|
Alfred Hitchcock egy éven át hatalmas irodalmi anyagokat böngészett, hogy megtalálja a megfelelő cselekményt a széleskörben elismert Téboly (1972) után következő filmjéhez. Az Esőmadár mintája című novellát választotta ki, és közel egy éven át dolgozott rajta Ernest Lehmanforgatókönyvíróval, aki átnyújtotta neki az 1959-es sikerfilm, az Észak-északnyugatforgatókönyvét.
Hitchcock és Lehman a Családi összeesküvés című film forgatókönyvével emelkedett ki a hosszas folyamatból. Egy olyan forgatókönyvvel, melyben minden kameraállást, minden felvételt, minden hátteret, minden nüanszot aprólékos részletességgel terveztek meg. Ez volt a feszültségkeltés világszerte elismert mesterének 53. és egyben utolsó filmje: négy évvel később meghalt. Ebben a korai szakaszban a Családi összeesküvés munkacíme Árulás volt. Hitch biztosította a riportereket, hogy ez a film is követni fogja a jól bevált (és roppant sikeres) receptet a feszültségkeltésre. - Én hiszek abban, hogy jó, ha a nézők tudjanak mindenről - magyarázta a rendező. - Akkor aggódnak igazán! A Családi összeesküvés egy olyan korban készült, mikor az Ördögűzőhöz hasonló sokkoló filmek, és a félelmetes kalandok, mint a Cápa megváltoztatták a feszültség-filmek arculatát. Hitchcock, azonban hű maradt klasszikus stílusához és a zsigeri ijesztgetések helyett a szuggesztió erejét használta feszültség-keltésre. Hitchcock, szokása szerint már előre leforgatta az egész filmet a fejében, mielőtt a felvétel elkezdődött. Éppen ezért színészeit rövid pórázon tartotta. - Nem kérdez, nem kér, hanem azt mondja, hogy "csináljátok így" - mondta Karen Black színésznő. - Csak sodródsz és teszed, amit mond. |
||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||
Kiemelt kategóriák
További kategóriák
