Kecskés D. Gusztáv a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2003-ban nyerte el a doktori (PhD) címet. Több könyvet és tanulmányt írt a magyar és francia, illetve a magyar és ENSZ kapcsolatokról, valamint az 1956-os magyar menekültek befogadásáról. Az 1956-os forradalom szovjetek általi leverését követően mintegy 200 ezer ember távozott el Magyarországról. E hatalmas menekülttömeg ellátása, befogadási országokba szállítása és letelepítése a nemzetközi menekültsegélyezés különleges sikere, amelyben a Nemzetközi Vöröskereszt-mozgalom jelentős szerepet játszott. E kismonográfia, a két genfi központú Nemzetközi Vöröskereszt-szervezet és a francia Vöröskereszt Társaság levéltári anyaga, valamint amerikai, belga és magyar külügyi, továbbá a Magyar Vöröskereszttől származó dokumentumok felhasználásával, bemutatja a mozgalomnak a magyar menekültek érdekében végzett segítő tevékenységét. A sokoldalú nemzetközi levéltári anyag lehetővé teszi, hogy a humanitárius ideák, valamint a nyugati és a szovjet blokk között dúló hidegháborús propagandaharc eredőjeként 1956-ban és 1957-ben végbement menekültsegélyezés vöröskeresztes vetületét árnyaltan elemezzük. Emellett ízelítőt kapunk a menekültek tábori életének mindennapjaiból is.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 172 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9789634162285EAN: 9789634162285

A könyv "főhőse", aki a cím két témáját összeköti, az 1848-as forradalom és szabadságharcban őrnagyi ranggal a budai nemzetőrök egyik zászlóaljának parancsnoka volt. Debrecenbe ment a kormány után, majd a huszonnyolc éves ezredest diplomáciai szolgálatra rendelték gróf Teleki László mellé, Párizsba. Kiss Miklós a szabadságharc utáni emigrációnak is jelentős tagja lett. Az olasz egységmozgalmat segítő Magyar Légió egyik parancsnokaként szolgált. A kiegyezés után hazajött. Az emigrációban meggazdagodott nemeskéri Kiss Miklós megvette a Zólyom megyében fekvő Véghles várát a hozzá tartozó 36 000 hold erdőséggel. Később a Pest közeli Göd-puszta tulajdonosa lett, de a gazdaságot már egyik fia, a hazatelepült Pál vezette. Halála után a várat és a birok legnagyobb részét Frigyes főherceg vette meg. Az első ismert nemeskéri Kisstől kezdve sikerült összeállítani a családi birtokszerzés három fázisának történetét. A legnagyobb birtokot Kiss Miklós szerezte. Végül egy középbirtokos család és birtokának történetét követhetjük a II. világháborúban és az ezt követő sorsfordulóban. Nemeskéri Kiss Miklós Gödön díszpolgár lett, és utcát neveztek el róla.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 124 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789635140718EAN: 9789635140718

E kötet tanulmányai az 1980-as évek végén kezdődő politikai átmenettel és rendszerszintű változással foglalkoznak: a folyamat történeti jelentéseivel és emlékezetével, magával a politikai átmenettel, illetve a közvetlen előzményekkel. Az 1989-es változásokat értelmező-értékelő történészi diszkurzushoz szeretnénk hozzájárulni, egyben képet adni saját "beszélgetéseinkről", amelyeket 2019 őszén a szegedi 1989 - a társadalmi cselekvés lehetőségei című országos jelenkortörténeti konferencián és 2020 tavaszán - ekkor jórészt a virtuális térben - folytattunk. Úgy véljük, az utolsó valóban nagy történelmi fordulat megismerése segít abban, hogy megértsük jelenünket. Az 1956-os Intézet egyidős a magyar demokráciával; annak története egyben saját történetünk is.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 392 oldalKötésmód: kartonált ragasztókötés visszahajló füllelISBN: 9786156048851EAN: 9786156048851

Az osztrák-magyar hadsereg katonatisztje, majd a Monarchia vezérkari főnöke, Arz Artúr (1857-1935) emlékirata az első világháború csatatereit, hadállásait, a haditerveket és ezek megalkotóit is bemutatja. Arz olyan szemtanú, aki nem csupán háborús élményekkel, tapasztalatokkal bír, de a dolgok menetének alakításában is kiemelkedő szerepet játszott. Az első világháború az osztrák-magyar haderő fegyverletételével végződött, ezért az utókor kevésbé tartja számon, hogy milyen heroikus teljesítményt nyújtott a sereg, milyen vitézül küzdött, s hogy nem egyszer fényes győzelmet aratott. Ilyen győzelmek (a limanovai csata, a gorlicei, valamint a caporettói áttörés) kötődnek báró straussenburgi Arz Artúr nevéhez, aki a nagy háború egyik legismertebb és legsikeresebb osztrák-magyar hadvezére volt. IV. Károly 1917. március 1-én nevezete ki vezérkari főnökké, s ebben a minőségében több mint másfél éven keresztül látta el a Monarchia haderejének irányítását. E kiváló katona az első világháború kirobbanásának okairól, az osztrák-magyar haderő nagy harcairól, kalandjairól, hősiességéről és áldozatkészségéről ír, megosztja velünk a legfontosabb haditerveket és hadműveleteket, végül a hadvezetés legmagasabb rangú katonatisztjeit is megismerhetjük általa. Ez a közérthetően, élményszerűen megírt, a harcokról nagyszerű áttekintést nyújtó könyv nem hiányozhat egyetlen, a nagy háború iránt érdeklődő olvasó polcáról sem.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 256 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789635443529EAN: 9789635443529

"A trianoni békediktátum századik éve mind a mai Magyarország határain belül, mind a határokon kívül élő magyarok számára alkalmat adott a történelmi katasztrófa előzményeinek, eseményeinek és következményeinek újragondolására. Eddig kevésbé ismert vonásai, tényei is a felszínre kerültek - mind a történettudomány, mind a szépirodalom, mind a személyes emlékezések területén. A Magyar Napló 2020-as számai folyamatosan adtak közre a fájdalmas esemény évfordulóján fogant, különböző műfajú írásokat. A Harangokkal írt történelem 1920-2020 ezeket gyűjti a teljesebb folyamatot illusztráló egységbe, kiegészítve eddig még nem közölt alkotásokkal, más fórumokon közrebocsátott munkákkal és a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársainak tanulmányaival. Az antológia esszéi, novellái, költeményei és történettudományi írásai - az 1989-es rendszerváltozás, a pártállam bukása és Európa átrendeződése után - a tabuk és kényszerek rácsaiból kiszabadult közelítéseket adnak, történelmi dokumentumokat, intellektuális és érzelmi helyzeteket tárva fel. Az eddig nem publikált munkák közül Beke György író és szociográfus - az alkotó hagyatékából kiemelt - hosszabb elbeszélése az események friss közelségéből elsőként e könyvben ad számot az erdélyi magyar közösség hányattatásáról. A kötetben lengyel, török és olasz szerzők is megszólalnak a békediktátumról s következményeiről. A könyv különböző műfajú alkotások gondolatait, üzeneteit szintetizáló összetettsége a kronológia ívére épülve kínálja a históriai összefüggések és távlatok mélyebb megismerését s a belső vallomásokat és sorspéldákat is annak a történelmi eseménynek a megértéséhez, amelyet máig nem tudott sem megnyugtatóan feldolgozni, sem megválaszolni a nemzeti tudat."Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 526 oldalKötésmód: keménytábla, védőborítóISBN: 9786155195853EAN: 9786155195853

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656-1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappae Comitatuum Regni Hungariae névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság alóli felszabaduláskor készült térképsorozat jelentős: az erdélyi rész sokkal részletesebb a korábbi térképeknél; a Kárpát-medence első megyetérképei ezek, sőt Erdélyben a vármegyei-széki rendszer dualizmuskori felszámolásáig ez az egyetlen megyetérkép-sorozat. Jelen kötet elsőként teszi közzé a 18 erdélyi (és partiumi) térképlapot nyomtatott formában. A kiadvány részletes - magyar nyelvű, románra és angolra is lefordított - tanulmányt tartalmaz a térképek szerkezetéről és tartalmáról, továbbá készítésük hátteréről és környezetéről. A több mint ezer ábrázolt település, igazgatási egység, folyó és egyéb földrajzi részlet neveit névmutató gyűjti össze, amelyben azonosításukat a mai román, magyar és német névváltozataik segítik.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 242 oldalKötésmód: keménytábla, védőborítóISBN: 9786069507612EAN: 9786069507612

A tanulmány központi kérdése az 1990-es évek - Magyarország és szomszédai: Ukrajna, Szlovákia és Románia - alapszerződéseiben megjelent határbiztosító kikötés mint a trianoni kényszerbékét új formában megismétlő párizsi békeszerződés határkikötéseinek szükségtelen s immár kényszermentes megerősítése a demokratikus magyar állam által. A kötet szerzője a döntéshozatal résztvevőjeként és tanújaként szerzett tapasztalatait rögzíti, különös tekintettel a kor politikusainak, elsőrendűen Antall Józsefnek a megfontolásaira. Visszatekintést ad az 1920-as trianoni békediktátum tárgyalásaira, a Párizsi Békeszerződés határokkal kapcsolatos rendelkezéseire, és a 90-es évek három nemzetközi szerződése, az ún. alapszerződések határbiztosító klauzuláinak mérlegre tételét is igyekszik elvégezni.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 132 oldalKötésmód: kartonISBN: 9789635140879EAN: 9789635140879

Az Aranybulla, illetve annak utóélete a magyar parlamentarizmus kialakulásának egyik alappillére. Hatása az 1222-es kiadását követően évszázadokon át meghatározó volt. Az arany királyi függőpecséttel ellátott dokumentum kibocsátása II. András (1205-1235) Árpád-házi uralkodó nevéhez kötődik. Az Aranybulla kiadásának pontos okai és előzményei ma is kutatás tárgyát képezik.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 32 oldalKötésmód: irkafűzöttISBN: 9786155674372EAN: 9786155674372

Vajon szükség volt az országgyűlésre egy olyan korszakban, amikor teljes számban kormánypárti képviselők ültek a parlament padsoraiban? Volt-e funkciója a törvényhozó hatalomnak az egypártrendszer körülményei között, amikor a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány teljes egészében uralta a hatalmat? Rákosi Mátyás majdnem őszinte választ adott a kérdésre, hiszen pusztán látszatra, reprezentációra használta az országgyűlést. Évente mindössze két, néhány napos ülésszakra hívták össze a képviselőket, előre kijelölték a hozzászólókat, s megírták a beszédeiket is. Ezen Nagy Imre miniszterelnök sem tudott változtatni. A változás reményét az 1956-os forradalom hozta el, de a néhány napos közjáték után szinte azonnal bekövetkezett a visszarendeződés. A hatvanas évek derekától csökkent az országgyűlés reprezentációs funkciója, először a bizottságokban, majd a nyolcvanas években már a plenáris üléseken is szót lehetett ejteni érdemi kérdésekről. Az államszocialista rendszer válságának elmélyülésétől, 1987-től változott meg a helyzet. Az országgyűlés az ezt követő két esztendőben - részben a kis létszámú ellenzéki képviselőnek köszönhetően - visszanyerte szuverenitását, és a rendszerváltás törvényhozó intézményének szerepébe emelkedett. Kötetünk szerzője ezt a folyamatot mutatja be az 1949 és 1990 közötti időszak e témára vonatkozó forrásainak mélyreható elemzésével.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 600 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155948237EAN: 9786155948237

Kik szavazhattak 1848-ban? Kik voltak a kortesek? Mikor kaptak választójogot a nők? Melyik korszakban volt fesztivál hangulat a választási kampány alatt? A történet kiindulópontja 1848, a népképviseleti választójog megteremtése, végpontja az 1990-es szabad választások. A két időpont között 36 alkalommal tartottak szabad választásokat, melyek szabályozása korszakonként eltért, lefolyásuk egyedi, színes képet mutatott. Ennek megfelelően vázolja fel a kötet a választójogi változásokat, a modern pártok kialakulását, a politikai küzdelmeket, és ad ízelítőt a korszak kampányainak hangulatából.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 48 oldalKötésmód: irkafűzöttISBN: 9786155948251EAN: 9786155948251

A történeti Magyarország 19. századi történelmének egyik meghatározó problémája a nemzetiségi kérdés volt. A polgári nemzetállam megteremtésének időszakában szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy az ország összlakosságának több mint a fele nem magyar ajkú. A helyzet komolyságára mutattak 1848-49 délvidéki és erdélyi polgárháborús eseményei is. A kiegyezést követő évben a feszítő ellentétek és nemzetiségi törekvések feloldására szavazta meg a magyar országgyűlés a példaértékű nemzetiségi törvényt. 2018. március 19-én az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága az Országház felsőházi üléstermében e törvény megalkotásának 150. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülést Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon címmel. A konferencia előadói a törvény megszületésének körülményeit elemezték részletező alapossággal, s kitértek arra is, hogy milyen volt annak fogadtatása a nemzetiségek körében. A konferencia egyik szekciójának előadói pedig az 1993-as nemzetiségi törvény megalkotásának körülményeit összegezték. A tudományos ülés előadói Melkovics Tamás, Hermann Róbert, Szarka László, Cieger András, Kovács Kálmán Árpád, Doncsev Toso, Lásztity Péró és Szalayné Sándor Erzsébet voltak. Kötetünk a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza, kiegészítve a témához szorosan kapcsolódó Nagy Mariann, Vesztróczy Zsolt, Goran Vasin, Molnár Ferenc, Demmel József és Dobos Balázs tanulmányaival.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 336 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155948244EAN: 9786155948244

Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napja a 20. századi magyar történelem egyik tragikus eseménysorozata volt, amelyről az elmúlt száz év alatt egymással ellentétes, olykor szélsőséges értékelések láttak napvilágot. A 100. évforduló alkalmat adott az e diktatúrával kapcsolatos régebbi problémák újragondolására és új kérdések megfogalmazására is. Hol a helye a Tanácsköztársaságnak a 20. századi magyar történelemben? Miként jött létre a proletárdiktatúra 1919 márciusában? Milyen távlati célkitűzéseik voltak az új rendszer irányítóinak? Milyen célokért küzdöttek a Vörös Hadsereg katonái? Milyen volt a diktatúra társadalmi támogatottsága, milyen eljárások alkalmazásával lehet erről évtizedekkel később információkat szerezni? Mit tudtak tenni a tanácsköztársaság megbuktatása érdekében tevékenykedő politikusok? Hogyan alakult e 133 nap utóélete? E kérdésekkel és további problémákkal is foglalkoztak az Országgyűlés Hivatala, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 2019. szeptember 11-12-i nemzetközi konferenciájának különböző szemléletű, többféle megközelítést alkalmazó előadói. A rendezvény címe "...minden édenek neve vad poklokat büvöl...". A Magyarországi Tanácsköztársaság volt; a címbeli idézet Babits Mihály "Szíttál-e lassú mérgeket..." kezdetű, 1919 nyarán írott, de ekkor még nem publikált versének a diktatúra utópisztikus jövőelképzeléseinek megvalósítására tett kísérletét elítélő részlete. A konferencia előadói egyben e kötet szerzői: Ablonczy Balázs, Anka László, B. Müller Tamás, Bödők Gergely, Csunderlik Péter, Fazekas Csaba, Gali Máté, Gángó Gábor, Hatos Pál, K. Lengyel Zsolt, Ligeti Dávid, Nagy Szabolcs, Paksa Rudolf, Pók Attila, Révész Tamás, Sárándi Tamás, Turbucz Dávid, Ujváry Gábor és Vörös Boldizsár voltak.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 374 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155948374EAN: 9786155948374

A reprezentatív megjelenésű kiadvány az elmúlt közel másfél évszázad történetét egyetlen helyszín, a Kossuth Lajos tér alakváltozásainak, nagy eseményeinek és hétköznapjainak, emlékműveinek és palotáinak bemutatásával dolgozza fel több mint százharminc ismeretterjesztő cikkben, rendkívül gazdagon illusztrálva. Emellett olyan megdöbbentő, elfeledett vagy éppen tudatosan felejtésre ítélt történeteket tár fel olvasói előtt, amelyek a magyar nemzet és különösen Budapest múltja iránt érdeklődő közönség számára lebilincselő olvasmánnyá teszik. A kötet szerzői B. Müller Tamás és Csorba György, szerkesztője Zsuppán András.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 448 oldalKötésmód: cérnafűzött kartonált védőborítóvalISBN: 9786155948367EAN: 9786155948367

"Érezzék, mire hivatvák, kiknek a születés vak története ily nevet adott." - Ezekkel a szavakkal figyelmeztette Kossuth Lajos a magyar arisztokráciát 1841 februárjában a Pesti Hirlap hasábjain. S bár a polgári átalakulás legfőbb társadalmi bázisa a köznemesség lett, az ellenzéki főnemesek tekintélyükkel, befolyásukkal, kapcsolati hálójukkal és nem mellesleg vagyoni helyzetükkel aktív részesei, nélkülözhetetlen és meghatározó szereplői, néhány tagjuk esetében pedig közvetlen irányítói és alakítói lettek a magyar polgári reformfolyamatnak. Jelképes, hogy 1847. október 17-én, amikor a Kossuthot és Szentkirályi Móricot éltető választók tömege a pesti vármegyeházához vonult, a menet élén Batthyány Lajos lovagolt szinte kivétel nélkül ellenzéki mágnások gyűrűjében. A főrendi ellenzék - a magyar arisztokráciától történelmi hűséget váró bécsi kormányzat őszinte döbbenetére - az 1839-40-es országgyűlésen zászlót bontott, s ugyan a legelső intézményileg deklarált, előre meghatározott elvek és egyeztetett taktika mentén működő pártszerű politikai közösségként tekinthetünk rá, a történetírás vonatkozó, mélyreható vizsgálatai mindeddig elmaradtak. A kötet első fejezete az 1825 és 1848 közötti utolsó hat rendi országgyűlés felsőtáblájának összetételét térképezi fel, különös tekintettel az ellenzék létszámára, tagjaira, lehetőségeire és eredményeire. A második és a harmadik fejezetben pedig az 1839-40-es országgyűlés kerül nagyító alá: a főrendi ellenzék önszerveződési folyamata, politikai működése, illetve tagjainak csoportprofilja.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 404 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155948329EAN: 9786155948329

A korabeli felvételekkel gazdagon illusztrált, reprezentatív kötet az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának harmincadik évfordulójára jelent meg. A kiadvány korabeli fotókon keresztül kronologikus sorrendben mutatja be az 1990 és 1994 közötti időszak legizgalmasabb eseményeit. A bevezetőben Kónya Imre, az első szabadon választott Országgyűlés képviselője személyes emlékeit is felidézve tekint vissza a történésekre. Az 1990 és 1994 közötti időszakot, illetve annak előzményeit több mint 400 fotó eleveníti meg. A képek az Országház tetején lévő vörös csillag eltávolításától kezdve mutatják be a rendszerváltoztatás előzményeit, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltását, az Ellenzéki Kerekasztal munkáját, Varga Béla hazatérésének felemelő pillanatait, majd az 1990. május 2-3-i alakuló ülés mozzanatait. Az olvasó számos életképet láthat a parlamenti munkáról, valamint a külföldi államférfiak és nők Országházban tett látogatásáról is. A kiadvány arcképcsarnokában megtalálható az 1990-1994 közötti ciklus valamennyi képviselőjének korabeli fotója. A kötetet Horváth József és Soltész István szerkesztette.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 288 oldalKötésmód: cérnafűzött kartonált védőborítóvalISBN: 9786155948282EAN: 9786155948282

A polgári Magyarország kialakulásának kezdetén, az 1848-as első népképviseleti országgyűlést követően a magyar politikai rendszer egyik legfontosabb tisztsége a képviselők által választott házelnök volt. A házelnök fontos szerepet játszott az országgyűlés működésében, a törvényalkotás folyamatában és a parlamenti közélet alakításában. Ő képviselte az Országgyűlést a hazai állami és társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi partnerekkel való kapcsolatokban is. Mint minden jelentős hagyománnyal bíró szervezet, az Országgyűlés Hivatala is elkészíttette tisztségviselőinek képmásait a második világháború végéig. A portrékból kialakult képviselőházi, főrendiházi elnöki és háznagyi arcképcsarnok az Országház épületében reprezentálta az Országgyűlést. Az államszocializmus korszakában szétszóródott festményeket az utóbbi években felkutatták és összegyűjtötték, így elsőként a képviselőházi elnöki arcképcsarnok rekonstrukciója történhetett meg 2017-ben. Kötetünkben a házelnöki portrégaléria történetét, valamint a házelnöki tisztség bemutatását szakértők által írt képviselőházi elnöki életrajzok kísérik, és az egyes korszakok elnöki tevékenységét átfogó tanulmányok mutatják be. A tanulmányok szerzői Feitl Írisz, Kerekes Margit, Horváth Attila, Cieger András, Dévényi Anna, Palasik Mária, Feitl István, Smuk Péter és Soltész István. A kötetet szerkesztette Gödölle Mátyás.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 328 oldalKötésmód: cérnafűzött kartonált védőborítóvalISBN: 9786155948381EAN: 9786155948381

Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert, forrásokra alapozott tudományos igényű feldolgozása még várat magára. Az Országgyűlési Múzeum szervezésében 2019. október 7-én megtartott konferencia elsődleges célja az volt, hogy feltárja s főbb csomópontjaiban bemutassa azt az egyenes ívű, hosszú és tevékeny életutat, amelynek 1849. október 24-én Pesten a megtorlást levezénylő Haynau táborszernagy bosszúvágya vetett véget. Munkásságának minden részletre kiterjedő elemzése azért is fontos, mert kultusza a kárpátaljai magyarság nemzeti identitása megőrzésének egyik lényeges eleme mind a mai napig. Nagyszőlősön felállított szobrának sorsa hitelesen példázza ezt. A tudományos ülés előadói, kötetünk szerzői a közlés sorrendjében: Melkovics Tamás, Pelyach István, Miskolczy Ambrus, Kedves Gyula, Hermann Róbert, Csorba György és Csatáry György.Kiadás éve: 2020Oldalak száma: 272 oldalKötésmód: cérnafűzött, keménytáblásISBN: 9786155948398EAN: 9786155948398

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A brosúra a korszak és a forradalom eseményeit, a "véres csütörtök" történéseit és a központi kiállítóteret mutatja be. A kiadványhoz kapcsolódik az In Memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás című dokumentumfilm.Eredeti név: Az 1956-os Kossuth téri sortűz és emlékhelyeKiadás éve: 2020Oldalak száma: 32 oldalKötésmód: irkafűzöttISBN: 9786155948145EAN: 9786155948145

Az Országgyűlési Múzeumot első alkalommal 1929-ben alapították meg az Országház épületében, ám 1949-ben évtizedekre bezárták. 2014-ben, a Kossuth Lajos tér teljes újjáépítése során új, korszerű látogatóközpontot alakítottak ki. Itt tekinthető meg az újraalapított Országgyűlési Múzeum központi kiállítása, A magyar törvényhozás ezer éve is. A brosúra a kiállítótér hivatalos kísérőfüzete, amely nemcsak a tárlat anyagát mutatja be röviden, hanem azt kiegészítve, magyarázva vezeti végig az olvasót a magyar történelem ezer évén.Eredeti név: A magyar törvényhozás ezer éveKiadás éve: 2020Oldalak száma: 48 oldalKötésmód: irkafűzöttISBN: 9786155948152EAN: 9786155948152

Almásy György (1867-1933) kétszer járt kazak- és kirgizföldön. Első útjáról könyvben számolt be, de második útjáról nagyon keveset tudtunk egészen addig, míg Kőhalmi Katalin keletkutató 1993-ban be nem mutatta Sántha István antropológus kutatót Gyömörey Zitának, Almásí György unokájának. Zita néni az első világháború után Ausztriában született, hisz Almásy őrvidéki birtokait elcsatolták 1920-ban. Almásí György hagyatéka a második világháborúban elpusztult. A naplója úgy maradt mégis fenn, hogy azokat levél formájában feleségének, Pittoni Ilonának írta német nyelven. Ezeket találta meg később unokája, és lefordította magyarra. Kiadás éve: 2021 Oldalak száma: 168 oldal Kötésmód: kemény kötés ISBN: 9786155862809 EAN: 9786155862809

"Ha a mesterségesen elpusztított nemzeti és faji öntudatot és büszkeséget újra fel akarjuk éleszteni, akkor első kötelességünk, hogy fajunk és nemzetünk ősi dicsőségét és kiválóságát megismertessük újra népünkkel." - írja Dr. Aczél József műve méltatásaként. És hogy ezt hogyan is teszi - igyekszik tudományosan - történelmi és nyelvészeti szempontból igazolni mindazt, amit állít. Tudása és következtetései elgondolkodtatóak, de erről ítéljen a tisztelt Olvasó. Kiadás éve: 2021 Oldalak száma: 190 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9786156189943 EAN: 9786156189943

Révay Péter (1568-1622), a tudós koronaőr nem elégedett meg 1613-ban kiadott koronatörténetével: hét évvel később, 1620-ban új mű írásába kezdett. Ekkor már az egész ország históriáját kívánta elbeszélni. Így született meg a "Magyar Királyság birodalmáról és szent koronájáról szóló hét század" (De monarchia et sacra corona regni Hungariae centuriae septem). Munkája különösen saját korára nézve értékes kútfő: sok új részletet tudhatunk meg belőle a tizenöt éves háborúról (1591-1606), a Bocskai-felkelésről, II. Mátyás hatalomra jutásáról és az 1608. évi pozsonyi országgyűlésről, illetve az 1613. évi királyné- és az 1618. évi királykoronázásról. De fontos szemlélete miatt is: Révay, a művelt evangélikus főrend lépten-nyomon hangoztatja saját politikai táborának, a világi (protestáns) elitnek a kiváltságait, illetve elvárásait a Habsburg-uralkodók felé. Végül nagyon jelentős a műve azért is, mert ő volt az első, aki hírt adott a nemzeti ereklyénken lévő görög uralkodóképekről, s erre alapozva a műve végén új elmélettel állt elő a Szent Korona eredetével kapcsolatban: úgy gondolta, Nagy Konstantin császár készíttette azt. Révay 1659-ben napvilágot látott országtörténete most jelenik meg először kritikai kiadásban és magyar fordításban a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport munkatársainak jóvoltából, amely az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működik. A kiadvány első kötetében a bevezető tanulmányok, a bibliográfia és a Révay beosztása szerinti 1-5. "század" (vagyis a 11-15. század) története kapott helyet, a második kötetben pedig a 6-7. (16-17.) század históriája, valamint a függelék és a mutatók. A közreadók bíznak benne, hogy megírása után 400 évvel Révay nagy országtörténete sok érdeklődő olvasóra talál, és új kutatásokra ösztönöz majd. Eredeti név: DE MONARCHIA ET SACRA CORONA REGNI HUNGARIAE CENTURIAE SEPTEM Kiadás éve: 2021 Oldalak száma: 1344 oldal Kötésmód: cérnafűzött, keménytáblás ISBN: 9789634162704 EAN: 9789634162704

Ma már talán nem gondolunk így rá, de a modern magyar történelem meghatározó alapeseménye az 1918-as októberi forradalom. Az első világháború négy pusztító éve után a történelmi Magyarország 1918. október 31-én összeomlott. Győzött az „őszirózsás forradalom”. A régi rendszer jelképét, Tisza Istvánt meggyilkolták. Nem sokkal később megszűnt a királyság, kikiáltották a „népköztársaságot”. Ez a modern magyar történelem kezdete. Mindaz, ami előtte történt, hirtelen múlttá lett. Mindaz, ami a Károlyi Mihály nevével fémjelzett forradalom kitörésével elkezdődött, máig sem jutott nyugvópontra a magyar történeti emlékezetben. 1918 őszének lázas korszaka a maga részleteiben, a maga konkrét személyiségeivel és emberi mozgatórugóival mégis feledésbe merült, csak legendák élnek róla a köztudatban. Ez az olvasmányos könyv utólagos igazságtevés helyett a források izgalmasan sokrétű beszámolóit szembesítve hozza közel ennek az alapvető eseménysornak, az őszirózsás forradalomnak a főbb személyiségeit, és teszi jól megfoghatóvá az egyre radikálisabb és anarchikusabb történetét egészen az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvételig, elősegítve, hogy árnyaltabban és mélyebben gondolkozzunk azokról a dolgokról is, amelyek azóta történtek velünk. Kiadás éve: 2017 Oldalak száma: 488 oldal Kötésmód: kemény kötés ISBN: 9786155715693 EAN: 9786155715693

Tisza István személyéről és életművéről a legutóbbi időkig a haladó kortársak és utókor kliséi élnek a köztudatban. Jellemző, hogy bár már elég sokan tudják, hogy ellenezte a háborút, közkeletű panel az, amely Tisza Istvánt mégis a háborús fanatizmussal azonosítja. Személye az ú.n. progresszív szemlélet számára még ma is mintegy a feudális Magyarország megtestesítője, holott aligha volt nála végiggondoltabban klasszikus liberális (szabadelvű) politikus. Tisza István a valóságban a szélsőséges, a radikális eszmék, a mindent ígérgető illúziós politikusok és értelmiségiek ellenfele volt - de mindig jogállami keretek közt és szenvedéllyel áthatott szellemi eszközökkel. Szenvedélyesen szerette hazáját, a történelmi Magyarországot, amelyért minden célszerű lépésre - tehát a folyamatos reálpolitikára (megalkuvás) is hajlandó volt. Egész életműve a veszélyeztetettség tudatában alakult, s az egykori kedvező dualista magyar nemzeti pozíció fenntartását szolgálta. Hívő keresztyénként a személyesen is vállalt szociális gondolat is áthatotta. Kevés nálánál őszintébb híve volt az önkormányzatiságnak. Kiadás éve: 2018 Oldalak száma: 268 oldal Kötésmód: kemény kötés ISBN: 9786155118746 EAN: 9786155118746

A Trianonhoz vezető út. A trianoni diktátum elemzése és máig ható következménye.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 288 oldalKötésmód: papírkötésISBN: 9786150038360EAN: 9786150038360

Az 1914-ben kezdődött és világméretűvé dagadt összecsapás felrobbantotta és megszüntette a régi világot, miközben utat nyitott egy új, minden korábbinál kegyetlenebb korszaknak, amelyet rövid huszadik századnak szokás nevezni. A Nagy Háborúról szóló első értelmezési kísérletek magából a háború logikájából sarjadtak, és a gonosz, illetve a jó közötti küzdelemként írták le az eseményeket. Ez az értelmezés máig sok hívet tudhat magáénak. Schmidt Mária történész nagyívű esszéje az egyik első szellemi próbálkozás, hogy túllépjünk az ellentétpárokkal operáló magyarázatokon. Csak száz év telt el azóta, így kijelenthető: ez a könyv igazi kezdet. Sokan fognak még hivatkozni rá. Kiadás éve: 2019 Oldalak száma: 156 oldal Kötésmód: kemény kötés ISBN: 9786155118777 EAN: 9786155118777

"Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. Nem csoda, hogy az újjáépítés kiemelten fontos iparágának számító hazai szénbányászat is áldozatul esett a folyamatosan szélesedő hatalmi gyanakvásnak: a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgató törvénytelen eljárások olyan szakemberek életét törték derékba, akik mind a mai napig meghatározó alakjai a bányász-geológus társadalomnak. A rendelkezésre álló, bőséges levéltári forrásanyagra és az áldozatok személyes hagyatékára támaszkodva Cserényi-Zsitnyányi Ildikó végigköveti a korszak kézi vezérléssel irányított koncepciós pereit, bemutatja az ÁVH vizsgálati módszereit és erőszakos cselekményeit, miközben az is kiderül, milyen hatással volt a bányásztársadalomra a kommunista diktatúra megosztó politikája, hogyan kényszerítette beismerő vallomásra az 1950-ben letartóztatott pécsi bányamérnököket Komlós János államvédelmi százados, a Mikroszkóp Színpad későbbi ünnepelt humoristája, vagy hogy milyen szerepet játszott a szuhakállói bányaszerencsétlenség az ÁVH tejhatalmú vezetője, Péter Gábor letartóztatásában. A kötet egy szűkebb szakmai réteg tragédiáján keresztül metszően éles képet rajzol a kommunista diktatúra mindennapi működéséről, és a Rákosi-korszakról kialakított képet tovább árnyalva ráirányítja a figyelmet azokra, akiknek szenvedései eddig javarészt ismeretlenek voltak az olvasók előtt. CSERÉNYI-ZSITNYÁNYI ILDIKÓ 1974-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1999-ben. Doktori címét 2016-ban szerezte. 1999-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. Fő kutatási területe az 1945-1956 között lefolytatott politikai, katonai és gazdasági perek és egyéb büntetőeljárások története."Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 232 oldalKötésmód: kemény kötésISBN: 9789634751151EAN: 9789634751151

Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén genealogiai irodalmunk egyik kiváló kutatója baczka-madarasi Kis Bálint egy merész állítás bebizonyításával lepte meg a hazai genealogia olvasóit. Ezen állítása pedig az volt, hogy a honalapító Árpád nem csak az általa megszerzett földet hagyta a magyarságra örökül, hanem a vérét is, mely a leányági leszármazás révén nemesi családjaink nagy részébe átment. Az 1895-1896 évi közelgő millenniumi ünnep alkalmával mindenki a múltat idézi, s sokszorozott figyelemmel lapozza át a régi történeti munkákat. A magyar nemességre nézve, mely közel ezer éven át intézte a haza ügyeit, szebb emléket, mint Baczka-Madarasi Kis Bálint műve, alig fog nyújthat valaki.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 175 oldalKötésmód: puhatáblás, ragasztókötöttISBN: 9786155797477EAN: 9786155797477

Száll József a magyar diplomáciatörténet különös alakja. Karrierje kezdetén kulcsszerepet játszott abban, hogy a berni magyar követség a Magyar Kommunista Párt befolyása alá került, később pedig nyolc éven keresztül a római magyar diplomáciai képviselet vezetője volt. 1970-ben mégis úgy döntött, hogy családjával együtt elhagyja Magyarországot. Titkosszolgálati kapcsolatai évtizedeken át találgatások tárgyául szolgáltak, személyét a mai napig rejtélyek és feltevések övezik. Kötetünkben arra keressük a választ, hogyan lett egy Rákosi által protezsált fiatal külügyesből sztárdiplomata disszidens, akinek a neve a szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező Propaganda 2 szabadkőműves páholy botrányában is felmerült.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 336 oldalKötésmód: ragasztottISBN: 9786155656255EAN: 9786155656255

A könyv főszereplője, Pétery Jenő első világháborús tüzértiszt, takarékpénztári igazgató volt, aki háromszoros magyar teniszbajnokként, később a Magyar Tenisz Szövetség elnökeként beírta nevét a magyar sporttörténetbe. Fogadott testvére, Pétery János szintén tartalékos tisztként harcolt a Nagy Háborúban, majd a Magyar Nemzeti Bank tőzsdebizományosa lett. 1944-ben százak életét mentette meg, menedéket nyújtva nekik Tulipán utcai villájában. Rajtuk kívül megismerkedhetünk Pétery Jenő első felesége, Kállay Angéla színésznő kalandos bűnügyi históriájával csakúgy, mint második házastársa, Juhász Katalin és annak következő férje, Jeszenszky József történetével, továbbá Pétery János­né Várady Ili életútjával, aki az 1910-1920-as évek ünnepelt operett­primadonnájából lett kétszeres magyar teniszbajnok. Ezt a polgári családot is súlyosan érintették az 1945-öt követő politikai változások. Internálás, kitelepítés, koholt vádak alapján történt bebörtönzés, a vagyon elvesztése - mindezek előfordultak a jobb sorsra érdemes család mindkét ágának történetében. Mindez így egy nagyon szomorú, a XX. századi Magyarországra igencsak jellemző história, de az odáig vezető út annyi színes, elfeledett, ugyanakkor felfedezésre méltó epizódot tartalmaz, hogy a szerzők érdemesnek tartották az Olvasó elé tárni azokat.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 200 oldalKötésmód: ragasztottISBN: 9786155656248EAN: 9786155656248

A kötet novellái valós alapú eseményeket mondanak el. Az elbeszélések a második világháború végével kezdődnek és a szocializmus Magyarországának két-három évtizedét fogják át. A történetekből előtűnnek azok a hétköznapi események, melyeket lassan eltakarnak az újabb évtizedek, bár kár lenne kidobni a volt világ ezen apró darabkáit. Sokaknak ez a megélt történelem hitelesíti a közösség históriáját akkor is, ha a jövő majd a felejtés szelektív kukájába hajítja ezeket az éveket. A novellák tükrözik ugyan az események idejének szellemét, de nem mondanak ítéletet a szereplők felett. Minden történetben ilyen-olyan arányban jelen van a jó és a rossz is, ahogy azt a történések valósága hordozta.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 272 oldalKötésmód: füles, kartonáltISBN: 9789638926463EAN: 9789638926463

Válsághelyzetben szolgálatot teljesíteni vajon lelkiismereti kérdés, személyes felelősség vagy hivatali kötelesség? Feltétlen alázat vagy beletörődés? Körülmények diktálta kényszerűség vagy bátor, hazafias áldozat? Lojalitás, de mégis ki vagy mi felé egy olyan pillanatban, amikor éppen átalakulóban vannak a határok, a hatalmi viszonyok, az államok? Egyáltalán érdemes-e ilyen és ehhez hasonló ellentétpárokban gondolkodni éppen az első világháborút követő impériumváltások idején? Egan Lajos, Fiume utolsó kormányzóhelyettesének naplója (1918. október 23. - 1920. június 4.) a fenti dilemmákhoz kapcsolódó ismereteinket árnyalja, miközben betekintést enged a kikötőváros egyik turbulens időszakának mindennapjaiba, valamint a magyar államhatalom fokozatos kiszorulásának folyamatába is. A napló értelmezését a kötetben szereplő előtanulmányok, diagramok, életrajzok, annotált névmutató és képmelléklet segítik. Ordasi Ágnes 1989-ben született Budapesten. Doktori tanulmányokat ösztöndíjasként a Károli Gáspár Református Egyetemen folytatott. A Hajnal István Kör tagja. Kutatási területe a Habsburg Monarchia dualizmus kori története, különös tekintettel Fiume társadalmi és politikai viszonyaira, illetve a magyar kormány centralizációs és hatalomgyakorlási stratégiáira.Kiadás éve: 2019Oldalak száma: 376 oldalKötésmód: füles, kartonáltISBN: 9789634161592EAN: 9789634161592