A Pink Floyd azonos című, tematikus albuma inspirálta ezt a nagyszerű, nyugodtan mondhatjuk, hogy filmtörténeti jelentőségű, rendkívül hatásos alkotást. A sötét hangulatú film kizárólag a dalok segítségével meséli el Pink, egy depressziós, kiégett, kétségbeesett rock-zenész történetét.

   Megismerhetjük Pink élettörténetét, azokat az állomásokat, amelyek a "fal" építéséhez hozzájárultak. A fal természetesen metafóra, az elszigeteltség, magányosság, kiúttalanság jelképe, egy gát, melyet Pink emelt, hogy távolságot tudjon tartani saját fájdalmaitól, problémáitól. A fal alapjait Pink a gyerekkorban "rakta le": apja halála után domináns anyja és szigorú iskolája ejtették lelkében az első nagyobb sebeket. Az írásba és zeneszerzésbe menekül, de a szabadságot sikeres rock-zenészként sem érheti el. A fal most is tovább épül, hiszen a népszerűség csapdájába esve értékrendje felbomlik és személyes kapcsolatai kudarcra lesznek ítélve.

   Alan Parker rendkívül erőteljes képekkel tárja elénk a Pink lelkében tomboló háborút, az utat, amely az őrületbe vezet.