Ha valaki manapság kezébe vesz egy olyan könyvet, melynek címében a Trianon szó szerepel, szinte óhatatlanul a közélet antinómiáinak, más szóval egymást kizáró, egymásnak feszülő súlyos ellentéteinek a közepén találja magát. E kifejezést használta csaknem 90 évvel ezelőtt az e lapokon is megidézett Németh László, aki híres vitapartnere, Szekfű Gyula öt nagy ellentétpárját vizsgálta. A Három nemzedék szerzője műve új kiadásában úgy vélte, hogy a kisebbségi és az anyaországi magyarság távolodása alig egy évtizeddel a határok meghúzása után elkezdődött, hiszen a két közösség tagjai mind kevesebbet tudnak egymásról. Németh László ennek okán a terméketlen revíziós gondolatot bírálta, és új ösvényeket keresett, felfigyelve az egymás mellett élő kelet-európai népekre. PéterfyGábor, aki két évtizede kutatja a magyar népi mozgalom históriáját, különösen képviselőinek külpolitikai nézeteit, az új utakat keresőket mutatja be - Szabó Dezsőtől kezdve Féja Gézán át Kovács Imréig bezárólag. A régi vitacikkek nyelvezete, stiláris igényessége, műveltséganyaga, a geopolitikai horizont tágassága üdítően hathat nemcsak a csupán jelen korunk publicisztikai vitáin edződöttek, hanem a magyar múlt rejtett eszmei kincsei közt búvárkodók számára is.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 312 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789632764382EAN: 9789632764382

Napjainkban az elfogadott, nemzeti kisebbség egy olyan népcsoportra utal, amely egy másik nemzet által létrehozott országba vándorol, és amelynek tagjai ott nem tudnak asszimilálódni. Ezt az elvet követve, ha Németország elfoglalná Dániát vagy Dánia egy részét, netán Franciaország foglalná el Németországot vagy annak egy részét, akkor sem a dánokat, sem pedig a németeket nem tekintenék, nemzeti kisebbségnek a megszálló országon belül. Olyan nemzetnek, illetve egy nemzet részének tartanák őket, amelyet egy másik nemzet erőszakos eszközökkel foglalt el. Ugyanez lenne a helyzet, ha Mexikó lerohanná Kaliforniát, vagy Kuba megszállná Floridát. Ezen államokban élő amerikaiakra nem olyan, nemzeti kisebbségként tekintenének, mint akik Mexikóban vagy Kubában élnek, hanem mint olyan amerikaiakra, akiket erővel leigáztak, és területüket elkülönítették országuk másik felétől. Pontosan ugyanez igaz az erdélyi magyarokra is. Ők annak a többségi nemzetnek képezték a részét - és néprajzilag még mindig azt képezik -, akik a Kárpát-medencét ezeregyszáz évig benépesítették. Több mint ezer évig megalapozott államisággal rendelkeztek, és ezt a kelet-közép-európai teljes földrajzi egységet egy hosszan tartó és működő gazdasági, politikai és kulturális egységgé építették ki jóval azelőtt, hogy az oláh bevándorlók (a románok elődei) elkezdtek volna beszivárogni az ország keleti részébe. A Kárpát-medence néprajzi térképén a magyar többség, kisebb-nagyobb letelepedésekkel tarkítva, még mindig csaknem egy zavartalan egységet alkot. Az erdélyi magyarokat ezért, mint a Kárpát-medence eredeti lakóit, még mindig a többség részének kell tekinteni. Jelenkori kisebbségi státuszuk - a háború által kijelölt - Románia határain belül nem egy békés fejlődés eredménye, hanem egy olyan globális fegyveres konfliktusé, amelynek sajnálatos módon ők vesztesei voltak - írta Wass Albert 1977 márciusában. A kérdéskör jelentősége változatlan maradt: A világnak meg kell ismernie Erdély igaz történetét és azt a megszámlálhatatlan igazságtalanságot, ami az erdélyi magyarságot érte és éri Trianon óta.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 168 oldalKötésmód: keménytábla, védőborítóISBN: 9786156016232EAN: 9786156016232

Torockó, a Mezőség, Székelyföld és a Szilágyság, a Küküllő vidéke és Kalotaszeg. Az erdélyi magyar népművészet kincsesládája oly bőséges, hogy jó néhány kötetre volna szükség ahhoz, hogy illő módon méltassuk, és az olvasót megismertessük minden változatosságával és gazdagságával. Ez a könyv nem kíván e sajátságos művészet lexikonja lenni, messze van attól. Mindössze egy kis mementót kíván állítani az emberi teljesítmény óriási mezején. Valami kopjafához hasonlót, mely egy távoli és magányos dombon áll valahol... A könyv azzal az állítással kezdődik, hogy a művészet a lélek tükre. Végződik azzal, hogy hozzátesszük: az ember lelkét Isten teremtette, tehát az Isten része. Azok pedig, akik megpróbálják egy nemzet lelkét kioltani, Isten ellen viselnek hadat. (Wass Albert - Astor, Florida, 1983 havában) Az amerikai kiadáshoz képest a jelen kötet gazdagabb képanyaggal lát napvilágot a sorozat részeként.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 144 oldalKötésmód: keménytábla, védőborítóISBN: 9786156016263EAN: 9786156016263

A jelen kötet tematikus forráskiadvány. Annyiban egyedülálló, hogy nem világi, hanem egyházi személyek, nevezetesen főpapok okleveleit tartalmazza. A 10. század végén alapított veszprémi püspökség hét Árpád-kori főpapjának 106, eredetiben, másolatban vagy kivonatban fennmaradt, többnyire régi kiadásban megjelent vagy kiadatlan oklevelének szövegét közli. Az első 1186-ból, az utolsó 1309-ből való. Az okleveleket a főpap egyedül vagy társkiadókkal: egyházi és világi személyekkel közösen adta ki. A veszprémi püspök főpapként és egyházi földesúrként döntően a Dunántúl jelentős részét magában foglaló veszprémi egyházmegyében fejtette ki tevékenységét. Emellett az egyetemes egyház és a Magyar Királyság működésében is részt vett. A főpapi kiadványok erről a sokoldalú tevékenységről tudósítanak.Eredeti név: Diplomata episcoporum Vesprimiensium aetatis ArpadianaeKiadás éve: 2021Oldalak száma: 232 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789639987890EAN: 9789639987890

"1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a náciellenes értelmiség javarészét letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után - az egyre fokozódó veszélyekkel dacolva - a maguk eszközeivel küzdeni a nácik és a nyilasok ellen, megóvni a nemzeti vagyont és mindenekelőtt menedéket nyújtani az üldözötteknek. Bartha Ákos hatalmas forrásanyagra támaszkodva és az összefüggéseket megvilágító erővel feltárva mutatja be a budapesti fegyveres ellenállás fordulatokban és pálfordulásokban igencsak gazdag történeteit. Könyvéből kiderül, hogy a második világháború alatt a magyar fővárosban működő német- és náciellenes erők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek: voltak köztük konzervatívok, legitimisták, kommunisták, liberális demokraták, cionisták, sőt radikális jobboldaliak is. Az ismertebb példák mellett a szerző részletesen szól a kiugrás előkészítésén dolgozó tiszti szervezkedésekről, a németellenes nacionalista-fajvédő csoportosulásokról, a Teleki tér környékén összpontosuló cionista fegyveres ellenállásról és az embermentésben fontos szerepet játszó kisegítő karhatalmi alakulatokról. Felbukkannak kalandorok, árulók, provokátorok, kommunista akciógárdisták, szó esik a fegyveres ellenállás árnyoldalairól - és természetesen arról is, hogy sokan még a legsötétebb órákban is képesek voltak bátran és emberségesen cselekedni. BARTHA ÁKOS (1982) történész, a Debreceni Egyetemen végzett magyar-történelem szakon, és ugyanitt szerzett doktori fokozatot történelemből 2012-ben. Az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Fő kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténet. Szakmai munkásságát 2019-ben Hanák Péter-díjjal jutalmazták. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017) és Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019)."Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 424 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789634755272EAN: 9789634755272

Dr. Kövér István kötete a forradalom Vas megyei származású résztvevőinek személyéhez kötve tárja fel a megye szülötteinek hozzájárulását 1956 helyi és országos történéseihez. Dokumentumokkal és fényképfelvételekkel illusztrálva mutatja be, hogy a megye lakosai a forradalom mely budapesti és más országos helyszínein álltak helyt. Fontos az emlékezés, mert az, hogy szabadon élhetünk, többek között a szabadságharcosok áldozata árán tehetjük meg. A 20. századi diktatúrák jellemző vonása, hogy a félelem a politikai rendőrségen keresztül vált a mindennapok részévé. Az ötvenes évek brutalitásáról leginkább a meghurcoltak visszaemlékezéseiből, levéltári jegyzetekből szerezhetünk tudomást. Ahogy múlnak az évtizedek teljesedik a kép. A szerző a vasi '56-os eseménytörténetben található fehér foltokat kutatta, könyvében a vasi forradalmárokra, mártírokra és vértanúkra kíván koncentrálni.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 544 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9786156172778EAN: 9786156172778

A római Pantheon két illusztris alakját megidézve Balázs Eszter tanulmánykötete arra keresi a választ, milyen volt a magyar értelmiség köreiben a nagy háborúhoz való viszonyulás. 1914-1918 között az értelmiség szerepvállalása példátlan volt az emberiség addigi történetében: a szellem emberei, a kulturális termelők sem korábban, sem később nem támogattak ilyen tömegesen és kitartóan háborús célokat, ezzel világszerte előidézve a szellemi élet soha nem látott mobilizációját. Idővel azonban a Monarchia Magyarországán a háborús lelkesedés intenzitása alábbhagyott, s helyét az értelmiségi körökben is az általános beletörődés vette át. Így - bár első látásra paradoxnak tűnik - a magyar értelmiség egyre inkább békevágyó többsége sem fordult szembe a háborúval, s a pacifista szellemiség is csak keveseknél párosult radikális háborúellenességgel. Balázs - az előadássorozatoktól a folyóiratokon, levelezéseken, naplókon át egészen a harctéren elesett értelmiségivel kapcsolatos toposzokat mozgató sajtócikkekig - változatos írott forrásanyag segítségével tárja elénk azt a sajátos diskurzus- és reprezentációegyüttest, amely révén az írók és más értelmiségiek elősegítették a háború társadalmi elfogadását és totalizálását. Könyvében arra is keresi a választ, hogy milyen stációi voltak a szellemi demobilizációnak, és hogy miért volt nehéz az írók többségének teljes mértékben szembefordulnia a háborúval.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 292 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9789638701497EAN: 9789638701497

Miként érvényesülhetett a Horthy-korszakban a tudományos pályán egy nő? Milyen ideológiai-politikai megfontolások határozták meg gondolkodását? Milyen kapcsolati hálót épített és ez mennyiben befolyásolta publikációs stratégiáját? Dalos Anna kismonográfiája a zenetudomány-történet, a politika-, a társadalom- és nőtörténet sokszögében elhelyezve mutatja be a Zeneakadémia könyvtárvezetőjének, a neves Liszt-kutatónak és bibliográfusnak, Bartók és Kodály feltétlen hívének, Prahács Margitnak (1893-1974) kivételes életpályáját.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 48 oldalKötésmód: kartonISBN: 9786155167409EAN: 9786155167409

"...kéntses Tárház nélkül a fejedelem tsak könyörületességből él, sőt minden szomszédinak laptája". Ismeretes, hogy Erdély fejedelmei, különösen Bethlen Gábor és utódai, mindent megtettek azért, hogy lehetőségeikhez mérten gyarapítsák a kincstár bevételeit. A kötetben közreadott források és a bevezető tanulmányok révén egy magyarországi minta alapján Erdélyben is meghonosított kormányzati tisztség, a fejedelmi prefektusi hivatal genezisét, fejlődéstörténetét, sajátosságait ismerhetik meg az olvasók. A kormányzati átalakítások terén is koncepciózus Bethlen nevéhez köthető a tisztség kialakítása, amelynek viselői a 17. század második felében már számottevő befolyást gyakoroltak a fejedelemség birtok-, illetve pénzügyigazgatására, és mivel annak élén álltak, rendszerint közvetlen kapcsolatot tartottak fenn a fejedelmekkel, szinte azok "munkatársaivá" váltak. A prefektusi kinevezés magas rangot és komoly befolyást, de igen nagy terhet is jelentett a kiszemelt személyek számára, hiszen olyan óriási munkával járt, amelyet nem mindig vállaltak szívesen. A kötetben közölt források ízelítőt adnak a prefektusok munkásságának fénykorából, de rávilágítanak arra is, hogy honnan származtak azok a kincstári bevételek, amelyek segítségével Bethlen Gábor és I. Rákóczi György előteremtette a szükséges állami költségeket, majd Apafi Mihály a történelmi csapások sorozata után lábra tudta állítani Erdélyt. Megelevenednek a korabeli erdélyi kincstári igazgatás mindennapjai, a prefektusok és az alsóbb rangú tisztviselők napi feladatai, valamint az őket irányító fejedelmek hatalomtechnikai megoldásai, gazdasági intézkedései, amelyek révén több-kevesebb sikerrel próbálták elérni, hogy országuk ne legyen "minden szomszédinak laptája".Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 384 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789634162728EAN: 9789634162728

Hosszú évtizedekre visszanyúló tervezgetést követően hivatalosan 1916. november 21-én alakult meg a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet, amely a történelemkönyvekbe így az intézményesített magyar kultúrdiplomácia első külföldi intézeteként vonult be. A szervezet működése elé nagy elvárásokkal tekintett politikus, tudós, műgyűjtő és amatőr keletkutató egyaránt. A különös idő-pontválasztásban persze nagy szerepe volt a háború adta lehetőségeknek, így az 1880-as évektől egyre inkább kelet felé forduló magyar politikai, gazdasági és tudományos érdeklődés, a turanizmus és az ezekkel együtt megjelenő kolonialisztikus elképzelések végre szabad utat kaptak a négy császár szövetsége által. Bár az intézeti munka megkezdését pártállástól függetlenül mindenki üdvözölte, egészen az utolsó percekig nem döntötték el, hogy mikor, milyen profillal, pontosan hol és hogyan történjen meg a régóta vágyott keleti magyar kulturális térfoglalás. Mindezen nehézségek azonban eltörpültek ahhoz képest, ami a maroknyi ösztöndíjasra várt az elkövetkező másfél évben. Miért pont Konstantinápolyra esett a választás, és miért éppen a világháború során? Milyen egyéb tervek léteztek a keleti magyar kulturális térfoglalásra, és kik álltak ezek mögött a tervek mögött? Történeti vagy régészeti intézet jött létre a török fővárosban, és miért éppen Hekler Antal lett az igazgató? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ eddig feltáratlan levéltári források és személyes dokumentumok segítségével, emellett igyekszik minden eddiginél részletesebben bemutatni e részben ismeretlen kultúrdiplomáciai kaland jelentőségét, valamint későbbi hatásait.Kiadás éve: 2021Oldalak száma: 168 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789634162711EAN: 9789634162711

A könyv, amit kezében tart az olvasó: több száz oldal, több ezer lábjegyzet, három főszereplő és sok-sok mellékszereplő élete - regényszerűen és dokumentumokban elbeszélve - 1974 és 1989 között a magyar és a román állambiztonsági szervek iratainak tükrében. A három főszereplő: Ilia Mihály irodalomtörténész, a Tiszatáj egykori legendás főszerkesztője, aki az állambiztonsági szervek egyik kiemelten kezelt célszemélye volt; Csapody István, a szerző édesapja, erdőmérnök, nemzetközileg is elismert botanikus, természetvédő, Ilia Mihály barátja, és levelezőtársa - és maga Csapody Miklós, a szerző, Ilia Mihály tanítványa. Mindhárman azon nem kevesek, hanem nagyon sokak közé tartoztak, akikről a korabeli állambiztonsági szervek által működtetett - Csapody Miklós gróf Teleki Sándortól kölcsönvett találó kifejezésével élve - szaglárok segítségével mindent tudni akartak. Azért, mert a politikai hatalom birtokosai - Csoóri Sándor kifejezésével élve - a "nemzetietlen szocializmus" működtetői, nem viselték el a népben-nemzetben gondolkodó embereket, legyenek azok egyébként akár bal-, akár jobboldali beállítottságúak. Ilia Mihálynak e főbűne miatt került az állambiztonsági szervek célkeresztjébe Csapody István és Miklós is, a hasonló gondolkodású barát és tanítvány. E főbűn magában rejtette a határon kívülre távozott, és a határon kívül rekedt magyarokkal való kapcsolattartást is. Ez utóbbi viszont törvényszerűen felkeltette a hírhedt román állambiztonsági szerv, a Securitate figyelmét is. Néhány évvel a rendszerváltoztatás után előbb Magyarországon, nem sokkal később Romániában is megnyíltak a volt állambiztonsági szervek iratait őrző és információs kárpótlást nyújtó levéltárak. Az információs kárpótlás lehetővé teszi, hogy az egyes emberek megismerjék, milyen adatokat gyűjtöttek és tároltak róluk az állambiztonsági szervek, továbbá, hogy a tudományos kutatók kutathassák ezeket az iratokat, és publikációik révén jobban megismerjük saját történelmünket. Csapody Miklós könyve egyszerre közelmúltunk történelme, irodalomtörténet, de mondhatnánk azt is, hogy regény: mindenkinek ajánlható érdekes és izgalmas olvasmány.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 848 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155721991EAN: 9786155721991

Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 248 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789632278995EAN: 9789632278995

"Érdekfeszítő detektívtörténet, de nem regény, hanem maga a valóság. Milyen egyszerű a megfejtés, és mégis ennyi időt kellett várni rá! Pannonhalmi tanáraim 60-65 éve még azon vitatkoztak, melyik Béla király jegyzője volt. Én meg készítek egy filmet III. Béláról, és a hősödből gyilkost csinálok mendemondák nyomán. Gábor, Gábor, ha 2 évvel korábban értesülök nagyszerű megfejtésedről. Jankovics Marcell Dr. Horváth Gábor fiatal történész, a szegedi Gál Ferenc főiskola tanszékvezető tanára, [...] óriási felfedezéssel gazdagította nemzetünket! [...] Hiszem, hogy ez a tanulmány új korszakot nyit a hazai történettudományban. [...] S már várom a képzőművészeink alkotásait, akik e tanulmány alapján méltóképpen jelenítik meg III. Béla király kancellárját, [...] az ősi magyar nemzetség Párizsban tanult, kivételes műveltségű nagy fiát, [...]. Gestájából fogadjuk el nemzetünk nagyra-hivatottságát. Prokopp Mária Horváth Gábor [...] a régóta gyanúba vett, de csak mint "Anonymus" szellemi körébe feltétlenül beletartozó, de esetleg talán szellemi vezetőjének tekinthető [...] püspököt kezdte közelebbről megvizsgálni, és [...] talált is három olyan minősítést, amelyet álszerénységi vagy valódi szerénységi formulákban "P."-vel lehet rövidíteni, és amelyet a szerző nyugodtan alkalmazhatott magára. És ha így hirtelen egybecsúszik a szellemi kör, amelyről már sokat tudtunk [...], és a keresett rejtelmes személy kiléte, akkor egyszerre csak még az is remélhető, hogy a [...] pusztaszeri monostor megtalált, de bizonyossággal még nem teljesen kikutatott sírhelye is ennek a titokzatos szerzőnek szolgálhatott végső nyughelyül. [...] Olvassuk el tehát a könyvet, és nézzünk mélyen a csuklya alá: szerintem az író vissza fog mosolyogni. Szörényi László"Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 232 oldalKötésmód: kartonISBN: 9786155256585EAN: 9786155256585

New York, 1920. augusztus 5.: Százharminchárom nap alatt az óhaza magyar népe a pokol minden kínjait szenvedte át a bolsevista rémuralom alatt. Tanulságul és okulásra írtam e könyvet és ajánlom az amerikai magyarság figyelmébe. Magyar testvéri szeretettel, Huszár Károly, volt magyar miniszterelnök, nemzegyűlési képviselő. A magyar kommunizmus 133 napja, melyet az 1919. március 21 és augusztus 1. közötti időszak fémjelez, a forradalmi terror hónapjai voltak Magyarországon, amikor a bolsevikok pillanatok alatt lerombolták a polgári berendezkedést, s utat engedtek a proletároknak a lopásra, vagyonelkobzásra, az ingatlanok eltulajdonítására, továbbá szétverték az oktatást, üzemi tanácsokra bízták az ipart és jegyrendszert vezettek be. Az elégedentlenkedők ellen terrorkülönítményeket hoztak létre, és kíméletlen gyilkolásba kezdtek. A szörnykorszak rémtettei azonban mintha a történelem homályába vesztek volna az elmúlt évtizedek alatt. A szembenézést elsőként a bukás utáni időszakban, a volt magyar miniszterelnök Huszár Károly tette meg, aki 1919. novemberétől 1920 márciusáig vezette a kabinetet: az ő könyvéből ismerte meg a világ elsőként, micsoda bűnszervezet uralta Magyarországot a vörös hónapokban. A kivételes kiadvány éppen száz évvel ezelőtt jelent meg Amerikában, itthon teljességgel ismeretlen, pedig a benne foglaltak a nyers valóságot ábrázolják, ami elrettentő, hihetetlen, alattomos, vérgőzös és felháborítóan hazug. És döbbenetes ma is olvasni, mit tett Kun Béla, Szamuely, Cserny, Böhm és a többi vörös hóhér ezzel az országgal. A reprint kiadvány az amerikai közlés fakszimiléje. Részlet az Előszóból: A magyar proletárdiktatúra bebizonyította a világnak, hogy a termelési eszközök közbirtokba való vétele nem az a csodaszer, amelynek a szociáldemokraták hitték, sőt rosszabb orvosság, mint maga a betegség. Kiderült, hogy a tanácsrendszer nem a tehetségesek és puritánok, nem a dolgozók és az idealisták uralmát jelenti, hanem a hazárdőrökét és a gonosztevőkét. A kommunista gazdasági rendszer összeomlott, saját belső hibái folytán, mert a termelést a minimumra redukálta. Hogy a burzsujokat proletarizálják, mesterségesen fokozták a drágaságot. A kapitalizmus elpusztítása érdekében őrülten hamisították a pénzt. Primitív csereforgálommal tudták csak fenntartani az élelmezést. A gazdasági tetszhalál volt a kommün. A proletáruralom alatt a legtöbbet szenvedtek a munkáscsaládok. A bolsevista diktatúra, a kisebbség zsarnoksága könyörtelenül végiggázolt minden jogon és szabadságon. A véghezvitt erkölcsi és anyagi rombolássál szemben semmi eredményre sem tudtak hivatkozni. Ezeréves intézményeket döntöttek le, de egyetlen újat sem tudtak életre kelteni, mert a kontárok és laikusok kezére bíztak mindent az államban. (...) Akiknek szent a demokrácia, a kultúra, az erkölcs, a jogrend, a haladás, a béke, a kereszténység, a tisztességes vagyonosodás, a szabadság és a liberalizmus uralma, fogjanak össze mind a bolsevizmus ellen, amely nem egyéb, mint a csőcselék terrorisztikus zsarnoksága az egész emberiség felett. Világ népei, egyesüljetek - a bolsevizmus ellen!Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 216 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786156016478EAN: 9786156016478

Éppen száz esztendeje annak, hogy 1920 márciusában Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Személye és közel negyedszázados regnálása körül azonban mind a mai napig komoly emlékezetpolitikai és közéleti viták dúlnak. Hívei szerint ő konszolidálta az országot, mindent megtett azért, hogy Magyarország a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki a háborúból, ráadásul a magyar zsidóság egy részének megmenekülése is neki köszönhető. Ellenfelei mindezt másképpen gondolják. A kormányzó döntéseinek objektív, történeti elemzése ugyanakkor segíthet abban, hogy elfogultságoktól és ideológiai elkötelezettségektől mentesen közelítsünk ehhez a kérdéshez. Ungváry Krisztián új kötetében arra keresi a választ, hogy milyen felelőssége volt Horthy Miklósnak Magyarország sorsának alakulásában, különösen második világháborús szerepvállalásában és a magyar zsidóság 1944-es tragédiájában. A szerző az összes eddigi kutatási eredményt felhasználva tematikus kérdések köré csoportosítja Horthy politikusi működését, megkísérli pontosan rekonstruálni mozgástereit, és a korban érvényes jogi és politikai elvárásokat és lehetőségeket figyelembe véve egyenként teszi mérlegre a kormányzó legfontosabb döntéseit és választásait, amelyek alapvetően befolyásolták Magyarország lakóinak életét 1920 és 1944 között. UNGVÁRY KRISZTIÁN (1969) történész fő érdeklődési területe elsősorban a 20. század politika- és hadtörténete, illetve az emberek viszonya saját történelmükhöz. Számos nagy visszhangot kiváltott történeti munka szerzője. A Horthy-rendszer mérlege című akadémiai disszertációjával elnyerte az MTA doktora címet.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 250 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789634752387EAN: 9789634752387

Az Erdélyi Szalon Kiadó 2018 tavaszán indította el Csoóri Sándor életművének kiadását. A költői, írói, közéleti írások mellett a sorozat szerkesztői úgy döntöttek, hogy megjelentetik a Csoóri Sándorról összegyűjtött állambiztonsági jelentéseket, pártállami iratokat. Az alsorozat címe: A megfigyelt Ember. Mivel 2019-ben és 2020-ban a rendszerváltás 30. évfordulóját ünnepeljük, a Kiadó és az alsorozat szerkesztésével megbízott történészek (Bank Barbara és Soós Viktor Attila) úgy látták, hogy e jeles évfordulónak leginkább azzal tudnak emléket állítani, ha először a nyolcvanas évek dokumentumait jelentetik meg, amelyek a rendszerváltást megelőző folyamat megbízható és egyben azt magyarázó forrásai. Az állambiztonság talán legizgalmasabb dokumentumai a Napi Operatív Információs Jelentések1, amelyek naplószerűen követik a kiszemelt ember napi tevékenységét. A Csoóri Sándorra vonatkozó jelentésekből követni lehet a költő mindennapjait. Jelen kötetünkben a NOIJ jelentések közül az 1979 és az 1980-as év Csoóri Sándorról szóló jelentéseit adjuk közre. A közlés időhatárának magyarázata, hogy 1980-1984 között a belső elhárítás "Csókás" fedőnevű célszemélyként tartotta számon Csoórit. "Csókás" fedőnevű célszemélyre 94 jelentés maradt fenn, míg Csoóri Sándorra 1979-1989 között több mint félezer. Ezt a nagy mennyiségű jelentéssorozatot több kötetben tervezzük egybegyűjteni. Az elsőben a "Csókás" fedőnevű célszemélyre vonatkozó 1980 évi jelentéseket, valamint a Csoóri Sándorra gyűjtött, 1979-ben és 1980-ban keletkezett jelentések olvashatók, szám szerint mintegy kétszázötven jelentés, továbbá a hozzájuk írt mintegy négyezer magyarázat. A következőben az 1981-es és 1982-es évek jelentéseit közöljük, hasonló elvek szerint csoportosítva azokat.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 584 oldalKötésmód: cérnafűzött, oromszegős, könyvjelzővel ellátottISBN: 9786155068638EAN: 9786155068638

Horvát István 1825-ben jelentette meg a Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből című fenti művét, mely a magyar őstörténet kutatás egyik érdekes írása. "Pözsög a Szent Írás mindenféle régi magyar nevektől és régi magyar írásmódtól. Ti éjjel nappal Szent Írást olvasó rokonim! Hogyan nem vevétek ezeket észre a sok század alatt!..." - írja művében a szerző. Ismerte Kazinczy Ferencet, Virág Benedeket, Vitkovics Mihályt és Szemere Pált, akikkel nyelvészeti és történeti vitákat folytatott. A kor jelentős tudósaival is kapcsolatban állt. Ma már tudománytalannak ítélik, de a maga korában lelkesítő, a magyar tudatot büszkévé tevő tudósnak számított.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 132 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797934EAN: 9786155797934

Mindennek van történelme, mindenkinek van története, s mindaz, amit megélünk életünk során, valamilyen módon a történelem részévé válik. Nyilván nem feltétlenül a világot alapvetően átformáló nagy történeti változás része az, ami az egyes emberrel az életében történik, ám a mindennapi élet eseményei, döntései is befolyásolják a "nagy" történelmet, a civilizáció változásait, legalább lokális szinten. S ezeknek a személyes történelmeknek az elemzése és értelmezése nélkülözhetetlen a történelmi változások megértéséhez. A jelen kötetben egybegyűjtött írások nem a politika vagy a nemzet történetével foglalkoznak elsősorban, hanem a politikát formáló és a nemzetet alkotó hétköznapi emberekkel, helyükkel, szerepükkel, gondolkodásukkal, szándékaikkal, változásaikkal együtt, úgy, ahogyan résztvevői voltak a második világháborút követő háromnegyed évszázad magyar társadalmának. Az ő mindennapi történeteiket, a mindennapi történeteinket elemzik azok az itt közölt írások, amelyek 2007 és 2017 között jelentek meg különböző folyóiratokban és tanulmánykötetekben. Bár első pillantásra talán egymástól elég messze álló témának tűnik a nemzeti azonosságtudat változásainak, az államszocialista korszak "szocialista összeköttetéseinek", korrupciós technikáinak, a tisztálkodási szokásoknak, a generációs átalakulásoknak és stratégiáknak, a nők társadalmi helyzetének, a szexualitásnak, a fogyasztásnak, a gazdagságnak és a vagyonosodásnak, valamint a munka világának a társadalomtörténeti vizsgálata, mégis kapcsolatot teremt köztük az ember, aki ismétlődő hétköznapi rutinjaival is mindennapi történeteink, mindennapi történelmünk legfontosabb szereplője.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 276 oldalKötésmód: kartonált ragasztókötés visszahajló füllelISBN: 9786156048547EAN: 9786156048547

Kádár Lajos A doni halálbánya című I. világháborús naplója 1936-ban jelent meg az Athenaeum Kiadónál Móricz Zsigmond erkölcsi támogatásával és Zilahy Lajos elismerő előszavával. Az elsőkönyves szerző műve hiányt pótol, mert az I. világháborús visszatekintések, naplók szerzői kivétel nélkül a polgárságból, a középosztályból kerültek ki. Kádár Lajos harctéri naplójának megjelenéséig nem volt könyv, amely a világégést alulnézetből, a szegényparaszt bakák szemszögéből ábrázolta volna. Kádár Lajos könyve nemcsak szociológiai, társadalomtudományi szempontból fontos, mint a magyar múlt elveszett, így meg nem ismerhető része, hanem mint irodalom is elsőrangú. Móricz Zsigmond 1936. december 6-án, a Pesti Naplóban megjelent, A magyar hadifogoly című recenziójában megerősítette Zilahy véleményét a napló értékéről, egyediségéről. "[...] a tömérdek szellemi foglalkozású ember vallomása után megjelenik itt egy tősgyökeres paraszt baka. Nyolcszázezer földmíves magyar szenvedett a hadifogságban, ez az egy fiú egymaga közli a típust." Tatay Sándor szerint e könyvet "szokatlanul tiszta magyarsággal írták". Mónus Áron úgy látja, hogy "a sok háborús visszaemlékezés közül messze kimagaslik Kádár Lajos elbeszélése. Az új kiadványt kiegészíti Kádár Lajos fényképe, Móricz Zsigmond, Mónus Illés és Tatay Sándor egykori kritikája és Medvigy Endre utószava. Zilahy Lajos előszava ma is számíthat az olvasók érdeklődésére.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 240 oldalKötésmód: papír / puha kötésISBN: 9786150066325EAN: 9786150066325

"A "dicsőséges 133 nap" a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, s mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom későbbi prófétája, Szabó Dezső a kommunista rendszer végóráiban? Puccs volt vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése? A Tanácsköztársaság korából szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdikattúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx híres megállapítása szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor komédia formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia."Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 280 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789634752509EAN: 9789634752509

Az a folyamat kerül részletes bemutatásra, hogy amelyik ország részesült Trianonkor a Történeti-Magyarország területéből, az 1941-ig vagy megszűnt (Ausztria, Lengyelország, Fiumei Szabadállam), vagy felbomlott (Csehszlovákia, Jugoszlávia), egy pedig alaposan megcsonkult (Románia 100,5 ezer nkm-el). Egyedül Magyarország területe növekedett.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 256 oldalKötésmód: papírkötésISBN: 9786158136020EAN: 9786158136020

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet. Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módon nem politika- és diplomáciatörténeti sémákat követ, hanem az eseményeket új megvilágításba helyezve elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira fókuszál. Azt igyekszik bemutatni, hogy milyen volt valójában a békeszerződés: miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és milyen összefüggések tárhatók fel a nagypolitikai döntések és dilemmák, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között. Az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is összegző kötet új és friss szemlélettel beszél a száz évvel ezelőtt történetekről: az elharapózó erőszakról, megszállásról, impériumváltásról, kérészállamok születéséről és bukásáról, félelemről, menekülésről, járványról, szénhiányról, nélkülözésről és elszegényedésről - az egyének által megélt Trianonról. Természetesen nem mindenkinek jutott egyenlően a megrázkódtatásokból, és nem mindenki vont le ugyanolyan következtetéseket az eseményekből. De az itt leírtak mégis lehetséges magyarázatai annak, ami 1918 és 1921 között Magyarországon történt. ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte. Tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA "Lendület"-pályázatán támogatott Trianon 100 kutatócsoport vezetője, Budapesten él.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 272 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789634752400EAN: 9789634752400

"A deportáltak iratanyagának böngészése közben az volt az érzésem, hogy nem kutató történész, hanem drámaíró kellene a sorsok, életek, szenvedések, bukások és felemelkedések feldolgozásához. A mai magyar társadalomban még többségben vannak - hozzám hasonlóan - a szocializmus idején nevelődöttek, akik számára a korszak ifjúkoruk többnyire napfényes világát jelentette. Az árnyakat szüleink gondosan elrejtették előlünk. A kitelepítésekről szinte mindenki hallott, de keveset, elégtelenül, részletek nélkül, elnagyoltan. Ahogyan sokáig én is. Mert nem esett szó a mi családunkban sem arról, hogy mit jelentett nekünk a 20. század: ükapám halálát a fehérterror alatt; a zsidótörvények okozta állásvesztést; szinte az összes vidéki rokon pusztulását; Auschwitzot; munkaszolgálatot a hidegség-ilonamajori kivégzéssel együtt; valamint a pesti gettót. És a kitelepítést is, ráadásként." - írja könyvéről a szerző, Dombi Gábor.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 260 oldalKötésmód: ragasztókötöttISBN: 9786155656286EAN: 9786155656286

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kötődő helyszíneket mutatja be három kötetes sorozatunk, melynek most jelenik meg az utolsó része. A harmadik kötet a résztvevők és a hozzájuk tartozó emlékhelyek abc-rendbe szedett lexikona. Számtalan képpel, adattal, életrajzzal teljes áttekintés nyújt a hazai és a határon túli területek emlékhelyekről. Az 1848/49-es emlékhelyek bemutatásán dolgozó, kiváló történészek közreműködésével tizennégy évig készült, számtalan helyen forgatott és a közszolgálati televízió adásaiban bemutatott műsor-sorozat képei, helyszínei és az akkor elmondottak szerepelnek, kiegészülve a legújabb kutatások eredményeivel. A sorozat minden, a téma iránt érdeklődő, a történelmet kedvelő olvasónak, valamint tanároknak és diákoknak kötelező olvasmány!Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 444 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789631366617EAN: 9789631366617

Kevés olyan történelmi személyiség van, akinek emberi tulajdonságait, viselkedését, jellemét annyian fürkészték, mint Rákosi Mátyás. Van, aki előnytelen testi jellegzetességei, alacsony termete, köpcös alakja, rövid nyaka miatt véli úgy, hogy végül zsarnok vált belőle, van, aki gyermekkori indíttatásában, szüleihez fűződő viszonyában, az apjától való elszakadásban, és ebből következő rejtett nőiességében találja korán kibontakozó makacs, erőszakos természetének a forrását. Mások jellembeli fogyatékosságát hangoztatják: rejtőzködő, sunyi, szerepjátszó, egyben gyanakvó vonásait erősítik autoriter karakterré benne. A szociálpszichológiai jellegű megközelítések zsidó származásából adódó kisebbségi komplexusa, illetve nyughatatlan, frusztrált természete és a kommunista messianizmusa találkozásában vélik felfedezni a megszállottságnak ezt a szélsőséges válfaját. Külön vizsgálják a 15 év börtön jellemtorzító szerepét, a 1940-es évek Szovjetuniójának és a világháborúnak gyilkos, a hatalomra törő és jutó emberre gyakorolt deformáló hatását. Van, aki egyenesen démoninak nevezi Rákosi Mátyás alakját a magyar történelemben. A könyv megmutatja, hogy rendre más-más embert láthatunk, attól függően, hogy a 20. század mely évtizedében és milyen helyzetben pillantjuk meg szereplőnket. Természete is változik, de a helyzet, amelyben találja magát, tulajdonságainak összetevőit is más-más összefüggésbe rendezi össze, mígnem a csúcsponton a háborús hisztéria, a beteges gyanakvás és belső rettegés ravaszkodó, alázatos zsarnokká nem torzítja. Így válik a század első felének néhány esztendejét kitöltő, kegyetlen hazai uralkodóvá. Majd lesz belőle megint csak 15 éven át egy jelentéktelen, elégedetlenkedő és kellemetlenkedő száműzött.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 292 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789633384534EAN: 9789633384534

Urai Dezső (1875-1966) író, színikritikus, szövegíró és operettszerző volt. Ő írta a Cigánykirály és az Asszonykám című operettek szövegkönyveit, de két háborús regény is fűződik a nevéhez, A provence-i hadifogoly és a Mackensen katonáival. A jelen kötet az utóbbi beszámoló fakszimile kiadása, melyhez hozzátartozik az a kiadatlan fotóanyag, amelyik a Fortepanhoz kerül néhány évvel ezelőtt. Így együtt soha nem publikált kiadvány jött létre, ami páratlan a maga nemében. Szinte izzik a napló minden oldala, a szerzővel ott járunk a Balkán hegyei között, ahogy évtizedekkel korábban Nopcsa báró jegyezte fel Albánia, Szerbia, Koszovó vagy Macedónia topográfiáját. A mintegy kétszáz fekete-fehér fotó szenzációs pillanatképek sora, jól kiegészítik a katonai naplót, noha az író Urai nem volt hivatásos fotós, de éppen ez adja meg a különleges hangulatát e rendkívüli képtárnak, melynek kezdő dátuma 1914, záróakkordja pedig 1917. A délszláv front képein túl számos budai felvétel is bekerült a képek közé, a tábornok Mackensenről készültek nemkülönben, továbbá temetői felvételek, a macedón "hétköznapok" képsorai, de hadifogoly- és katonai képek, valamint életképek úgyszintén. Részlet a bevezetőből: Mint haditudósítónak a német csapatoknál volt beosztásom, és java időmet Mackensen tábornagy parancsnoksága alatt töltöttem. Az ő katonáival voltam Lembergtől Breszt-Litovszkig, azután Szerbiában, az egész diadalmas offenzíva alatt, végül Macedóniában a görög határig, olyan távolságnyira, hogy a szaloniki-i öblöt és az entente csapatszállító hajóit jól megfigyelhettem. Amit eközben láttam, soha egészen megírni nem tudom. A görög vidékről pedig eképpen ír: Hat kilométernyire lévén a görög határtól, nem állhattam meg, hogy Görögország földjére ne lépjek és ne lássak legalább egyet azok közül a katonák közül, akiket olyan mohón és epedve csábít az entente. Fölkerekedtünk tehát néhányan és legfölebb húszpercnyi autózás után már meg is állottunk egy magas rúd előtt, amelyikre széna volt fölcsavarva. A magas rúd tövében bolgár népfölkelő posztolt és erélyesen ránk szólt: Tovább nem szabad! A többit könnyű volt kitalálni: a rúd a rácsavart szénával, a bolgár népfölkelő a hosszú puskával durva és gyakorlati kivitele annak a gondolatnak, amelyet finom diplomaták bizonyára szépen csiszolt szavak kíséretében szélesítettek aktává: itt kezdődik a semleges zóna. Két kilométernyi olyan terület, amelyre nem szabad rálépni se bolgár, se görög katonának, hogy mindenféle súrlódások és határsértések elkerültessenek.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 302 oldalKötésmód: kartonált ragasztókötés visszahajló füllelISBN: 9786156016485EAN: 9786156016485

"Lőrincz tábornok könyve joggal tart igényt arra, hogy olyan forrásműnek tekintsük, amelynek olvasása közben - igazolva az ismert tételt, miszerint a háború a legbonyolultabb társadalmi jelenség az emberiség létezésében - feltárul előttünk, hogy a fegyveres küzdelem sikeres megvívását milyen rengeteg tényező összhangba hozása biztosíthatja, s ez milyen sokrétű ismeret magabiztos birtoklását, teljesítményképes tudást és képességeket, magas erkölcsiséget, kiváló emberi tulajdonságokat követel meg a katonai vezetőktől. Ezekről a tényezőkről a szerzőnek sok mondanivalója van, amelyet azonban nem megfellebezhetetlen értékítéletként, hanem - amint maga is kiemeli könyvében - csak "kérdések, felvetések, témavázlatok" formájában közli olvasóival, számítva részükről a továbbgondolásra és az önálló véleményalkotásra. A szerző mondanivalóját egyfelől nagy ívű és eredményes katonai, szakmai pályafutása, másfelől - a könyvéből is szembeszökően kitűnő - széles körű olvasottsága, gazdag ismeretanyagának a katonai tudományokkal való sikeres integrálása hitelesíti." dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy, c. egyetemi tanárKiadás éve: 2020Oldalak száma: 183 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789633275740EAN: 9789633275740

A trianoni békeszerződés idestova 100 éve okoz traumát generációk sorának. Még azok is fájó szívvel veszik tudomásul, akik elfogadják mint megváltoztathatatlant. Akik képtelenek beletörődni, azok abban reménykednek, hogy valami csoda folytán revízió alá lehet venni, pedig már érvényét is vesztette, hiszen a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződések felülírták. Tévhitek és legendák keringenek körülötte. Történészek, politikusok, önjelölt szakértők, laikusok vitatkoznak személyes felelősségről vagy szükségszerűségről, és a tények utólagos ismeretében, esetleg értelmezésében, az utókor "bölcsességével" nyilatkoznak azokról a döntésekről, amelyeket a világ addigi legpusztítóbb, hazánk számára vesztes háborújának majd öt éve után, a korszak vezetőinek, politikusainak az adott helyzet aktuális ismeretében, neveltetésük, világlátásuk, lehetőségeik és korlátaik tükrében, akkor és ott kellett meghozniuk. Éppen ezért fontos a tények ismerete, hogy a sokat vitatott békeszerződés okait, jelentőségét, következményeit ország-világ reálisan lássa. Ehhez kíván hozzájárulni ez a kiadvány, amely térképek segítségével szeretné - amennyire csak lehetséges - tárgyilagosan bemutatni az eseményeket, és gondolkodásra serkenteni az olvasót. Térképek segítségével, mivel a béke eredménye - ahogy kiadványunk címében is utaltunk rá - azt az érzést kelti, mintha a valósággal ellentétben, a békeszerződés készítőinek nem álltak volna rendelkezésre térképek. Kiadványunkat ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasóknak, történelemtanároknak és a középiskolai diákoknak is.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 80 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789632625638EAN: 9789632625638

Amióta Róma isteneknek kezdte nevezni császárait, mind isteneinek, mind császárainak nagyon aláhanyatlott a hatalma. A bálványok oltárait lerombolni eljött az "Isten fia", és a császárok trónjait ledönteni eljött az "Isten ostora", a "Világ pörölye". 434. - 453. Attila királysága: nagykirály, azaz caesar/császár. Attila jó politikus volt, elismertette magát népe és a rómaiak előtt is, mint főnököt. Attila egységes Hun Birodalmat akart létrehozni: a törzsfőnökök hűségét a békepénzzel vette meg és a háborús zsákmány ígéretével vitte harcba őket. Hóman Bálint szerint a magyar és hun mondakör valójában a magyarság tudatának része. Ezt igazolja az alábbi három példa: 1. Monda: Attila itáliai hadjárata idején Ravenna állítólagos ostromakor Attila lova gazdagon volt felékesítve, maga arany vérttel, karján pajzs, fövegén tündöklő kócsagforgó, a hun korona... - Th. Amadé Attila könyvéből részlet. Tény: 1972-ben az Ordos-sztyeppe nyugati részén, a homokos talajban akkor már sekélyen fekvő sírból különösen gazdag aranylelet került elő, amit Ordosi kincsnek ismer a világ. Többek közt tartalmaz egy csodálatos fejdíszt, az un. ordosi hun aranykoronát, tetején egy, a fej mozgatásakor forgó aranymadárral. 2. Monda: Trierben Attila zsöllye-székében ülve fogadta a városok papjait és kérte kapuik megnyitását. - Th. Amadé Attila könyvéből részlet. Tény: Trier körzetében a Rajna vidéki Pfalz tartományban a Rülzheim melletti erdőben találtak egy 700 kg-ot meghaladó súlyú kincsleletet, ebben egy aranyozott ezüst összecsukható szék (zsöllye szék) volt, fejedelmi tulajdon. Biztosra vehető, hogy Attila tulajdona volt, amit hadjáratai során magával vitt. 3. Monda: ...(Attila) "istállói tele voltak pompás lovakkal...A nyergek is drágakövekkel kirakott aranyból voltak...Asztala színaranyból volt..." Tény: Csomor Lajos szerint ma ez a színarany asztal a Vatikánban van, létezik. A monda szerint Attila Leo pápával való találkozása után kinyilvánította a pápák igazhitűségét és a szent szék elsőbbségét, így a pápaság bajnoka - Attila Martell Károly és Cid előképe? Attila a magyar történelem egyik legdicsőségesebb hőse, fia Csaba beváltotta a jóslatot azzal, hogy az Alduna táján népével letelepedett, a Csigla mezejére menekült székelyekkel együtt tovább élt, sokasodott, és a honfoglaló magyarokkal együttesen birtokba vették a Kárpát medencei hazát. Ezt hirdeti a Hősök terén lévő emlékmű, amely központjában lévő obeliszk tetején áll Európa legrégibb koronáját, a Szent Koronát kezében tartó angyal, továbbá Csaba leszármazottja, Árpád fejedelem a honfoglaló vezérekkel. A magyarok a hunok egyenes ági leszármazottai.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 296 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789633022887EAN: 9789633022887

Trianonban a magyar népet, a magyar nemzetet fájdalmas és rettenetes - soha el nem felejthető - igazságtalanság érte. Ezt bizonyítja, hogy három emberöltővel Trianon után, a 21. század elején - sok százezer, millió magyar elűzése, kivándorlása, kitelepítése, széttelepítése, elhurcolása, meggyilkolása, továbbá asszimilációja, reszlovakizációja stb. ellenére - van magyar kérdés a Kárpát-medencében. Köszönhető ez a kisebbségi sorsban élő nemzedékek kitartásának, szülőföld és anyanyelv szeretetének. Trianonról nekünk az igazságot ki kell mondani még akkor is, ha külföldön és sajnos itthon is, ez sokaknak nem tetszik. Trianon igazságtalanságait történelmi hazugságokkal elfedni nem lehet. Védekező, elhallgató álláspont helyett a tényeket, az igazságot kimondó politikát kell folytatni. Trianonról beszélni, a történelmi tényeket ismertetni nem revizionizmus, nem nacionalizmus! Az 1945 és 1990 közötti évtizedekben nemzedékek nőttek fel, akiknek a történelmi Magyarországról, Trianonról homályos ismeretei vannak, egyszerűen azért, mert az iskolákban nem tanították, nem beszéltek róla. Trianon tabutéma volt, többek között azért is, hogy szomszédaink nehogy megsértődjenek. Beszélni, írni kell arról is, hogy szomszédainknál száz évvel Trianon után miért van trianoni sokk, trianoni trauma, félelem, miért érzékenyek a magyar szóra, a piros-fehér-zöld színre, a koronás címerre, történelmi, tudományos és kulturális nagyjaink szobraira, emléktábláira, a magyar iskolákra, egyetem(ek)re, a magyar feliratokra, helységtáblákra stb.? Miért vádolják irredentizmussal azt, aki Trianonról beszél, ír, filmet készít? Cél ugyanakkor elősegíteni a tisztánlátást, helyesebben a tisztábban látást Trianon kérdésében. Álmokat, illúziókat kell szembesíteni - sajnos - a valósággal, a realitásokkal, a történelmi Magyarországon végrehajtott utolsó (1910. évi) népszámlálás részletes területi, anyanyelvi, vallási, nyelvismereti stb. adataival. 2. Magyar szempontból a trianoni békeszerződés csak címében szerződés, az békediktátum! Egyetértve azzal a történészi megállapítással, hogy a trianoni békeszerződés a nagyhatalmak (franciák, angolok, amerikaiak, olaszok) és a későbbiekben kisantantnak nevezett cseh-szlovákok, románok és délszlávok közötti alku, megállapodás volt, amelyből még az osztrákok is hasznot húztak. A nagyhatalmak mindegyike és a leendő kisantant államok is határjavaslatokkal érkeztek a párizsi békekonferenciára. Ezek közül magyar szempontból a "legkedvezőbb" az amerikai delegáció határjavaslata volt. Számszerűsítve az amerikai javaslatot - elfogadás esetén - a megmaradt Magyarország területe körülbelül 123 000 km2 lett volna! A kisantant államok által benyújtott területi igények - és a több mint ötezer négyzetkilométeres osztrák követelés - elfogadása esetén, a megmaradt Magyarország területe számítások szerint 72 000 km2 lett volna! Az alku végeredményeként a megmaradt Magyarország területe 93 072 km2 lett! A történelmi Magyarország területe 325 411 km2 volt, ebből Magyarország (Fiuméval) 282 870 km2, Horvát-Szlavónország 42 541 km2. Véleményem szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a nagyantant színmagyar és magyar többségű területek átadását katonailag is kikényszerítette volna, ha azt a béketárgyalások megkezdése előtt cseh, román és szerb csapatok nem szállják meg! Ez a történelmi igazság száz év után is, akár beszélünk róla, akár nem. 3. Miért kell beszélni, írni Trianonról? Azért mert Trianon után három emberöltővel mindkét oldalnak - a magyar nemzetnek és a szlovák, az ukrán, a román, a szerb, a horvát, a szlovén, osztrák nemzet tagjainak - sok mindent el kell fogadni. Nekünk, magyaroknak el kell fogadni, hogy: - Trianon területi mértékében rendkívüli gazságtalan lett, 100 év óta ez a politikai határ; - a mai angol, francia stb. közvélemény, az értelmiség a történelem elmúlt, lezárt részének tekinti Trianont. Lőkkös János Nemesládony - a Répce folyóhoz és a mai Bükfürdőhöz közeli - községben született. Iskolai tanulmányait Sopronban végezte. A soproni Fáy András Kereskedelmi Középiskolában érettségizett. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar szakán diplomázott. 1954-től 1990-ig az Országos Tervhivatal, a rendszerváltozás után a Pénzügyminisztérium vezető beosztású dolgozója. A Közgazdaságtudományi Egyetemen "Az építőipar munkaügyi problémái" című doktori disszertációját védte meg. A közgazdaságtudományok kandidátusa címet 1972-ben "A bér és kereseti arányok kérdései, vizsgálatának és tervezésének módszerei" című értekezés megvédésével szerezte meg. A közgazdaság mellett a történelem (nemzetiségi kérdés, Trianon) is eredendően érdeklődési körébe tartozott, illetve tartozik. A mai napig őriz egy akkoriban indexre tett könyvet, Fodor Ferenc: A szülőföld és honismeret címűt. A mű megrázóan írja le trianoni szétszakítottságunkat. Nagy hatással volt rá Illyés Gyula cikke Népünk, nyelvünk megmaradásáról, a kisebbségben lévő magyarok sanyarú helyzetéről, az elharapódzott nemzeti ingerültségről stb. 2000. évben "Trianon számokban" Az 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatainak elemzése a történelmi Magyarországon című, könyve jelent meg.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 324 oldalKötésmód: keménytábla, védőborítóISBN: 9789633022832EAN: 9789633022832

A Habsburg-család és az arisztokrácia 19. századi ünnepeiről mesélnek a budapesti utcák Gondolta volna, hogy Erzsébet királyné családjával két karácsonyt is Budán töltött? Hogy 1892-ben zenélő szobaárnyékszéket ajándékozott kedves felolvasó hölgyének? Hogy Ferenc József Deák Ferenc portréjával a lábánál aludt a budai királyi palotában? Tudta, hogy az uralkodó nem volt a modern újítások híve, ezért a budai magánszobáiban még 1911-ben is olajlámpák világítottak? A könyvet olvasva bepillanthatunk a Nyugati és a Keleti pályaudvar Királyi várójába, elkísérhetjük az Operaház előadására Ferenc Józsefet, Rudolf trónörököst és feleségét, meglátogathatjuk Liszt Ferencet Sugár úti lakásán. Beugorhatunk majd egy forró szívmelegítőre a régi Városház tér karácsonyi "pitli" kocsmájába, miután megnéztük a vásáros kofák standjait. Kuglernél bonbont vásárolunk, a vári Ruszwurm cukrászdában pedig karácsonyi mákos patkót. Betekinthetünk gróf Andrássy Gyula családjához a hófedte Szent György téren a Sándor-palotába, együtt örülhetünk a gyerekekkel a Vigadóban az Ezer karácsonyfa ünnepén, de az utolsó magyar királykoronázás előtti karácsonyi forgatagot is átélhetjük. Ezt az izgalmas albumot kezünkben tartva képzeletben vagy akár ténylegesen a fővárosi utcákat járva két tematikus városnézésen vehetünk részt. A kötet gyönyörűen illusztrált lapjain keresztül betekintést nyerhetünk, hogy milyenek voltak a havazásban bővelkedő vagy épp "poroszos" pest-budai telek, milyen módon változott a fővárosi karácsonyi készülődés a reformkortól egészen a második világháborúig. Kovács Dóra 2016 óta dolgozik idegenvezetőként. Régimódi karácsony elnevezésű városnéző sétája iránt tavaly több mint húszezren érdeklődtek a Greetings from Budapest Facebook-oldalán, a programról az elmúlt években többször készült televíziós és rádiófelvétel. A karácsonyi sétákon elhangzott anekdotákat, történeteket most kibővítve, régi képekkel megfűszerezve tárjuk az Olvasók elé.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 144 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9786150087092EAN: 9786150087092

Évek hosszú során át gyűjtöttem az adatokat e munkámhoz, pedig csak egy rövid évtized történetét tárgyalja, a magyar nemzet csillaga (a történelem egén való feltűnésétől számított) első évtizedének történetét. És mégis nagy munkát kellett végeznem, míg az egykorú és közelkorú kútfőkben a hiányos, gyakran homályos adatokat összegyűjtöttem, elrendeztem. Az a kevés adat is, mely rendelkezésemre állott, említve itt az egykorú külföldi feljegyzéseket és kútfőket, majd a saját honi krónikáinkat (a Kézai-féle, a budai, a képes krónika és Béla király névtelen jegyzőjének írásait), sokszor ellentmondásosak voltak, de célom az volt, hogy hiteles történetet írjak. - írja a könyv megjelenése évében, azaz 1896-ban, maga a szerző. Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 190 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786156189035EAN: 9786156189035