- Mit adott a magyarság Európának?
Erre a kérdésre keressük a választ sorozatunkkal, amelynek első részében a Felvidéken, az Árpád-korból máig megmaradt műemlékeinket keressük fel.
Utunk során Szántai Lajos műveltségkutató segítségével próbáljuk a régmúlt titkait, legendáit feleleveníteni és ezáltal egy elfeledett magaskultúra nyomába eredni.
Közös feladatunk és kötelességünk a Kárpát-medencei örökségünk továbbmentése a magyarság és egész Európa jövőjének biztosítása érdekében.
... a legtisztább küzdelem önmagunkkal ez egy egyetemes ügy , mert amióta ember van, azóta tudni való az, hogy tulajdonságokkal születünk erre a világra.
Ezeket a tulajdonságokat pedig, személyünkből ki kell bontani. Ez nem mindig könnyű, sokszor ez egy hatalmas nagy küzdelem, mert a tulajdonságokhoz erőket is kapunk.
Ha nem alakul ki a személyiségünk, akkor ezek az erők kezeletlen módon elragadnak, ellenünk fordulnak.
(Szántai Lajos műveltségkutató)
Császár Tamás filmrendező (reklámfilmes, Hungarica videoklipek) dokumentumfilmje:
*a sorozat első része a Felvidék főként Árpádkori templomait (Kiéte, Karaszkó, Kakaslomnic, Kassa) és várait (Boldogkőváralja, Sepesvár, Murány, Nagysáros) mutatja be;
*az útifilm során Szántai Lajos műveltségkutató / történész az ősi magyar kultúra nyomait kutatja a műemlékek bemutatásával;
*a várakról, templomokról készült magas színvonalú képanyag mellett dokumentumok támasztják alá Szántai elméletét, a hangulatot pedig csodálatos természeti képek adják;
*zenei kíséret Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia N.2, N.6 Cziffra György előadásában;
*extra: Roszik Renáta magyar népdalokat énekel, a Magastátráról készült pixillációval kísérve.
*
Saját bevallása szerint az iskola előtti éveiben két döntő hatás érte, amely későbbiekben lehetővé tette számára a magyar történelem és műveltség vizsgálatát. Egyrészt 3-7 éves kora között sokat időzött a makkosmáriai Angyalok királynéja-templomban, a sekrestyében játszadozva. Nagyapja pedig esténként magyar népmeséket mesélt. Ezek közül legjobban a királyos mesék ragadták meg a képzeletét.
A nagyapai hagyaték alapján a népmesékkel kezdett foglalkozni. Ezt hosszú adatgyűjtés és a jelképtanban való elmélyedés követte, amelyhez az indulást legjobban a sárkány és a táltos ló adta meg. Alapvetéseit többek között Horvát István történész, Solymossy Sándor népmesekutató és Ipolyi Arnold munkásságára alapozta.
Kezdetekben a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben tanult. Első publikációi is itt, a Buddhista Misszió által kiadott USzO-füzetekben jelentek meg, a magyar népmesékről.
Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József néprajzkutató a hetvenes évek óta dolgoznak együtt. Az általuk közvetített elméleteket már hivatalosan oktatják Nagyváradon, Miskolcon. Ebbe csatlakozott be Szántai Lajos is az 1990-es évek elején a népmesékről szóló előadássorozataival, amelyeken a népmesék elemzése mellett, a hozzájuk szorosan kapcsolódó magyar történelmi eseményeknek a néphagyományban fellelhető emlékeit is ismertette.
Nevéhez fűződik a Képes krónika ábráinak a magyar néphagyománnyal és mítikus történelemképével való analógiáinak felfedezése...
+ Mutass többet
Erre a kérdésre keressük a választ sorozatunkkal, amelynek első részében a Felvidéken, az Árpád-korból máig megmaradt műemlékeinket keressük fel.
Utunk során Szántai Lajos műveltségkutató segítségével próbáljuk a régmúlt titkait, legendáit feleleveníteni és ezáltal egy elfeledett magaskultúra nyomába eredni.
Közös feladatunk és kötelességünk a Kárpát-medencei örökségünk továbbmentése a magyarság és egész Európa jövőjének biztosítása érdekében.
... a legtisztább küzdelem önmagunkkal ez egy egyetemes ügy , mert amióta ember van, azóta tudni való az, hogy tulajdonságokkal születünk erre a világra.
Ezeket a tulajdonságokat pedig, személyünkből ki kell bontani. Ez nem mindig könnyű, sokszor ez egy hatalmas nagy küzdelem, mert a tulajdonságokhoz erőket is kapunk.
Ha nem alakul ki a személyiségünk, akkor ezek az erők kezeletlen módon elragadnak, ellenünk fordulnak.
(Szántai Lajos műveltségkutató)
Császár Tamás filmrendező (reklámfilmes, Hungarica videoklipek) dokumentumfilmje:
*a sorozat első része a Felvidék főként Árpádkori templomait (Kiéte, Karaszkó, Kakaslomnic, Kassa) és várait (Boldogkőváralja, Sepesvár, Murány, Nagysáros) mutatja be;
*az útifilm során Szántai Lajos műveltségkutató / történész az ősi magyar kultúra nyomait kutatja a műemlékek bemutatásával;
*a várakról, templomokról készült magas színvonalú képanyag mellett dokumentumok támasztják alá Szántai elméletét, a hangulatot pedig csodálatos természeti képek adják;
*zenei kíséret Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia N.2, N.6 Cziffra György előadásában;
*extra: Roszik Renáta magyar népdalokat énekel, a Magastátráról készült pixillációval kísérve.
*
Saját bevallása szerint az iskola előtti éveiben két döntő hatás érte, amely későbbiekben lehetővé tette számára a magyar történelem és műveltség vizsgálatát. Egyrészt 3-7 éves kora között sokat időzött a makkosmáriai Angyalok királynéja-templomban, a sekrestyében játszadozva. Nagyapja pedig esténként magyar népmeséket mesélt. Ezek közül legjobban a királyos mesék ragadták meg a képzeletét.
A nagyapai hagyaték alapján a népmesékkel kezdett foglalkozni. Ezt hosszú adatgyűjtés és a jelképtanban való elmélyedés követte, amelyhez az indulást legjobban a sárkány és a táltos ló adta meg. Alapvetéseit többek között Horvát István történész, Solymossy Sándor népmesekutató és Ipolyi Arnold munkásságára alapozta.
Kezdetekben a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben tanult. Első publikációi is itt, a Buddhista Misszió által kiadott USzO-füzetekben jelentek meg, a magyar népmesékről.
Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József néprajzkutató a hetvenes évek óta dolgoznak együtt. Az általuk közvetített elméleteket már hivatalosan oktatják Nagyváradon, Miskolcon. Ebbe csatlakozott be Szántai Lajos is az 1990-es évek elején a népmesékről szóló előadássorozataival, amelyeken a népmesék elemzése mellett, a hozzájuk szorosan kapcsolódó magyar történelmi eseményeknek a néphagyományban fellelhető emlékeit is ismertette.
Nevéhez fűződik a Képes krónika ábráinak a magyar néphagyománnyal és mítikus történelemképével való analógiáinak felfedezése...
