Mindannyian folyamatosan hipnózisban élünk, és azok az emberek, akik felébrednek az álomból, és elkezdik a saját életüket élni, nagyon megijesztenek bennünket.
A film Feldmár András állandó önvizsgálatra sarkalló, rendkívül nyugtalanító gondolatkörét dokumentálja, és közben megismerünk egy állandó önvizsgálatot tartó, rendkívül nyugtalanító módon gondolkodó embert.
„A szülők a fiút elmegyógyintézetbe vitették, mert minden nap, órák hosszat bámulta a tapétát. Senki nem vitte a szülőket elmegyógyintézetbe, pedig minden nap órák hosszat bámulták a tévét.”
„Az igazi kérdés nem az, hogy van-e élet a halál után, hanem az, hogy van-e élet a halál előtt?” Feldmár András
