Ez egy dokumentumfilm. Koltay Gábor legújabb alkotása  fikciós elemekkel gazdagon átszőtt alkotás, amely a történelmi környezetbe illesztve sokoldalúan bemutat egy megalkuvás nélküli, hittel folytatott küzdelmes életutat.
A film főszereplője Sipos Imre (aki, a Pesti Magyar Színház színész-rendezője) végigjárja a bíboros életének legfontosabb helyszíneit, gyűjti az adatokat, élményeket, hogy aztán a szellemi mozaikkockák összerakásával válaszolni tudjon a kérdésre: Ki is hát Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, az utolsó hercegprímás?
A tudatos lelkipásztort saját sorsa nem érdekelte. Minden erejét a feladatokra fordította. A hitet akarta megőrizni az egyház és a nemzet életében. Ez tette Őt igazán óriássá: azon az úton, amelyen haladt, amelyre a Gondviselés vezette. Ismert az állítás: csak akkor lehet valakit igazán jellemezni, ha a pályát megfutotta és befejezte azt a művet, amelyet életével alkotott.
Mindszenty bíboros megtapasztalta a két kommunista terror és a nemzeti szocializmus börtönét. Nem tudták megtörni. Mindig emelt fővel és éber tekintettel figyelte népe hitét. Letartóztatása előtt a budapesti Sziklakápolnánál százezres tömeg előtt mondotta: “Ha tehetném a fővárosban és az országban küszöbről küszöbre járnék és úgy kérnék minden családot: engesztelő lélekkel, Magyarországért, ereszkedjetek térdre.”
A történelmi gyökerekhez való visszatérés, az abból hitet és lelkierőt meríteni akaró modernkori szellemi megvilágosodás folyamatában fontos szerepe van a kiemelkedő személyiségek életútjának. Különösképpen aktuális ez akkor, amikor az egységesülő Európa alkotmányából, még az említés szintjén is kimaradt a keresztény gyökerekre történő utalás.