A nagyívű sorozat 46 részben dolgozza fel Magyarország történetét. A Magyar Televízió izgalmas szellemi kalandot kínál, nem iskolás ízű ismereteket. Történésu szakértőik és Nagy György műsorvezető segítségével felfedezővé akarják tenni a nézőt, hogy ő maga csodálkozzon rá azokra a tényekre, amelyeket esetleg már korábbanis ismert, de valahogy nem is gondolt rájuk tudatosan.
Ezen díszdobozban a sorozat alábbi részei találhatók meg:
KIEGYEZÉS ÉS FELLENDÜLÉS
A Monarchia létezésének utolsó napján, 1918. október 31-én lelõtték Tisza István miniszterelnököt. Az õ Hermina úti villájánál, a gyilkosság helyszínén indul a sorozat 34. adása, de szó lesz arról is, hogy a Parlament lépcsõin kikiáltott elsõ magyar köztársaságot miért nevezték népköztársaság-nak; hogy a kor legismertebb mûvészei vajon miért sorakoztak fel a Tanácsköztársaság mellett; és elmegyünk a Legbátrabb Városba, ahonnan a helyi polgárok néhány katonával és vasutassal elkergették a megszálló cseh hadsereget, és Balassagyarmat így maradt magyar város…
KONSZOLIDÁCIÓ ÉS TRIANON
A sorozat 35. adásában megmutatjuk azt a lovaglóostort, amellyel Bandholtz amerikai tábornok kikergette a rekviráló román katonákat a Nemzeti Múzeumból; megmutatjuk a 20. századi magyar történelem legtragikusabb szerzõdés-aláírási helyszínét, a versaillesi Nagy Trianon kastélyt; elmeséljük azt a hihetetlen történetet, hogy hogyan került vissza Magyarországhoz Somoskõ és Somoskõújfalu; bemutatjuk IV. Károly puccskísérleteinek a helyszíneit, eláruljuk, hogyan került a szegedi egyetem címerébe a kolozsvári bástyakapu, és a kor legnépszerûbb hazafias revíziós daláról, a Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarországról is szó lesz.
A HORTHY-KORSZAK
Trianon szelleme végig kísért a Horthy-korszakon. Benne van a soproni népszavazásban ugyanúgy, mint Lord Rothermere akcióiban, vagy a revíziós határmódosításokban – és Teleki Pál halálában. De a sorozat 36. adásában nem csak a meghatározó politikai eseményekrõl lesz szó, hanem az azokat kísérõ hétköznapi jelenségekrõl is: például a népkonyhákról, és azok apostoláról: Róbert bácsiról; Matuska Szilveszterrõl és a biatorbágyi merényletrõl; a Hõsök terén álló emlékkõ feliratának változásairól, és arról, hogy ekkor keletkezett – elgondolkodtató módon – a világ legismertebb magyar dala: az öngyilkosok himnusza, a Szomorú vasárnap …
MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
Különös módon történt meg - a legenda szerint - Magyarország hadüzenete… Errõl is szó lesz a sorozat 37. adásában; azután bemutatjuk magyar haderõ magyar gyártmányú fegyvereit; szó lesz Horthy István halálának a körülményeirõl, Karády Katalin és Jávor Pál emberségérõl, valamint megmutatjuk, hogy a Gestapo elõl menekülõ Kállay Miklós miniszterelnök hogyan jutott el a Sándor palotából Horthy rezidenciájára 1944. március 19-én…
MEGSZÁLLÁS, FELSZABADULÁS, MEGSZÁLLÁS…
Egy kicsorbult szélû 5 pengõs pénzdarab a sorozat 38. adásának elsõ bemutatott tárgya: ez fogta fel a pisztolygolyót Bajcsy-Zsilinszky Endre mellényzsebében, amikor 1944. március 19-én szembeszállt a német megszállókkal… Szó lesz a magyar holokausztról, és a két, tisztázatlan körülmények között megölt szovjet parlamenterrõl – valamint a Steinmetz kapitány haláláról utólag, játékfilmszerûen leforgatott ál-híradófilmrõl… A háború utolsó napjainak helyszínei közül a Sziklakórházat, és a február 11-i kitörés útvonalát is bemutatjuk, valamint elzarándokolunk a kárpátaljai Szolyvára, - a magyar Golgotára, - ahol a szovjet lágerben ezerszámra fagytak meg a 13 és 60 év közötti, málenykij robotra elhurcolt magyar férfiak.
MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA
A sorozat 39. epizódjában eloszlatjuk azt a legendát, amely szerint a Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékmûvének készült volna. Szó lesz a Böske, a Manci és a Kossuth hídról; elmondjuk, hogy a Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja; elmeséljük, hogy miért a 70-es számmal kezdõdik a budapesti trolibuszok számozása, és bemutatunk egy nemlétezõ orosz hõst: Guszev kapitányt, akirõl utcákat és iskolát is elneveztek Budapesten, - pedig csak kitalált regényalakról van szó…
A RÁKOSI-RENDSZER
Márciusban Újra Kezdjük? Ezzel a kérdéssel indul sorozatunknak az 1956-os forradalom leverése utáni idõszakot bemutató epizódja. A nagypolitika történései mellett a hétköznapok eseményeirõl, helyszíneirõl és tárgyairól is beszélgetünk: elmegyünk oda, ahol diákok ezrei csapolták le a Hanság mocsarait, – ma már tudjuk: kár volt… Elemezzük a legvidámabb barakk kifejezés tartalmát, és elmondjuk azt is, hogy mi volt az a C-film…
A LÉTEZÕ SZOCIALIZMUS CSÕDJE
Sorozatunk 44. részében jellegzetes történeteket emelünk ki a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának eseményei közül. Ilyen például a Marx-téri felüljáró építésének legendája, vagy a Rubik-kocka világsikere – és gyártási-kereskedelmi kudarca… Felidézzük, hogyan, milyen körülmények között alakultak meg a rendszerváltó pártok, és elmegyünk az egykori vasfüggöny nyomvonalát kutatni oda, ahol a Páneurópai Piknik idején boldog keletnémetek rohantak át a szabadságba… Végül kiderítjük, hogy miért éppen október 23-án kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot?
A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
A Magyarország története-sorozat 45. adásában egyebek mellett felidézzük, hogy milyen körülmények között döntött az Országgyûlés a jelenlegi címerünk mellett; szó lesz a köztársasági elnök választása körüli vitákról, és arról, hogy hogyan valósult meg a szovjet csapatok évtizedek óta követelt kivonulása Magyarországról.
TÁRSADALMI VITÁK, VITÁZÓ TÁRSADALOM
A Harmadik Magyar Köztársaság elsõ válsághelyzetével: a taxisblokád eseményeinek felidézésével kezdõdik a Magyarország története címû sorozat utolsó adása. Szó lesz arról, hogy végeredményben kik mit nyertek a kárpótlással; egy félbehagyott milliárdos sportcsarnokban a meg nem valósult világkiállításról beszélgetünk, a rádió- és tévéelnökök kinevezése és leváltása kapcsán az úgynevezett médiaháború eseményeit elemezzük, és végül a Magyar Televízió 2006. szeptember 18-i megtámadásáról is szó lesz.
+ Mutass többet
Ezen díszdobozban a sorozat alábbi részei találhatók meg:
KIEGYEZÉS ÉS FELLENDÜLÉS
Tudják, hogy ki volt Pick Márk? És Herz Ármin? Vagy Dréher Antal, Stühmer Frigyes, Gerbeaud Emil, Kotányi János, Kugler Henrik, Richter Gedeon és Törley József? A nevükbõl létrejött márkaneveket persze ismerjük… Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttérõl, politikai-, államjogi és gazdasági változásokról lesz szó ebben az adásban, de azt is megtudhatjuk, hogy miért van egy kiskapu a Múzeumkert kerítésén; hogy hányféle magyar találmány született a dualizmus idején a dinamótól a karburátorig, a torziós ingától a telefonközponton át a villanymozdonyig; és azt is elmeséljük, hogy a Nagykörút helyén kis híján a Nagy Csatornát építették meg…
A SZÁZADFORDULÓ BOLDOG BÉKEÉVEI
Hallottak arról, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepségét az építési határidõ csúszása miatt rendezték 1895 helyett 1896-ban? Ismerik Dankó Pista és Rigó Jancsi történetét? Fel tudnák sorolni a századvég leghíresebb magyar sportolója, Kincsem eredményeit? Tudják, kicsoda Reindl Ludovika és Krippel Mária? De Blaha Lujza és Jászai Mari néven már hallottak róluk, ugye? És azt tudják, hogy minderrõl részletesen is szó lesz a Magyarország története 32. adásában?...
AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚ
A sorozat 33. adásában megmutatjuk azt az utcasarkot Szarajevóban, ahol pisztollyal a zsebében 1914. június 28-án Gavrilo Princip a trónörökös gépkocsijára várakozott. Felidézzük Ferenc József és Vilmos császár híres mondatait a mindent megfontolásról és a lombok lehullásáról, majd elemezzük az 1915-ös magyar középcímer részleteit. A Mátyás templomban megtaláltuk IV. Károly koronázásának tárgyi emlékeit, az Isonzó menti lövészárkok mellett pedig a magyar bakák sírjait kerestük fel…
A Monarchia létezésének utolsó napján, 1918. október 31-én lelõtték Tisza István miniszterelnököt. Az õ Hermina úti villájánál, a gyilkosság helyszínén indul a sorozat 34. adása, de szó lesz arról is, hogy a Parlament lépcsõin kikiáltott elsõ magyar köztársaságot miért nevezték népköztársaság-nak; hogy a kor legismertebb mûvészei vajon miért sorakoztak fel a Tanácsköztársaság mellett; és elmegyünk a Legbátrabb Városba, ahonnan a helyi polgárok néhány katonával és vasutassal elkergették a megszálló cseh hadsereget, és Balassagyarmat így maradt magyar város…
KONSZOLIDÁCIÓ ÉS TRIANON
A sorozat 35. adásában megmutatjuk azt a lovaglóostort, amellyel Bandholtz amerikai tábornok kikergette a rekviráló román katonákat a Nemzeti Múzeumból; megmutatjuk a 20. századi magyar történelem legtragikusabb szerzõdés-aláírási helyszínét, a versaillesi Nagy Trianon kastélyt; elmeséljük azt a hihetetlen történetet, hogy hogyan került vissza Magyarországhoz Somoskõ és Somoskõújfalu; bemutatjuk IV. Károly puccskísérleteinek a helyszíneit, eláruljuk, hogyan került a szegedi egyetem címerébe a kolozsvári bástyakapu, és a kor legnépszerûbb hazafias revíziós daláról, a Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarországról is szó lesz.
A HORTHY-KORSZAK
Trianon szelleme végig kísért a Horthy-korszakon. Benne van a soproni népszavazásban ugyanúgy, mint Lord Rothermere akcióiban, vagy a revíziós határmódosításokban – és Teleki Pál halálában. De a sorozat 36. adásában nem csak a meghatározó politikai eseményekrõl lesz szó, hanem az azokat kísérõ hétköznapi jelenségekrõl is: például a népkonyhákról, és azok apostoláról: Róbert bácsiról; Matuska Szilveszterrõl és a biatorbágyi merényletrõl; a Hõsök terén álló emlékkõ feliratának változásairól, és arról, hogy ekkor keletkezett – elgondolkodtató módon – a világ legismertebb magyar dala: az öngyilkosok himnusza, a Szomorú vasárnap …
MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
Különös módon történt meg - a legenda szerint - Magyarország hadüzenete… Errõl is szó lesz a sorozat 37. adásában; azután bemutatjuk magyar haderõ magyar gyártmányú fegyvereit; szó lesz Horthy István halálának a körülményeirõl, Karády Katalin és Jávor Pál emberségérõl, valamint megmutatjuk, hogy a Gestapo elõl menekülõ Kállay Miklós miniszterelnök hogyan jutott el a Sándor palotából Horthy rezidenciájára 1944. március 19-én…
MEGSZÁLLÁS, FELSZABADULÁS, MEGSZÁLLÁS…
Egy kicsorbult szélû 5 pengõs pénzdarab a sorozat 38. adásának elsõ bemutatott tárgya: ez fogta fel a pisztolygolyót Bajcsy-Zsilinszky Endre mellényzsebében, amikor 1944. március 19-én szembeszállt a német megszállókkal… Szó lesz a magyar holokausztról, és a két, tisztázatlan körülmények között megölt szovjet parlamenterrõl – valamint a Steinmetz kapitány haláláról utólag, játékfilmszerûen leforgatott ál-híradófilmrõl… A háború utolsó napjainak helyszínei közül a Sziklakórházat, és a február 11-i kitörés útvonalát is bemutatjuk, valamint elzarándokolunk a kárpátaljai Szolyvára, - a magyar Golgotára, - ahol a szovjet lágerben ezerszámra fagytak meg a 13 és 60 év közötti, málenykij robotra elhurcolt magyar férfiak.
MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA
A sorozat 39. epizódjában eloszlatjuk azt a legendát, amely szerint a Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékmûvének készült volna. Szó lesz a Böske, a Manci és a Kossuth hídról; elmondjuk, hogy a Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja; elmeséljük, hogy miért a 70-es számmal kezdõdik a budapesti trolibuszok számozása, és bemutatunk egy nemlétezõ orosz hõst: Guszev kapitányt, akirõl utcákat és iskolát is elneveztek Budapesten, - pedig csak kitalált regényalakról van szó…
A RÁKOSI-RENDSZER
A Magyarország története-sorozat 40. adásában elutazunk Recskre, az egykori internálótáborba; elmeséljük egy egészen különleges magyar jármû: a gumivasút történetét; és elmondjuk, hogyan váltotta le Rákosi Mátyás Kossuth Lajost… Elvisszük a nézõket a magyar Maginot-vonalnak nevezett, 630 kilométer hosszan a déli határ mellett felépített beton erõdrendszer bunkereibe, leszállunk 51 méter mélyre, a metró-építés mellékjárataként kialakított atombiztos párt-óvóhelyre, és beautózunk abba az alagútba, amelyen keresztül a díszpáholy foteljéig vitte a kocsija a pártfõtitkárt a Népstadion díszpáholyába…
1956: A FORRADALOM
Az 56-os forradalom kitörése kapcsán szó lesz a lyukas zászló keletkezésének történetérõl; utánajárunk, hogy miért éppen az Egmont-nyitány vált a forradalom himnuszává; elemezzük az október 25-i Kossuth téri tragédia körülményeit, majd a harcok helyszínei közül a Corvin közben és a Kilián-laktanya környékén történtekrõl mesélünk.
1956: A SZABADSÁGHARC
Mi és miért történt a Köztársaság téren október 30-án? Elrabolták-e Kádár Jánost? Hol zajlott le az 1956-os szabadságharc egyik legjelentõsebb, gyõztes ütközete? Hogyan szabadult ki Mindszenty József? Milyen zászlót húztak fel Melbourne-ben? Miért tüntettek az asszonyok december 4-én? A Magyarország története címû sorozat 42. adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Márciusban Újra Kezdjük? Ezzel a kérdéssel indul sorozatunknak az 1956-os forradalom leverése utáni idõszakot bemutató epizódja. A nagypolitika történései mellett a hétköznapok eseményeirõl, helyszíneirõl és tárgyairól is beszélgetünk: elmegyünk oda, ahol diákok ezrei csapolták le a Hanság mocsarait, – ma már tudjuk: kár volt… Elemezzük a legvidámabb barakk kifejezés tartalmát, és elmondjuk azt is, hogy mi volt az a C-film…
A LÉTEZÕ SZOCIALIZMUS CSÕDJE
Sorozatunk 44. részében jellegzetes történeteket emelünk ki a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának eseményei közül. Ilyen például a Marx-téri felüljáró építésének legendája, vagy a Rubik-kocka világsikere – és gyártási-kereskedelmi kudarca… Felidézzük, hogyan, milyen körülmények között alakultak meg a rendszerváltó pártok, és elmegyünk az egykori vasfüggöny nyomvonalát kutatni oda, ahol a Páneurópai Piknik idején boldog keletnémetek rohantak át a szabadságba… Végül kiderítjük, hogy miért éppen október 23-án kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot?
A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
A Magyarország története-sorozat 45. adásában egyebek mellett felidézzük, hogy milyen körülmények között döntött az Országgyûlés a jelenlegi címerünk mellett; szó lesz a köztársasági elnök választása körüli vitákról, és arról, hogy hogyan valósult meg a szovjet csapatok évtizedek óta követelt kivonulása Magyarországról.
TÁRSADALMI VITÁK, VITÁZÓ TÁRSADALOM
A Harmadik Magyar Köztársaság elsõ válsághelyzetével: a taxisblokád eseményeinek felidézésével kezdõdik a Magyarország története címû sorozat utolsó adása. Szó lesz arról, hogy végeredményben kik mit nyertek a kárpótlással; egy félbehagyott milliárdos sportcsarnokban a meg nem valósult világkiállításról beszélgetünk, a rádió- és tévéelnökök kinevezése és leváltása kapcsán az úgynevezett médiaháború eseményeit elemezzük, és végül a Magyar Televízió 2006. szeptember 18-i megtámadásáról is szó lesz.
|
hang: magyar sztereo 2.0
|
||
|
Játékidő: kb. 400 perc
|
||
|
Képarány: 16:9
|
