekkel lehet igazolni. Alapszókincsünk, hangrendszerünk, névszó- és igeragjaink egyértelműen bizonyítják nyelvünk finnugor eredetét. Nép és nyelv nem azonos. A nyelvnek csak egy eredete van, de a nép sokféle alkotóelemből tevődik össze. A magyarság a honfoglalás előtti vándorlások során ótörök törzsek szövetségében élt. A Kárpát-medencébe érkezve főként szlávokat találtunk ezen a területen. A honfoglalás után is sokféle hatás érte népünket, megfordultak itt németek, franciák, olaszok is. Ezek természetesen mind hatással voltak nyelvünk alakulására, és nyomot hagytak a magyarság genetikai és kulturális arculatán is. Manapság egyre divatosabbak az archeogenetikai kutatások.Ennek révén a magyarság történetének sok homályos kérdésére derülhet fény már az egészen közeli jövőben. Közelebb juthatunk ezáltal népünk eredetéhez, ám ezek az eredmények a nyelvészeti tényeket, a magyar nyelv finnugor eredetét nem változtatják meg. A kötet szerzője, a debreceni egyetem nyelvészprofesszora nemcsak ezeken a kérdéseken kalauzolja végig olvasóit. Körüljárja emellett a hunok és a magyarok viszonyát: mítoszvilágunk ősi szálai a hunokhoz kötnek minket, de nyelvileg semmi közünk hozzájuk. Szól az ótörök-ómagyar kapcsolatokról: nyelvünkbe a sztyeppei vándorlás során sok ótörök jövevényszó került be, s formálódó kultúránk is rengeteg török elemet szippantott fel, de ettől a nyelvünk még nem vált törökké. A szerző bemutatja a minden tudományos alapot nélkülöző sumér és egyéb rokonságelméleteket is (például etruszk, japán, kínai rokonság, a magyar mint ősnyelv kérdése). Helyet kap a kötetben rokonaink nyelvének és történelmének leírása, valamint az őshazaelméletek bemutatása is. A magyar nyelv eredete és rokonsága című kötet a nyelvünkkel kapcsolatos tévhiteket szeretné eloszlatni, és a nyelvtörténet tudományos módszereivel igazolja a magyar nyelv finnugor eredetét.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 590 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789636938208EAN: 9789636938208

Alaptétel, hogy az idegennyelv-tanulásnak elengedhetetlen része a nyelvtan ismerete. Nyelvtan, azaz a nyelv szerkezetének szabályokba rendezett, statikus leírása, mely - a közhiedelem szerint - a kivételek pontos leltárba vétele után közvetlenül képessé tesz a nyelv használatára. A gyakorlat azonban némileg mást mutat: a nyelvet minden gond nélkül használó anyanyelvi beszélők egyáltalán nem támaszkodnak a nyelvtan tételes szabályaira, kategóriáira. Ezzel szemben a magyart idegennyelvként tanulók sokkal inkább tisztában vannak a szabályokkal, megküzdenek a latin alapú grammatikai hagyományra épült leírással - s mégsem használják fennakadás nélkül a magyart. Kötetünk szakít a jó öreg, statikus, a nyelvi rendszerre összpontosító leírási gyakorlattal, s a nyelvhasználat dinamikus rendszerét veszi nagyító alá. A funkcionális nyelvleírások módszereit alkalmazva kiválaszt néhány lényeges témát, mellyel bevezeti a jövendő magyar mint idegen nyelv tanárokat az objektív, külső, összevető szempontú nyelvleírás elméletébe és gyakorlatába. Mielőtt bárki belefogna a kötet tanulmányozásába, nézzen magába: képes-e megválni a jól bevált gyakorlattól, félretenni a megszokott kategóriákat, előítéletek nélkül újragondolni a fogalmakat, szabályokat, axiómákat. Ha igen a válasz, a kötet segítségével nemcsak hasznos, hanem érdekes, sőt élvezetes utat járhat be a magyar nyelv tanulmányozásában.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 108 oldalKötésmód: kartonISBN: 9786155961120EAN: 9786155961120

20. század utolsó harmadában jelentkező funkcionális szemléletű irányzatok nagy változásokat hoztak az utóbbi évtizedek nyelvoktatási gyakorlatába (is). A kommunikáció-központú nyelvoktatás a nyelvi jelenségek funkcióit, szemantikai összetevőit állítja a tanítás előterébe. Egyfelől azt keresi, hogy egy funkciót milyen formák fejezhetnek ki, másfelől azt vizsgálja, hogy egy adott forma milyen funkciók betöltésére alkalmas. A kommunikáció-központú oktatás semmiképpen sem korlátozható formális szabályok, "kész kategóriák" elsajátíttatására: a szabályok csak irányt mutatnak, tendenciákat jelölnek ki az adott nyelv működésének megértéséhez, az állandó változásban lévő, viszonylagos nyelvtani kategóriák létrehozása azonban sohasem célja, hanem csak (segéd)eszköze a nyelvleírásnak. A funkcionális grammatikának fontos feladata, hogy elemezze és leírja az azonos értelmű, de egymástól eltérő nyelvi megjelenési formák közötti különbségeket, ugyanis az eltérő nyelvi formák, struktúrák azonos fogalmi tartalma mögött általában interpretációs jellegű különbség rejlik. A kötet mindenekelőtt olyan magyar mint anyanyelv-, illetőleg magyar mint idegennyelv-tanárok számára készült, akik mindennapi oktatási gyakorlatukban érvényre kívánják juttatni a funkcionális szemléletet.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 126 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789639808904EAN: 9789639808904

Az írás és olvasás ismerete és készségszintű használata elengedhetetlenül fontos a mindennapokban. Az információáramlás átalakult az elmúlt néhány évtizedben, a világ eseményeiről való tájékozódásban éppúgy, mint a közvetlen környezetünkkel folytatott interakciókban az írott információ uralja a kommunikáció legkülönbözőbb színtereit. A digitális forradalom következtében az írás- és az olvasáskészség jelentősen felértékelődött, az információfeldolgozás azonban más stratégiák mentén történik a jelen kommunikációs térben, mint évtizedekkel ezelőtt. Az emberi agy - jelen ismereteink szerint - kevésbé gyorsan változik, a tanítási és tanulási szokásaink viszont nagy mértékben átalakultak. Egy dolog azonban állandó maradt: olvasni csak olvasva lehet megtanulni, írni pedig csak írva. Ebben a kötetben az olvasó az első és második fejezetben az olvasás, majd az írás pszicholingvisztikai sajátosságaival, az ezekkel foglalkozó és ezeket leíró modellekkel ismerkedhet meg. A harmadik fejezetben az alfabetizálásról olvashatunk bővebben, ami a magyar anyanyelvi nevelésben és a magyar mint idegen nyelv tanításában is relatíve újnak számító megközelítés. A negyedik fejezetben az olvasott szövegértés fejlesztésének módszertani háttere és technikai lehetőségei tekinthetők át. Az ötödik fejezetben az írástanítás sajátosságai és a szövegalkotás tanításának alternatíváit ismerhetik meg az olvasók. Az egyes fejezetek végén néhány összefoglaló kérdés segíti az olvasottak átismétlését és megjegyzését.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 94 oldalKötésmód: kartonISBN: 9786155961168EAN: 9786155961168

Ez a kötet kétnyelvű magyarországi romák beszédének leírásához a transzlingválás koncepcióját alkalmazza. A transzlingválás máshogy értelmezi a sokféleséget, mint a kódváltáselméletek. Utóbbiak a két- vagy többnyelvű gyakorlatokat egyes nyelvek és változatok szembeállításával értelmezik. A transzlingválás ellenben azon az elképzelésen alapul, hogy minden megszólalási mód ugyanolyan, függetlenül attól, hogy azt egy-, két- vagy többnyelvűnek nevezzük: a beszélők egy egységes, de sokféle erőforrásból álló repertoárra támaszkodnak. Ez az elméleti kiindulópont gyakorlati következményekkel jár; a kötet ezekkel is foglalkozik.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 203 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789635560516EAN: 9789635560516

Egy több mint nyolcvan évvel ezelőtt megjelent munkát tart kezében az olvasó. Szerzője, Sebestyén Géza (1912-1976), aki a könyvtárügy és könyvtártudomány szakembereként és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyetteseként volt országszerte ismert. Még nyelvész körökben is csak kevesen tudtak nyelvészeti munkásságáról, amit ez a könyve, a Nyelv és nyelvtudomány képvisel, ami 1938-ban megvédett doktori értekezése volt. Szakvezetője, a korai strukturalista nyelvészet élenjáró tudósa, Laziczius Gyula (1896-1957) volt, bár fő inspirációját elsősorban a hitleri hatalomátvétel előtti szabad német Gestalt-pszichológiától és pszicholingvisztikától, idehaza Karácsony Sándor (1891-1952) társaslélektani alapozású nyelvfelfogásától kapta. Az új szellemi irányzatokra nyitott és befogadó szellemű Gombocz Zoltán (1877-1935) halálával - akiben egyébként Laziczius Gyula fölfedezőjét és támogatóját tisztelhetjük - a hazai nyelvészet fejlődése megtorpant, és a korábbinál is inkább önmagába zárkózó, történeti szemléletű diszciplína lett, illetőleg maradt, amely nem volt érzékeny és befogadó az eltérő perspektívájú, leíró jellegű pszicholingvisztikai szemlélet iránt, amit Sebestyén Géza képviselt. Ilyen körülmények között Sebestyén Gézának nem nyílt lehetősége a nyelvészeti pályát választani, annál kevésbé, mert tanulmányait finanszírozó édesapja halálával korán, még egyetemi hallgató korában reászakadt özvegy édesanyja és húgai eltartásának kötelessége. Megélhetésként a könyvtárosi pálya adódott számára. Könyvtárosként is nagyszerű teljesítményt nyújtott, ő volt az országos könyvtári hálózat kezdeményezője és haláláig építője, az egyetemi szintű könyvtárosképzés egyik elindítója. Amit a könyvtári világ nyert vele, azt a nyelvészet elveszítette. E könyv közreadásával nem egy ígéretes pályakezdetet szeretnénk bemutatni az ő emlékműveként, hanem arra a többletre kívánunk általa rámutatni, hogy a mára dominánssá lett nyelvészeti irányzat, a kognitív nyelvészet csírájában már megvolt az ő munkásságában, ami kedvező körülmények hiányában magvaszakadt maradt.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 134 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634092704EAN: 9789634092704

A nyelvtudomány művelőinek egyöntetű véleménye, hogy Simonyi Zsigmond (1853-1919) legkiemelkedőbb műve az 1895-ben megjelent, 750 oldalas Tüzetes magyar nyelvtan. A szerző számos kiváló műve közül ez az alkotása a legklasszikusabb, a legmaradandóbb. A mű klasszikus és maradandó, mert magába sűríti kora tudásának legjavát, szemléletében és módszerében előremutató, olyan alkotás, amelyhez számos nyelvtani kérdésben ma is fordulhatunk. Elsőre is feltűnik, hogy a szerzőt nagy-nagy szeretet és lelkesedés fűzi munkája tárgyához, a magyar nyelvhez: "Nemcsak munka, hanem gyönyörűség is ilyen nyelvvel foglalkozni" - írja a bevezetőben. Második jellemzőként említhetjük Simonyi Zsigmond tárgyismeretét. Szinte egyedülálló a magyar nyelvtanirodalomban, hogy a szerző milyen hatalmas nyelvi anyagból vonta le következtetéseit. Simonyi Zsigmond tudatos adatföltáró. A nyelvi konkrétumok egész hálózatának, rendszerének feltárásán keresztül jut el a tudományos absztrakcióhoz. A magyar nyelvtörténet forrásait korát messze meghaladó korszerűséggel szemlélte és kezelte. A Tüzetes magyar nyelvtan adja a magyar nyelvtörténeti irodalomban az első nagyszabású példáját a szinkrón nyelvi anyag diakrón felhasználásának. Simonyi Zsigmond komoly nagyrabecsüléssel fordult a tudománytörténeti előzmények felé. Ismeri és hasznosítja Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Gelei Katona István és Sylvester János nyelvtanírói érdemeit. A Tüzetes magyar nyelvtan alaktani része átfogja a történeti alaktan minden számításba jöhető fő területét: a tövek, az összetételek, a képzés és a ragozás problematikáját. A mű első részét a 180 oldal terjedelmű Hangtan-t Balassa József írta. A mű azért is válhatott hosszú időn keresztül használt és kedvelt kézikönyvvé, mert felépítése logikus, a használó könnyen és gyorsan el tud igazodni benne, minden lényegeset rendszeresen és pontosan megtalál benne.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 740 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634092735EAN: 9789634092735

Kárpátalja nem a világ közepe, ahogyan hinni szeretnénk, hanem annak a világnak a pereme, amelyik a nem egészen 13 ezer négyzetkilométeres kis hazát birtokolta a 19. század utolsó harmadától - a 682 ezer négyzetkilométeres Osztrák-Magyar Monarchia, a 140 ezer négyzetkilométeres első és második Csehszlovák Köztársaság, a második világháború alatt a 172 ezer négyzetkilométeres Magyar Királyság, majd a 22,4 millió négyzetkilométeres Szovjetunió és végül a 600 ezer négyzetkilométeres Ukrajna. Mítosz, hogy több mint százféle nemzetiség képviselői élnek itt, tény, hogy a lakosság abszolút többségét szlávok alkotják, a magyarok pedig mindig számbeli kisebbségben voltak. Az etimológiát és az intimológiát sem nélkülözve jutunk el a kisember nyelvi kompetenciájától a közösségi nyelvi jogokig, fókuszban a mindenkori politikai szándékokkal és azok következményeivel. A korszakátmenetekből hiányzott a peripetikus elem, és tagadhatatlan volt a megelőzővel szembeni önmeghatározás nyílt vagy látens igénye. Így bizony mindig is kevés volt az élethez elsütni a viccet: hány nyelvet ismer? Hármat: beszél, olvas, ír az anyanyelvén.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 214 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789635560813EAN: 9789635560813

A könyv, amit kezében tart az olvasó, nem előzmény nélkül való. A szerzőnek 2008-ban jelent meg - szintén a Tinta Könyvkiadónál - Anya-nyelv-csavar címen nyelvi fejtörőket tartalmazó műve, amely immár két kiadást is megért. Ezeknek az anyanyelvi játékoknak egy része a Duna Televízió Nyelvőrző című adásaiban is elhangzott már. Ez a folytatásnak tekinthető könyv 750 új feladványt tartalmaz 11 játékcsoport szerint tagolva. Az egyes csoportokhoz általában hét-nyolc játék tartozik, ami bőséges lehetőséget nyújt az alapos fejtörésre. Találhatunk itt betű- szótag- és szójátékokat, nevekkel kapcsolatos feladványokat, de a régi magyar nyelv emlékei, a közmondások, a szólások, sőt még az irodalmi rejtvények sem hiányoznak a könyv lapjairól. Aki mégsem tud megbirkózni a feladatokkal, bátran a megfejtésekhez lapozhat, ahol megnyugtató választ kaphat még megoldatlan kérdéseire. Ha ez sem elégíti ki az Olvasó játékos kedvét, a könyv végén néhány szellemes „nyelvcsavarást” is olvashat. És ha ennyi jó még mindig kevés, megtekintheti a karikatúráknak beillő illusztrációkat, amelyek akár a megfejtésben is segíthetnek. Kevés ilyen típusú játékos kiadvány található manapság a könyvpiacon, érdemes hát belelapozni ebbe a gyűjteménybe, mert utána már úgysem lehet abbahagyni a tallózást, hiszen elragad bennünket a játékszenvedély. Bízunk benne, hogy a nyelvi fejtörők megoldása során rácsodálkozunk a magyar nyelv hajlékonyságára, színességére és gazdagságára. A szerző, Forgács Róbert a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára, számos televíziós nyelvi-műveltségi vetélkedőműsor összeállítója, vezetője. A gazdag tapasztalatok alapján összeállított könyv alkalmas akár egyéni időtöltésre, akár iskolai órák színesítésére. Kiadás éve: 2021 Oldalak száma: 107 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9786155219108 EAN: 9786155219108

A magyar művelődéstörténet fényes csillaga, Baranyi Decsi Csimor János 1598-ban először állított össze magyar közmondás- és szólásgyűjteményt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan jelennek meg ilyen jellegű gyűjtemények. Kötetünk e történeti munkákban megjelenő közmondásokat és szólásokat mutatja be napjainkig, kiegészítve a különböző folyóiratokban található példákkal. A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert azok a helyzetek, amelyekben elhangzanak, nem csupán a folklór körébe tartoznak, hanem az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek. Használatuk nem kötődik egy társadalmi osztályhoz vagy réteghez, jóllehet a kedveltségük és alkalmazásuk közötti különbségek történelmileg nyomon követhetők. Közmondások és szólások még ma is gyűjthetők, falun és városon, magas iskolázottságú emberek beszédében éppúgy előfordulnak, mint az írást nem ismerőkében. Már nem gondoljuk azt, hogy kollektív bölcsesség eredményei, hanem sokkal inkább igazat adunk Dugonics Andrásnak, aki ezt írta: "Mert minden Közmondásnak eleje egy embertől származott, a" többiekre az-után-terjedett."Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 1461 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789632763378EAN: 9789632763378

Az Eredeti magyar nyelvtan friss és bővített kiadása elődjéhez képest sok új adatot és elemzést tartalmaz, mert nyelvünk kutatása előre haladt, számos tényre, összefüggésre fény derült.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 210 oldalKötésmód: papírkötésISBN: 9786155708039EAN: 9786155708039

Miért finnugor nyelv a magyar? Természetesen nem azért, mert annak idején a Habsburgok (mások szerint a kommunisták) kitalálták, hogy ezzel törjék le nemzeti öntudatunkat. A szerző (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott professzora) összegyűjtötte és az olvasók elé tárja a finnugor nyelvrokonság bizonyítékait. Röviden bemutatja továbbá a rokon nyelveket, és egy külön fejezetet szentel a nyelvtörténet elméletének: miért és hogyan változnak a nyelvek, és ez hogyan befolyásolja a nyelvrokonság bizonyításának lehetőségét. Szól arról is, hogy a nyelv mely részrendszerei a legalkalmasabbak a nyelvrokonság bizonyítására. Ez a könyv nem könnyű olvasmány. Áll ez különösen a hangtani fejezetre, a benne található rengeteg példával és felsorolással. Ezekre azért volt szükség, hogy mindenki a saját szemével győződhessen meg arról: ősi (vagyis uráli és finnugor) eredetű szavaink mai hangalakja teljesen szabályosan alakult ki, és mind a hangalak, mind a jelentés szabályosan felel meg a velük kapcsolatba hozott rokon nyelvi szavakénak. Ugyanez érvényes a toldalékokra is. A könyvben közölt statisztikák azt mutatják, hogy a mai magyar nyelvhasználatban az ősi eredetű, illetve a belőlük képzett szavak aránya 60-70%. Az ősi eredetű és a belőlük képzett toldalékok használati aránya pedig közel áll a száz százalékhoz.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 136 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786158022927EAN: 9786158022927