|
A harmatos hajnali réten lovak legelésznek, tábortüzek füstje száll. Mellettük öten húzzák a lóbőrt. A hétalvó vezérek szenderegnek itt, pedig már hét felé jár. Amott Álmos, még elég álmos, emitt Tas, már nem ittas, de még kótyagos. Előd épp új ötletéről mereng, a Levédiavetítésről, meg hogy talán levédi azt. Huba suba alatt alszik a rét végén. Nem pihent a hétvégén. Ám valahol a távolban Kond nagyon gondterhelt, mivel Ond szorult helyzetben van: nem tudja átvereckedni magát a hágón. Neki túl szoros ez a szoros. Folytathatnám, de nem Töhötöm. Ugyanis rossz nap virradt a hét főre.
Eltűnt a nemzet! De a hét vezér ezért nem hibás, ők csak kalandoztak, meg ittak-ettek közben Etelközben, és eközben a magyarok vártak rájuk, és tovább álltak. Aztán megunták, és továbbálltak. Így most a hét vándor elindul felkutatni népét, és ezer év történelme áll előttük, de csak másfél órájuk van a feladatra!
A Valami Amerika rendezőjének új vígjátéka a jellegzetes hazai humorra, és közös olvasmányélményeinkre építve hajtogat szórakoztató leporellót a történelemkönyvek lapjaiból. És a fergeteges kaland végére az is kiderül, hogy igazán jó itt lenni és itt jó együtt lenni.
|
