Ez a könyv minden magyarhoz szól, itthon élőkhöz és határainkon túliakhoz, bármely foglalkozásúhoz, rendű-rangúhoz. Édes anyanyelvünket szóban és írásban valamennyien kitűnően ismerjük és használjuk, de múltjáról, szavainak eredetéről és történetéről szinte semmit sem tud társadalmunk. Java részük finnugor alapú, de honfoglalásunk előtt sokféle török nép közt éltünk, sőt etnikumunk is kétséges. A Kárpát-medencében megteremtett új hazában számos már itt élő néptől vettünk át új szavakat. Mindezek eredete, alakja, jelentése elhomályosult. Ez a mű rendkívül lebilincselő, és eddig soha nem hallott érdekességű valóságfeltárást tartalmaz. Példaként álljon itt néhány. Tudja-e, hogy az ajtó, ajak és az ajz között van-e összefüggés? Mi köze a szemnek az ablakszemhez? Honnan ered egyház, ünnep, bölcs szavunk? Hányszor van sózva a sózott szalonna? Honnan származik a pogácsa, a piskóta, a majonéz, a mazsola, a mirelit? Tud-e a huncut szó sötét múltjáról? Mi köze van a kánikulának a kutyához? Miért értéktelen a talmi? Kalandoztak-e őseink? Kit neveztek pribéknek? A kérdéseket vég nélkül lehetne sorolni, de arra való a könyv, hogy e rejtélyeket megoldja. Benkóczy György Rejtelmes anyanyelvünk című könyvében mintegy 2500 magyar szó történeti-etimológiai elemzését végzi el, oly módon, hogy a szavak eredetét 30 nagyobb tematikus csoportban tárgyalja. A Teremtés titkával rokonságot tartó édes anyanyelvünk 800 éves írott és több ezer éves íratlan előtörténettel rendelkezik. Az anyanyelvünket feldajkáló, műveltségünket megalapozó latin nyelv kivételes jelentőségét is tudatosítja. Ez a hivatástudattal írott könyv azt a nemes oktatási és kutatási célt szolgálja, hogy a csodálatos, de bokaharapdáló történelemben "szél" kaszabolta anyanyelvünk műveltségünkben felmagasodjék, és ne legyünk a felejtés népe. Dr. Cs. Varga István A könyv először 1996-ban, kis példányszámú magánkiadásban látott napvilágot. A TINTA Könyvkiadó az első megjelenés után huszonöt évvel most szómutatóval ellátva jelenteti meg Benkóczy György sokak érdeklődésére számot tartó művét.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 264 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634092988EAN: 9789634092988

Horger Antal (1872-1946) a XX. század nagy formátumú magyar nyelvésze, az MTA levelező tagja. A történeti-összehasonlító nyelvtudomány művelőjeként elsősorban hangtörténettel, szófejtéssel, nyelvjáráskutatással foglalkozott. Nyelvészeti munkássága máig hat, s az utókor nyelvészei közül különösen sokat idézte őt a kolozsvári Szabó T. Attila, valamint Hadrovics László és napjainkban Simoncsics Péter. A nyelvtudomány alapelvei című műve a történeti-összehasonlító nyelvtudomány, s azon belül is az újgrammatikus iskola eredményeit közvetíti. A XIX. század utolsó harmadában diadalmaskodó, ekkortól az egyetemi pozíciókat uraló újgrammatikusok kezdetben német és dán tudósok voltak, s tanításaikat leginkább Lipcséből kiindulva sikerült meghonosítaniuk szerte Európában. Módszeres vizsgálataik során új, korukban merésznek számító tételeket vezettek be a nyelvtudományba. Horger az újgrammatikus tanokat már az analógia és a kölcsönzések kellő fokú figyelembevételével ismertette, saját nézeteit, felismeréseit már enyhébb, kivételeket is jól tűrő törvények formájában fogalmazta meg. Elveiket az újgrammatikusok elsősorban hangtani példákra alapozták, ám érvényesnek tekintették őket a nyelvleírás más szintjeire: különösen az alaktanra, de a jelentés- és a mondattanra is. Az újgrammatikusokat a XIX. század második felében a társadalom- vagy szellemtudományokra általában is jellemző pozitivizmus, historizmus és pszichologizmus jellemezte. Ennek a nyelvtudomány fejlődésére döntő hatású irányzatnak kiemelkedő magyarországi képviselője volt Horger Antalon kívül Simonyi Zsigmond, Gombocz Zoltán, Balassa József és Schmidt József. Jelen kötet előremutató fejezete az analógiáról szóló, amelyet máig feladnak kötelező olvasmányul a magyar nyelvtörténet oktatói. Horger Antalnak A nyelvtudomány alapelvei című munkája a TINTA Könyvkiadónál 2016-ban megjelent Magyar szavak története - Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye kötettel együtt a magyar nyelvészeti irodalom kiemelkedő műve, melyet a nyelvészet iránt érdeklődők széles táborának ajánlunk.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 132 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634093091EAN: 9789634093091

Egy fizikus gondolatai a beszéd és a gondolkodás kialakulásáról, az ismeretek elrendezésének, és a fogalomalkotásnak a korai lépéseiről A beszéd: közlés. Küldés és annak befogadása. A beszéd a közlésnek egyre magasabb szintekre emelkedett formája. A beszéd az élet dolgairól történő közlés, amely együtt fejlődött a közösség életével. A beszéd szerkezete megőrizte ezt a fejlődési utat. Mik azok az összetevők a beszédben, amelyek ezt a megőrzést lehetővé tették? Az élet állandóságai ezek a kényszerek. Az élet állandóságai szükségszerűen eredményezték a beszéd állandóságait. Az élet szükségletei ma is léteznek. Hol találjuk meg ezeket az állandóságokat ma is? A leggyakoribb élethelyzetekben - ha az élet oldalát tekintjük. A beszéd szerkezeti egységeiben - ha a ma is élő beszédet tekintjük. Az élet és a róla való beszéd két, elválaszthatatlan eseményszál. Hogyan lehet megtalálni ezeket a szerkezeti egységeket? A beszéd belső rendszerében találjuk meg a nagyobb és a kisebb egységek formájában. A közlés mindenkori kívánalma, hogy segítse a közölt jelenség (élethelyzet) fölismerhetőségét. Ezért az utánzás volt a közlés legkorábbi formája. A szemmel követhető mozgásos közlés igen magas szintű megérthetőséggel jár ma is, ha események közlése a célunk. De az elvontságok más irányba fordították a közlés fejlesztését. Ezt nyomozzuk. A beszéd szerkezete rendszert alkot. Ebben a szerkezetben keressük meg az állandóságokat. Egy nagyobb szövegtest legkisebb önálló kifejező eleme a mondat, amely szavakra bomlik. Azonban a szerkezet fölbontása az értelmes egységek és a szétszedhető szerkezet esetében nem állhat meg a szavaknál. A szavak az őseinktől készen kapott mai beszéd részei. A mélyebb szerkezeti szintek őrzik a korábbi beszédállapotokat. Ehhez pedig kisebb egységeket - kisebb állandóságokat - kell kibontanunk a beszéd szerkezeti lépcsőin lefelé haladva. Már a szavakhoz is számos kisebb egység társul, amelyek szintén állandóságok. Ilyenek a ragok, képzők, általában a toldalékok. De a legjelentősebb állandóság a szavak mélyén megtalálható gyök. A gyökök csoportokba gyűjtik a fogalmakat és egy korábbi világ szemével engednek látni. Gazdagságukat a Czuczor-Fogarasi szótárból ismerjük. De a gyököknél mélyebb állandóságok is föllelhetők a kutató számára a nyelvben. A szerkezetben meghúzódó - egymásba-ágyazott - állandóságok körét szűkítve a hangokhoz, (könyvünkben a mássalhangzókhoz) jutunk el. A hangok is, és a gyökök is szervesen kapcsolódnak össze, épülnek egymásra. Tekinthetjük őket ősi élethelyzet-jellemzőknek is. De az az út, ami a hangoktól, gyökökön át a szavakig, s a mondatig elvitt, hihetetlenül összetett. S a hangokkal még nem jutottunk a beszéd kisebb elemeinek a végére. A szétszedési sorozat igényel egy vezérfonalat, amely összekapcsolja a hangzó képletet (hang, gyök, szó) a hangzó képlet értelmével, tartalmával. Ez a vezérfonal "tartalom és forma" párhuzamos jelenléte a közlésben. Tartalom és forma párhuzamos vizsgálatára van szükségünk ahhoz, hogy föltárhassuk a hangzó közlés kezdeteit. Az első párhuzamot Lugossy József megnevezte: szócsaládosság. Ez a "tartalom és forma" párhuzam a szavakba beágyazott gyökökhöz kapcsolódik. E gyökök csoportokba gyűjtik azokat a fogalmakat, amelyeket a gyök különféle toldalékaival alkotott meg a beszélő közösség. A gyök egy olyan hangzó forma, ami magával viszi a tartalmát az új szóváltozatokba. A folyó például a foly alvó gyök toldalékolt alakja. Értelme megmarad, ha a folyó szót ragozzuk, vagy további más toldalékokkal vonjuk össze. A gyök tehát tartalmi állandóság is, és formai állandóság is. Ezt a két szálat, a tartalmi állandóság szálát, és a fogalmi állandóság szálát is párhuzamosan nyomozzuk. Magukban a gyökökben is található egy tartalmi és fogalmi állandóság.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 19 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789633022726EAN: 9789633022726

Hasonlóan a többi nyelvhez, a magyar mint idegen nyelv tanulása önmagában is komoly feladat, nyelvtanárként mégsem elégedhetünk meg csak a nyelvi elemek tanításával. Elengedhetetlenül fel kell készítsük tanulóinkat a megfelelő nyelvhasználatra. Arra, hogy lehetőleg mindig a helyzethez, a körülményekhez alkalmazkodva kommunikáljanak. Azonban sok kulturális ismeretre, megfelelő attitűdökre és jól használható interkulturális készségekre van szükség, hogy a nyelvi kompetencia mellett kulturális, illetve interkulturális kompetenciával is rendelkezzenek. Ez a könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a nyelvtanítás során alkalmat találjunk a nyelv és kultúra integrált oktatására. Ehhez bemutatja a kultúra és az interkulturalitás idegen nyelvhasználatban fontos aspektusait, majd a kulturális ismeretek, attitűdök és készségek olyan vetületeit tekinti át, melyek segíthetik az idegennyelv-tanulást és sikeresebb nyelvhasználóvá tehetik a nyelvtanulókat. A nyelvoktatás sok lehetőséget kínál különféle tartalmak átadására. A kulturális és interkulturális kérdések egyértelműen hasznosak és érdekesek is a nyelvtanulók számára, ezért motiváló erőként is hatnak a nyelvtanulásra. Ez is alátámasztja a kulturális tartalmak bevonását a nyelvórákba. Az egyes témakörök tárgyalásakor az olvasók feladatokat is kapnak, melyek az olvasottak feldolgozását hivatottak segíteni, illetve továbbgondolásra is érdemesek.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 152 oldalKötésmód: kartonISBN: 9786155961113EAN: 9786155961113

Simoncsics Péter (1946-) tanult szakmája az összehasonlító nyelvészet nekünk, magyaroknak jutó szelete: az uralisztika, elterjedtebb nevén a finnugrisztika. E mesterség birtokában jutott el több országba - az Egyesült Államokba, Finnországba, Dániába és Romániába (Erdélybe) - lektorként és vendégtanárként magyar nyelvet és nyelvészetet, valamint finn nyelvet és finnugor nyelvészetet tanítani. Külföldi útjai során akaratlanul is "belebotlott" a hazai és európai művelődés más területeibe, és találkozott szakmájával érintkező, sőt olykor távolabbi területek (irodalom, nevelés, társadalom, történelem) témáival is. Némely írása emlékezés élő vagy már elhunyt barátokra, pályatársakra, de tudományos igényű írásait is átszövik rokonokhoz, barátokhoz, kollégákhoz fűződő érzelmei, jelzéséül annak, hogy szakmaiság és emberség egymást nem kizáró, hanem kiegészítő minőségek. A kötet három nagy téma (nyelv, művészet, társadalom) alá válogatva összesen 38 írást tartalmaz. Ezekben olvashatunk többek között a szerző botanikus édesapjáról és népi táncos testvéréről, Csepregi Márta kolléganője pályájáról, az uráliak íjászatáról, Thass-Thienemann Tivadar nyelvpszichológiai munkásságáról, továbbá magyar népdalok és népballadák finn fordításáról, Csokonai Vitéz Mihály fekete komédiájáról, Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak-ról, valamint Tömörkény Istvánról, Radnóti Miklósról, a szegedi Tóth Béla író-könyvtárigazgatóról és Eszterhás Péterről, a magyar irodalom dán fordítójáról, illetve Krúdy Gyula írói munkásságának több aspektusáról, Eötvös Károlyról A nagy per, amely ezer éve folyik s még sincs vége c. műve kapcsán; ezenkívül a finnekről, ahogy a magyarok látják őket, Karácsony Sándorról, az oktatás autonómiájáról, Bálint Sándorról, Hajdú Péterről, Majtényi László Romok ormán című könyvéről, Dr. Bata Imréné Mile Emmáról, Han Annáról és Vekerdy Tamásról. Kiadás éve: 2021 Oldalak száma: 304 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9789634093022 EAN: 9789634093022

A nemzetközi egységesítési folyamatok egyik fajtája a szabványosítás. A szabványosítás nem csak műszaki egységesítést jelent: fogalmak, terminusok, folyamatok szabványosítása is történik a műszaki egységesítéssel egyidejűleg. A kötet első részében megjelenő írások a szabványosítás fordítási és terminológiai vonatkozásainak alapkérdéseit tárgyalják: a szabványosítás történetét és a műszaki szabványosítást; a szabványosítás és a terminológia kapcsolatát; a terminológiai szabványosítás, a terminológiai harmonizáció alapjait és a fordítási szabványokat; Eugen Wüster fő műveinek elemzését; a terminológiai munkafolyamatokra vonatkozó ISO szabványokat. Az online tájékozódás lehetőségei közül a szabványosítás angol nyelvű webhelyeit, valamint kárpát-medencei online forrásait mutatja be a kötet. Néhány esettanulmány konkrét terminológiai szabványosítási kérdéseket vizsgál: két nemzetközi névtani terminológiai szójegyzék magyar változatának elkészítését; a terminológiai munka szabványosításban betöltött szerepét egy kozmetikai szabvány példáján keresztül; a minőségügy magyar terminológiájával kapcsolatos munkálatokat; és a terminológia rendszerező elvének változását az INCOTERMS tükrében.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 238 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789634145042EAN: 9789634145042

Az európai népek nyelvei, különbségeik a korábban tanulmányozott klasszikus nyelvektől, s később egymástól is, már a polgárosodás kezdetei óta izgalmas kérdéskör volt mind a laikusok, mind a hozzáértők számára. Mélyebb vizsgálat tárgyává mindez azonban csak XVIII. században lett, s a következő század elejére emelkedett a tudomány szintjére. Ma a nyelvhasonlításnak alapjában három irányzatát ismeri a nyelvtudomány. Az egyik a történeti-összehasonlító nyelvészet, amely a nyelvek rokonságát, a nyelvcsaládok rendszerét kutatja. A másik az areális nyelvészet, melynek tárgya az egy földrajzi térségben élő nyelvek egymáshoz hasonult sajátosságai. A harmadik pedig a kortárs nyelvtudomány egyik legpezsgőbb nyelvhasonlítási ága: a nyelvtipológia. Ez a diszciplína a világ nyelveinek összevetésével a nyelvek, illetve a meghatározott nyelvi funkciókat ellátni képes szerkezetek típusait igyekszik megállapítani, empirikus vizsgálat alapján válaszolva arra a kérdésre, hogy milyen különböző módokon épülhet fel egy emberi nyelv. A három megközelítés akár ugyanazon nyelvek között is három, egymástól lényegében független viszonyt állapít meg. Ám nem mindig volt ez így. Könyvünk szemelvénygyűjtemény a nyelvtipológia első nagy korszakából, a XVIII. század közepétől a XX. század elejéig, melynek során a tipológia, a történeti-összehasonlító nyelvészet kebelében, éppen megszületésének, kiválásának, önállósulásának harcait vívta. De bármennyire lassan derült is ki e megközelítés függetlensége a nyelvrokonság kérdéskörétől, s egyszersmind a nyelvvel kapcsolatos antropológiai, filozófiai, sőt esztétikai teóriáktól, ennek a korszaknak, kiemelkedő nyelvészek munkássága révén, mégis alapvető felfedezéseket köszönhetünk, mindenekelőtt a nyelvek alaktani típusainak kimutatását. Ily módon ez a két évszázados időszak képezte a modern nyelvtipológia előtörténetét, melynek áttekintése nemcsak az általános nyelvészek (és persze különösen a nyelvtipológia jelenlegi és leendő szaknyelvészei) számára elengedhetetlen, hanem bízvást ajánlható minden olvasónak, akit érdekel az emberi nyelvek - s nemkülönben a megértésükre törő kísérletek - lenyűgöző sokfélesége. A szemelvénygyűjtemény szerkesztője és a bevezető tanulmány szerzője, Havas Ferenc a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, a nyelvtipológia és a nyelvtudomány-történet kutatója és oktatója. Kiadás éve: 2020 Oldalak száma: 252 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9789634092629 EAN: 9789634092629

László Kálmán and András Kornai, two outstanding linguists who have influenced generations of students and colleagues around the world, celebrated their 60th birthdays in 2017. This collection is a revised and extended version of the online Festschrift K+K=120, published for the occasion in 2017, featuring papers written by their students, friends, collaborators, and other researchers who wanted to express their appreciation for the achievements of the two scholars. The diversity of topics appearing in this Festschrift is an illustration of the variety of fields on which the work of Kálmán and Kornai has made an impact, including virtually all branches of theoretical linguistics and their intersections with mathematics and computer science. ** Kálmán László és Kornai András, akiknek munkássága nyelvészek generációinak adott inspirációt szerte a világon, 2017-ben ünnepelték 60. születésnapjukat. Ez a tanulmánykötet a K+K=120 című, 2017-ben a tiszteletükre elektronikusan publikált kötet átdolgozott és kibővített változata, amelynek szerzői között megtaláljuk tanítványaikat, barátaikat, társszerzőiket, és más olyan hazai és külföldi kutatókat is, akik tisztelegni kívántak e két kiemelkedő tudós eredményei előtt. A kötetbeli tanulmányok témái felölelik az elméleti nyelvészet szinte összes ágát, valamint a matematikával és számítástudománnyal alkotott határterületeit, jól illusztrálva, hogy Kálmán és Kornai hatása milyen sokféle tudományterületen érhető tetten.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 582 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789639074828EAN: 9789639074828

L'Harmattan Kiadó-Magyar Nyelvstratégiai Intézet közös kiadás A héber nyelv revitalizációja a nyelvtörténetnek egy páratlan esete. Azok a teológiai, vallásfilozófiai, létértelmezési alapfogalmak, amelyeket a Biblia hordoz, úgymint az egyiptomi kivonulás hagyománya, a Peszách, vagy a Szövetség, a Berít fogalma, a Dekalógus, a messianizmus mind-mind fokozatosan alakult ki és nyerte el le nem zárt, máig élő és formálódó alakját. A diaszpóra lét, a galut zsidóság élete végig megőrizte az Ígéret földjének eszméjét, és soha nem mondott le róla. A szétszóratás zsidó nyelve általában háromféle volt. Mindvégig, mindenütt a világon az ókortól napjainkig megmaradt a Szent Nyelv, a héber Biblia, a Tánách nyelve, valamint a liturgikus imaélet nyelve, a héber nyelv. Mindenütt volt az adott népnek, kultúrának egy nyelve, amit használt az ott élő zsidóság is, és volt egy köztes nyelv is, mely egyrészt a diaszpóra adott népének nyelvéből, a héber nyelvből és más történelmi találkozások nyelveiből ötvöződött sajátságos zsidó nyelv volt. Amikor másfél évszázaddal ezelőtt elindultak a zsidók a Szentföld felé, még nem volt ivrit, még nem volt újhéber nyelv. A zsidó nemzeti öntudat, nemzeti érzés, nacionalizmus, a cionizmus lassan elindította a nyelvi folyamatot is, amely jelentősen járult hozzá Izrael államának megteremtéséhez.Kiadás éve: 2018Oldalak száma: 172 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789634143840EAN: 9789634143840

Az ember és a kutya együttélése ősidők óta tart. Valószínűleg a legelső háziállatunk. Az évezredek során több száz, egymástól igen különböző tulajdonságú kutyafaj alakult ki, melyek mindegyikének nevet adott az ember. Sokan tudják, hogy onnan ered a bernáthegyi kutyafajta neve, hogy a Svájcot és Olaszországot összekötő Nagy Szent Bernát-hágón a szerzetesek a 17. század végétől a különlegesen kiképzett kutyák segítségével kutatták fel és mentették meg a hóviharban eltévedt, illetve lavina alá került embereket. Azonban tudja-e Ön, hogy a buldog szó eredetileg szóösszetétel, az össze­tétel dog utótagjának kutya a jelentése, a bika értelmű angol bull előtag pedig arra utal, hogy ez az eb régebben olyan állatviadalok szereplője volt, amelyeken kutyákat uszítottak megbéklyózott bikákra? Ki hinné, hogy a terrier fajtanév a francia chien terrier földi kutya jelentésű szókapcsolat második elemére vezethető vissza, a terrier szó előzménye pedig a föld jelentésű latin terra szó? Gondolta volna, hogy a kopó név szófajváltás eredménye, mivel a kap ige kop változatának -ó melléknévi igeneves képzővel ellátott alakja főnevesült, az eredeti jelentése pedig elkapó, megfogó, megragadó lehetett? A Kutyaszótár 410 szócikkben dolgozza fel teljes körűen a kutyafajták nevét, feltüntetve a hozzájuk kapcsolódó számos művelődéstörténeti, kultúrtörténeti ismeretet. A szócikkek elején forrásmegjelöléssel megtalálható, hogy az adott kutyafajta neve mikor és hol bukkant fel először a magyar írásbeliségben. A szócikk magyarázó része tüzetesen foglalkozik a kutyafajta nevének eredetével, ismerteti a név etimológiáját, a névadás indítékát, illetve az idegen nyelvi megfelelőket. A kutyafajták nevével kapcsolatos nyelvészeti vonatkozású tudnivalók után a kutyafajta ismertetése következik. Ha fontos, a szótár közöl néhány kutyatartási, kutyaápolási tudnivalót is. A Kutyaszótár 85 rajzot tartalmaz a jellegzetes kutyafajtákról. Rácz Jánosnak a TINTA Könyvkiadónál számos szótára jelent meg, köztük a népszerű Állatnevek enciklopédiája. A szerző növény- és állatnevekkel foglalkozó szófejtéseit rendszeresen közli a Magyar Nyelvőr. Rácz Jánost a TINTA Könyvkiadó 2011-ben Arany Penna díjjal tüntette ki.Kiadás éve: 2018Oldalak száma: 236 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634091561EAN: 9789634091561

A nyelvi gyök alapú névrégészet rávilágít arra, hogy a magyar nyelv jóval korábban a Kárpát-térség nyelve volt, mintsem azt iskolai tanulmányaink során megtudhattuk. Az 1870-től kialakított nyelvtudomány a magyar nyelvű népesség bevándorlásának elméletét tette kizárólagossá, de ez az elmélet nem tudott választ adni arra, hogy lehetnek óriási számban magyar nyelvi alapon nyugvó földrajzi neveink. Ezt az ellentmondást fedik el a "puszta személynévből keletkezett" és a "törzsnévből létrejött" névmagyarázatok, amelyek uralják helyneveink etimológiáját. Ezzel párhuzamosan jelent meg a többnyire szláv közszavakból való eredeztetés, illetve a kettő kombinációja, amelynek lényege, hogy sok magyar helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, de a név alapja szláv személynév volt. Az elmélet szerint a betelepülő magyarság átvette a szlávok személyneveit, közszavait és abból hozott létre magyar helyneveket. Ezek a magyarázatok nem csak helyneveink nyelvi eredetét kendőzik el. Az indoeurópai nyelvészet másik lényege, hogy nem tár fel és nem ad meg összefüggést a nevek között, nem tudja kimutatni a helynévanyag nyelvi névbokrait. Vizsgálatai révén szinte minden név egyedi, egyedül fejlődött, nincs összefüggése más nevekkel. Ezzel a megoldással a névanyagot nyelvi értelemben szétszórja, nem adja meg a közös gyökereket és a nevek egymással való kapcsolatát. Minderre a Helynévrégészet 1, és 2. kötet, és a bennük foglalt gyök + helynévképző(k) alapú vizsgálat eredményei rácáfolnak. A nevek a gyökök révén szoros kapcsolatban vannak egymással, ez egyben utal arra is, hogy a névadók egy közös nyelvet beszéltek. E nyelv gyökeiből indult a névadás, amely elsősorban a földrajzi hely vagy elem egyedi, kidomborodó természeti tulajdonságait írja le, így érthető meg, az a jelenség, hogy egymástól nagy távolságra fekvő földrajzi helyek azonos, vagy nagyon hasonló nevekkel rendelkeznek ma is a Kárpát-térségben.Kiadás éve: 2018Oldalak száma: 500 oldalKötésmód: ragasztottISBN: 9789639836396EAN: 9789639836396