Találatok: Klestenitz Tibor

Magyarországon a 19. század végén kezdődő és a kommunista fordulatig tartó időszakot katolikus reneszánszként is szokták emlegetni. Ebben a fél évszázadban nemcsak a hitélet megújulásának lehetünk tanúi, de annak is, hogy a katolikus egyház a hagyományostól eltérő módokon is igyekszik tanítását hirdetni és a közéletet befolyásolni. A korábban szinte kizárólag az állam támogatására és saját kiváltságos helyzetére hagyatkozó egyházi vezetés egyre inkább a világi hívekre kívánt támaszkodni - nemcsak az elitre, hanem a tömegekre is. Ebben az időszakban vált a magyar katolicizmus legfontosabb közéleti fórumává a katolikus nagygyűlés. 19. századi előzmények nyomán 1900-ban tartották meg az I. Országos Katolikus Nagygyűlést, amelyet 1943-ig további harminc követett, illetve utózöngeként az 1947-es Nemzeti Mária Kongresszus. E nagygyűlések történetét követve feltárul, hogyan reagált a katolikus elit azokra a politikai és társadalmi kihívásokra, amelyek a dualizmus, az első világháborút követő forradalmak és a trianoni béke, a Bethlen-konszolidáció, a gazdasági világválság, az 1930-as évek jobbratolódása, a második világháború és a kiépülőben levő kommunista diktatúra idején kerültek felszínre. A nagygyűlések fél évszázados történelme azt is tükrözi, hogyan sikerült a kezdeti szűk körű, arisztokratikus jellegű összejövetelekből igazi tömegrendezvényt teremteni.Kiadás éve: 2017Oldalak száma: 458 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789634160595EAN: 9789634160595

A kötet az 1920 és 1932 között tartott országos katolikus nagygyűléseken elhangzott beszédek szövegét tartalmazza. A nagygyűlések a katolikus közélet kiemelkedő eseményének számítottak, ahol a szónokok a kor aktuális kérdéseit tárgyalták. A dualizmus korában a rendezvénysorozatot ellenzéki karakter, a liberális kormányokkal való szembenállás jellemezte, 1920 után viszont az esemény mindig a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia jegyében zajlott. A szónokok támogatták az önmagát kereszténynek nevező kormányzat törekvéseit, de bizonyos kérdésekben mint a legitimizmus, illetve a protestánsokkal fenntartott viszony ügyében még így is jól érzékelhetők a feszültségek. A fórumon igen sokféle kérdés került rendszeresen terítékre, például a trianoni béke revíziója, a szociális kérdés, a sajtóügy, a liberális házasságjog reformja vagy a világiak szerepének alakulása az egyházban. A korszakban megrendezett 11 nagygyűlés beszédei fontos forrásanyagai a katolikus egyháztörténet kutatásának és megmutatják a jelentős egyházi és világi személyiségek véleményét a magyar társadalom és a katolicizmus legfontosabb kérdéseiről.Kiadás éve: 2016Oldalak száma: 453 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789634160410EAN: 9789634160410

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja 2012-ben hozta létre Médiatörténeti Kutatócsoportját. Ennek célja összhangban az Akadémia általános irányelveivel az, hogy meghaladja a korábbi merev tudományterületi elkülönülést, és interdiszciplináris keretek között vizsgálja meg a 1920. századi magyar médiatörténet egyes kérdéseit. A csoport munkájában részt vevő kutatók a saját szakterületükön gyűjtött tapasztalatokat felhasználva szeretnék újabb nézőpontokkal gazdagítani a hazai médiatörténet-írást, és arra törekednek, hogy más tudományterületek művelőinek figyelmét is a témában rejlő, esetenként még kiaknázatlan lehetőségek felé irányítsák. Jelen kötet a kutatócsoport 2014-es munkájának eredményeiből kínál válogatást. Az itt olvasható kilenc tanulmány a magyar sajtótörténet, a sajtó és a társadalom kapcsolatrendszerének különböző vetületeit vizsgálja az 1840 és 1945 közötti időszakból.Kiadás éve: 2016Oldalak száma: 276 oldalKötésmód: kartonált ragasztókötés visszahajló füllelISBN: 9789634160182EAN: 9789634160182

Klestenitz Tibor (1980) történész, politikaelmélet szakos bölcsész. 2011-ben doktorált az ELTE-n. Jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközponttudományos munkatársa, a Médiatudományi Könyvek című kiadványsorozat társszerkesztője. Fő kutatási területe az 1890 és 1945 közötti egyház-, sajtó- és propagandatörténet. Eddig megjelent kötetei: A katolikus sajtómozgalom Magyarországon 1896-1932 (2013), Katolikus nagygyűlések Magyarországon (Gianone Andrással, 2017), Fejezetek az egyházi sajtó történetéből (2020). Acies bene ordinata - jól rendezett hadsereg. A Pius pápák korában a katolikus véleményformálók ezzel a kifejezéssel írták le az egyházat, amely hierarchikus rendben átfogja és megszervezi a híveket, hogy összetartó, öntudatos közösségként vegyék fel a harcot a külvilág kihívásaival. Bangha Béla jezsuita szerzetes, a 20. század eleji magyar katolikus megújulás egyik vezetője ezen ideát szolgálta, szellemi termékeivel kardot és pajzsot kívánt adni hittestvérei kezébe. Életének középpontjában az egyházi tömegsajtó megteremtése állt: a Nyugat és a Huszadik Század ellensúlyozására létrehozta a Magyar Kultúra című folyóiratot, 1918-ban megalapította a Központi Sajtóvállalatot, amely a két világháború között a magyar sajtópiac megkerülhetetlen szereplőjévé vált. A páter publicistaként, apologétaként, a katolikus nagygyűlések és a rádió állandó szónokaként, az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus szervezőjeként, a "sajtóhölgymozgalom" alapítójaként közismert médiaszemélyiség volt. Megítélése megosztotta a közvéleményt: hívei a "sajtóapostolt", az "új Pázmány Pétert", ellenfelei a "sötétség lovagját", a "fekete hercegprímást" látták alakjában. Jelen kötet bemutatja életének fő eseményeit, pályáját, valamint a kortársaira kifejtett hatását.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 432 oldalKötésmód: kartonált ragasztókötés visszahajló füllelISBN: 9786155164637EAN: 9786155164637

A kötetben közölt tanulmányok - amelyek közül néhány előadásként is elhangzott az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Médiatörténeti Kutatócsoportjának konferenciáján 2015 decemberében - a "hosszú 19. század" sajtótörténetének különböző részterületeit vizsgálják. Ez a korszak komoly változásokat hozott a sajtó működésében, hiszen a társadalmi és technikai fejlődésnek köszönhetően a korábban szinte kizárólag csak a művelt elitet megszólító médium fokozatosan tömegtermékké vált, széles rétegek számára ekkor váltak elérhetővé először a modern hírközlés által nyújtott szolgáltatások.Kiadás éve: 2017Oldalak száma: 184 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789634160830EAN: 9789634160830

A 19. században az egyházak a modern tömegsajtó kialakulásának következtében komoly kihívással szembesültek. Az írni-olvasni tudás növekvő szintje, illetve a sajtó olcsó, könnyen elérhető tömegtermékké válása erős vetélytársat teremtett a szószékek számára. A kihívásra kommunikációjuk megújításával válaszoltak, amiben nagy szerepet töltöttek be újonnan megindított sajtótermékeik a gyermeklapoktól kezdve egészen a politikai hírlapokig. A versenyképes sajtó megteremtésével kapcsolatos törekvések gyakran összekapcsolódtak a felekezeti identitás megerősítésének szándékával. A modern viszonyok között a felekezeti öntudat újrafogalmazására törekedő csoportok ugyanis kiemelt fontosságot tulajdonítottak a közösség sajtójának, amelynek sikerétől az egyházhoz való kötődések megerősítését és politikai befolyásuk növelését remélték. Jelen kötet tanulmányai a 1920. századi médiatörténet és elsősorban, de nem kizárólagosan a katolikus egyháztörténet metszéspontjait vizsgálják..Kiadás éve: 2015Oldalak száma: 144 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789639627918EAN: 9789639627918